Vöröshátú erdeipocok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vöröshátú erdeipocok
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Hörcsögfélék (Cricetidae)
Alcsalád: Pocokformák (Arvicolinae)
Nemzetség: Myodini
Nem: Myodes
Pallas, 1811
Faj: M. glareolus
Tudományos név
Myodes glareolus
Schreber, 1780
Szinonimák
Szinonimák
  • Clethrionomys glareolus (Schreber, 1780)
  • Myodes alstoni (Barrett-Hamilton & Hinton, 1913)
  • Myodes arvalis (Geoffroy, 1803)
  • Myodes bernisi (Rey, 1972)
  • Myodes bicolor (Fatio, 1862)
  • Myodes bosniensis (Martino, 1945)
  • Myodes britannicus (Miller, 1900)
  • Myodes caesarius (Miller, 1908)
  • Myodes cantueli (Saint Girons, 1969)
  • Myodes curcio (Lehman, 1961)
  • Myodes devius (Stroganov, 1948)
  • Myodes erica (Barret-Hamilton, 1913)
  • Myodes fulvus (Millet, 1828)
  • Myodes garganicus (Hagen, 1958)
  • Myodes gorka (Montagu, 1923)
  • Myodes hallucalis (Thomas, 1906)
  • Myodes harrisoni (Hinton, 1926)
  • Myodes helveticus (Miller, 1900)
  • Myodes hercynicus (Mehlis, 1831)
  • Myodes insulaebellae (Heim de Balsac, 1940)
  • Myodes intermedius (Burg, 1923)
  • Myodes istericus (Miller, 1909)
  • Myodes italicus (Dal Piaz, 1924)
  • Myodes jurassicus (Burg, 1923)
  • Myodes kennardi (Hinton, 1926)
  • Myodes makedonicus (Felten & Storch, 1965)
  • Myodes minor (Kerr, 1792)
  • Myodes nageri (Schinz, 1845)
  • Myodes norvegicus (Miller, 1900)
  • Myodes ognevi (Serebrennikov, 1927)
  • Myodes petrovi (Martino, 1945)
  • Myodes pirenaica (Cabrera, 1924)
  • Myodes pirinus (Wolf, 1940)
  • Myodes ponticus (Thomas, 1906)
  • Myodes pratensis (Baillon, 1834)
  • Myodes pratensis (Bell, 1837)
  • Myodes reinwaldti (Hinton, 1921)
  • Myodes riparia (Yarrell, 1832)
  • Myodes rubidus (Baillon, 1834)
  • Myodes rufescens (de Sélys Longchamps, 1836)
  • Myodes ruttneri (Wettstein, 1926)
  • Myodes saianicus (Thomas, 1911)
  • Myodes sibiricus (Egorin, 1936)
  • Myodes skomerensis (Barrett-Hamilton, 1903)
  • Myodes sobrus (Montagu, 1923)
  • Myodes suecicus (Miller, 1900)
  • Myodes tomensis (Heptner, 1948)
  • Myodes variscicus (Wettstein, 1954)
  • Myodes vasconiae (Miller, 1900)
  • Myodes vesanus (Hinton, 1926)
  • Myodes wasjuganensis (Egorin, 1939)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vöröshátú erdeipocok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshátú erdeipocok témájú médiaállományokat és Vöröshátú erdeipocok témájú kategóriát.

A vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus, korábban Clethrionomys glareolus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a pocokformák (Arvicolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Vöröshátú erdeipocok az ürege bejáratánál

A vöröshátú erdeipocok Európa nagy részén megtalálható, keletre egészen Nyugat-Szibériáig. Ugyanakkor nem fordul elő a balti-tengeri szigeteken, például Bornholmon és Gotlandon, Európa legészakibb részein és a magas alpesi területeken.

Megjelenése[szerkesztés]

Az állat fej-törzs-hossza 8–13,5 centiméter, farokhossza 3,5-7,2 centiméter és testtömege 15–40 gramm. A vöröshátú erdeipocok kicsi és kerek formájú. A felnőtt állatot vörösesbarna bundája alapján lehet megkülönböztetni a mezei pocoktól (Microtus arvalis). Ezenkívül nagyobb a füle és hosszabb a farka. Éles karmaival meg tudja fogni és tartani a táplálékot.

Életmódja[szerkesztés]

A vöröshátú erdeipocok lomberdők, északon dús gyepszintű fenyvesek is, erdőszélek, sövények, cserjések és ligetek lakója. Az erdőkben a nedvesebb talajú részeket kedveli. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig hatol fel. A vöröshátú erdeipocok rendszerint magányos. Nappal és éjjel is aktív. Tápláléka magok, bogyók, gyümölcsök, gumók, gyökerek és gombák. Az állat lyukat rág egy mogyoró héjába, hogy hozzáférjen a magjához. A széthasított vagy elfelezett héj azonban mókusra vagy szajkóra utal. A szabadban legfeljebb 2 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 4–8 hetes korban éri el. A párzási időszak rendszerint április közepétől decemberig tart. A vemhesség 19–20 napig tart. Évente több almot; nyáron 2–4 almot ellik a nőstény. Egy alomban 3–6 utód van. Az utódok születésükkor csupaszok és vakok. Az elválasztás 3–4 hét múlva következik be. Sok kölyök csak néhány hónapig él.

Források[szerkesztés]