Dzserba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Arab
جربة
Tudományos átirat
Ǧirba
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Dzserba (جربة)
Egy kávéház Dzserbában
Egy kávéház Dzserbában
Közigazgatás
Ország  Tunézia
Kormányzóság Médenine kormányzóság
Legnagyobb településHoumt-Souk
Népesség
Teljes népesség 163 750 fő (2018. szept. 21.)
Houmt-Souk népessége ismeretlen
Népcsoportok arabok, berberek zsidók
Földrajzi adatok
Fekvése Földközi-tenger
Terület514 km²
Szélességhttps://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dzserba&action=edit&section=3 km
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Djerba topographic map-de.svg
Dzserba (Tunézia)
Dzserba
Dzserba
Pozíció Tunézia térképén
é. sz. 33° 48′, k. h. 10° 51′Koordináták: é. sz. 33° 48′, k. h. 10° 51′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzserba témájú médiaállományokat.

Dzserba (nyugati névalakjai: Djerba, Jerba, Jarbah vagy Girba; arabul جربة, a klasszikus ejtést figyelembe véve [Dzsirba]; latinul Meninx) 514 km²-es területével Tunézia legnagyobb szigete, kedvelt turistaközpont. Legmagasabb pontja csupán 155 méter.

Fekvése, éghajlata[szerkesztés]

A sziget Tunézia partjaihoz közel, a Gabès-öbölben helyezkedik el. Az éghajlat enyhe, a talaj jól művelhető. A sziget legnagyobb városa a 60 000 fős lakosságot számláló Houmt-Souk.

A népesség vallási, nemzetiségi megoszlása[szerkesztés]

A szigetet főként szunnita muszlim vallású arabok lakják, de élnek köztük berberek és zsidók is.

Története[szerkesztés]

Houmt-Souk, Bordj el Kebir erőd

Dzserba történelmének kezdete a legendák világába vész, a sziget Homérosz híres eposzának az Odüsszeiának egyik színhelye, a híres "lótuszevők" szigete, [Tunézia (Panoráma, 1986) ISBN 963 243 844 2] amelytől a főhős, Odüsszeusz oly nehezen válik meg. A sziget partjait a történészek feltételezései szerint már a föníciaiak is elérték. A karthágói punok „Menix” néven emlegették, s ez az elnevezése a Római Birodalom írásos emlékeiben is, amelyek több, a szigeten virágzó város nevét - Girba, Haribus - említik. Itt született két rövid uralkodási idejű római császár: Trebonianus Gallus és fia Volusianus (251-253) társcsászárok is. A szigeten a kereszténység korai behatásának bizonyítéka, hogy 255-ben már saját püspöksége volt. Megfordultak a szigeten a vandálok, majd a föniciaiak után 677-ben megjelentek az arabok, akiket szicíliai normannok, spanyolok, törökök követtek. Végül a 15. századtól a dzserbaiak a környék legügyesebb kalózai lettek, akik még a felszámolásukra induló föniciaiakat, spanyolokat és nápolyiakat is megfutamították.

Dzserba sziget őslakossága berber eredetű, akik igen nehezen hódoltak be az arab befolyásnak, s akik még az átvett iszlám vallásból is saját szektát (karidzsiták) alakítottak ki, amely az iszlám nem ortodox szektája. Élnek itt szudáni eredetű, fekete bőrű négerek, akiknek őseit nagyrészt rabszolgaként vásárolták, illetve telepítették le szolgálónak, de az őslakossághoz számítható az a ma már néhány száz lélekre leapadt zsidó közösség is, melynek elődei több mint kétezer éve menekültként telepedtek itt meg. Az őslakosság létszáma állandó fogyásban van.

Sajátságos a sziget településszerkezete, melynek jellemzője a szétszórt, tanyavilághoz hasonló magányos gazdaságok nagy száma. Igazán városiasodott települése a szigetnek nincs is. Székhelye, Houmt-Souk kis települések halmaza, közepén az adminisztrációval és a bazárral, piaccal. Ez a forma ősidők óta így alakult, azóta is őrzik.

Turizmus[szerkesztés]

Dzserba

A sziget népszerű turisztikai célpont, főképp a oroszok, franciák, németek, olaszok és csehek körében. Az egyik turistákat vonzó tény, hogy a sziget egy Tunézia azon kevés helyei közül, ahol a berber nyelvet még beszélik. Egy másik tény, mely vonzza a turistákat, hogy 1977-ben Tunéziában forgatták az első Csillagok háborúja filmet. A filmben lévő Mos Eisley várost Ajim városában hozták létre. A szigetet körbeveszik a luxusszállodák.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]