Liberális Demokraták

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liberális Demokraták
Adatok
Elnök Tim Farron (lemondott)

Alapítva 1988. március 3.
Székház 4 Cowley Street
London,
SW1P 3NB
Tagok száma 80.000 (2016)

Ideológia liberalizmus, szociálliberalizmus, európapártiság
Politikai elhelyezkedés Középpárti
Parlamenti jelenlét Képviselőház:
9 / 650
Lordok Háza:
103 / 809
Londoni Közgyűlés:
1 / 25
Skót Parlament:
5 / 129
Walesi Nemzetgyűlés:
1 / 60
Helyi önkormányzati képviselők :
1 848 / 20 690
EP-frakció ALDE
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liberális Demokraták témájú médiaállományokat.

A Liberális Demokraták (angolul Liberal Democrats, vagy gyakori rövidítéssel Lib Dems, azaz Libdemek) liberális politikai párt az Egyesült Királyságban.

Ideológiája[szerkesztés]

A Libdemek a szociális liberalizmust, az alkotmányos és választójogi reformot, a progresszív adózást és a polgári szabadságjogokat támogatják. A pártelnök alapkönyve John Stuart Mill 1859-es műve A szabadságról (On Liberty). A multilaterális elvű külpolitikát támogatják és 2003-ban a párt ellenezte a brit részvételt az iraki háborúban.[1] 2011-ben viszont támogatják az ENSZ vezette intervenciót Líbiában. A három fő brit párt közül a Liberális Demokraták a leginkább Európai Unió-barátok.

Története[szerkesztés]

A Liberális Párt akkor süllyedt a harmadik párt szintjére, amikor 1918-tól és különösen az 1920-as években megerősödött a Munkáspárt. Még ez a pozíciójuk is veszélybe került, amikor az 1980-as években parlamenti képviselők egy csoportja kivált a Munkáspártból és létrehozta a Szociáldemokrata Pártot.[2] A Liberálisok és az SDP is arra jutottak, hogy nincs helye négy jelentős pártnak az ország politikai életében, ezért létrehozták az SDP-Liberális Szövetséget, hogy egymással ne kelljen versenyezniük a választásokon. A szövetséget a liberális David Steel és a szociáldemokrata Roy Jenkins, majd utóbbit váltva David Owen vezette.[2] A két pártnak külön politikai elképzelései és hangsúlyai voltak, de az 1983-as és az 1987-es választásokra közös manifesztóval álltak elő.

A kiábrándító 1987-es szereplés után Steel a két párt egyesülését javasolta. Owen ellenezte az egyesülést, de a törekvés mindkét pártban többséget szerzett és a pártok 1988 márciusában formálisan összeolvadtak, Steel és az 1987 augusztusa óta az SDP-t vezető Robert Maclennan ideiglenes vezetésével. Az új párt neve kezdetben Szociális és Liberális Demokraták (SLD) volt. (Nem hivatalosan röviden már 1987 szeptember óta A Demokraták volt a szövetségesek közös neve.)[3] A nevet 1989 októberében változtatták mai formájára, amelynek gyakori rövidítése a Libdemek.[2]

Az SDP kisebbsége, akik elutasították az egyesülést, Owen vezetése alatt maradtak a csonka SDP-ben. A Liberális Pártból azok, akik nem csatlakoztak az új párthoz, létrehozták az új Liberális Pártot, amely az eredeti Liberális Párt jogutódjának tartotta magát de később feloszlott. Mások mindjárt az egyesülés után visszavonultak a politikától. A szakadár liberális Michael Meadowcroft végül 2007-ben csatlakozott a Liberális Demokratákhoz, de követői közül többen még ma is a „Liberális Párt” név alatt politizálnak, többnyire néhány helyi választókerületben Liverpool Cityben.

A Liberális Demokraták pártja 1988. március 2-án jött létre két párt egyesülésével. Alkotói közül a Liberális Párt a Brit Whig Pártból, a Radikálisokból és a Peeliták-ból eredt, az SDP pedig a Munkáspárt egyik szakadár csoportjából.[2] A megelőző hét évben a két párt SDP-Liberális Szövetség néven választási szövetséget alkotott.

A párt 1989-ben új logót kezdett el használni, a Szabadság Madarát. Ezt gúnyolta ki Margaret Thatcher akkori miniszterelnök híres mondata: „halott, mint John Cleese papagája” (utalás a Monty Python híres papagáj-jelenetére).[4]

A párt első korszakában vezetője Paddy Ashdown volt, akit 1999-ben Charles Kennedy váltott fel. 2006- 2007-ban rövid ideig Menzies Campbell következett, majd Nick Clegget 2007-ben választottak meg a párt élére.

A 2010-es választásokon 57 liberális képviselő jutott a parlamentbe. Ezzel az eredménnyel ők a harmadik legnagyobb párt az Alsóházban (House of Commons), ahol a Konzervatívok 307 mandátumot szereztek, a Munkáspárt pedig 258-at.

A Liberális Demokraták a választás után kormánykoalícióra léptek a Konzervatívokkal. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes lett, négy másik liberális demokrata bekerült a kabinetbe és mások is kormányzati pozíciókhoz jutottak.[5]

2017. júniusában lemondott Tim Farron, a Liberális Demokraták vezetője, akit hevesen bíráltak a liberális demokraták kiábrándító választási kampánya után, és többször állították pellengérre keresztény teológiai nézetei, illetve a melegekhez való hozzáállása miatt. <ref>http://index.hu/kulfold/2017/06/14/lemondott_a_brit_liberalis_demokrata_part_vezetoje//ref>




Pártelnökök[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liberal Democrats című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tania Branigan. „Blair in denial over Iraq, says Kennedy”, 2005. szeptember 22. (Hozzáférés ideje: 2010. április 16.) 
  2. ^ a b c d A concise history of the Liberal Parties, SDP and Liberal Democrats. Liberal Democrat History Group, 2007. (Hozzáférés: 2008. január 28.)
  3. http://www.markpack.org.uk/sdp-liberal-alliance-chronology/
  4. Top Ten: Lib Dem 'breakthrough moments'. ePolitix.com, 2010. április 24. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
  5. David Cameron is UK's new prime minister”, The BCC <www.bbc.co.uk>, 2010. május 12. (Hozzáférés ideje: 2010. május 12.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Liberális Demokraták témájú médiaállományokat.

Skóciában és Walesben[szerkesztés]

Regionális pártok[szerkesztés]

A párthoz kötődő csoportok[szerkesztés]

Történeti információk[szerkesztés]

Vegyes[szerkesztés]