Piali pasa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Piali pasa
A pasa szobra az isztambuli tengerészeti múzeumban
A pasa szobra az isztambuli tengerészeti múzeumban
Született 1515 körül
Pelješac-félsziget
Meghalt 1578. január 21.
Isztambul
Sírhely Piyale pasa mecset
Állampolgársága oszmán
Nemzetisége Török
Fegyvernem Haditengerészet
Szolgálati ideje 1554-1578
Rendfokozata admirális, Vezír
Csatái Dzserbai csata (1571)
Málta ostroma (1565)
Iskolái Enderun School

Piali pasa (c. 15151578. január 21.) az Oszmán Birodalom kapudán pasája volt 1553 és 1567 között. 1568-tól vezírré nevezték ki. Gyerekkorában a mai Horvátországhoz tartozó Viganj településről rabolták el a törökök a mohácsi csata után.[1] Tanulmányait a konstantinápolyi birodalmi akadémián végezte, majd Gallipoli tartományi vezetőjének nevezte ki.

Haditengerész pályafutása[szerkesztés]

Harminckilenc évesen az oszmán flotta admirálisának nevezték ki. 1554-ben – Turgut reisz segítségével – elfoglalta Elbát és Korzikát. Egy évvel később I. Szulejmán oszmán szultán azzal bízta meg, hogy segítse Franciaország háborúját Spanyolország ellen. Flottájával június 26-án hajózott ki, és Piombinónál találkozott a francia hajóhaddal. Együtt visszaverték a spanyolokat, és több erősségüket is elfoglalták a Földközi-tenger partvidékén.

1558 júniusában Turguttal a Messinai-szorosba hajózott, és elfoglalták Calabriát. Ezután elfoglalták a Lipari-szigetek több tagját, majd partra szálltak Amalfiban. Megszállták Sorrentót is. Később partra szálltak a toszkánai Torre del Grecóban. 1558-ban Piali flottája elfoglalta Menorcát.

1560. március 12-én az egyesült keresztény hajóhad elfoglalta a stratégiai fontosságú Dzserbát. Piali hajóhada május 11-én a dzserbai csatában megsemmisítette a keresztény flottát, majd elfoglalta a szigeten emelt erődöt. Hazaérkezése után feleségül vette Szulejmán fia, Szelim lányát. 1563-ban a franciák számára elfoglalta Nápolyt és a környező erődöket.

1565-ben Paili pasa irányította a Málta meghódítására indított flottát. Egy évvel később elfoglalta a görög Híosz szigetét, és ezzel véget vetett a genovaiak jelenlétének az Égei-tengeren. Később partra szállt Apuliában, és fontos erődöket foglalt el. 1568-ban vezírré nevezték ki, és ezzel ő lett az első admirális, aki erre a rangra jutott. 1570-ben ő irányította a Ciprust elfoglaló hajóhadat.

A lepantói csata után ismét átvette a flotta irányítását. Kevesebb mint egy év alatt a birodalom felállította új hajóhadát, és visszafoglalta Tunéziát Spanyolországtól. Piali pasa utolsó küldetéseként partra szállt Pugliában. 1578. január 21-én halt meg, és az általa építtetett konstantinápolyi mecsetben temették el, amelyet Szinán tervezett.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Piali Pasha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.