Hosszúszárnyú denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hosszúszárnyú denevér
Repülés közben
Repülés közben
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Miniopteridae
Alcsalád: Miniopterinae
Nem: Miniopterus
Faj: M. schreibersii
Tudományos név
Miniopterus schreibersii
(Kuhl, 1817)
Szinonimák
  • Miniopterus schreibersi
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú kategóriát.

A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Miniopteridae családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Carl Franz Anton Ritter von Schreibers osztrák természettudósról kapta.

Korábban a hosszúszárnyú denevért és rokonait a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába helyezték.

Jelenleg a legveszélyeztetettebb fajunk.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa déli részein, a Közel-Keleten és Afrika egy részén honos. Magyarországon ma már ritka.

Alfajai[szerkesztés]

  • Miniopterus schreibersii bassanii
  • Miniopterus schreibersii blepotis
  • Miniopterus schreibersii chinensis
  • Miniopterus schreibersii dasythrix
  • Miniopterus schreibersii eschscholtzii
  • Miniopterus schreibersii fuliginosus
  • Miniopterus schreibersii haradai
  • Miniopterus schreibersii japoniae
  • Miniopterus schreibersii oceanensis
  • Miniopterus schreibersii orianae
  • Miniopterus schreibersii orsinii
  • Miniopterus schreibersii pallidus
  • Miniopterus schreibersii parvipes
  • Miniopterus schreibersii schreibersii
  • Miniopterus schreibersii smitianus
  • Miniopterus schreibersii villiersi

Megjelenése[szerkesztés]

Régi rajz a Miniopterus schreibersii dasythrix alfajról

Testhossza 5,2 - 6 centiméter, farokhossza 5 - 6 centiméter, magassága 0,9 - 1,1 centiméter, alkarhossza 4,2 - 4,8 centiméter és testtömege 8 - 16 gramm. Közepes termetű faj. Hátoldala szürkésbarna, hasa világosabb. Füle igen rövid, majdhogynem négyszögletes. Orra tömpe, homloka kidomborodó. A fején lévő szőrzet göndör. Szárnya hosszú és keskeny, a farok teljesen beépül a farkvitorlába. A fülfedő viszonylag keskeny. Szárnyában a 3. ujj utolsó csontja jelentősen megnyúlt, nevét is erről kapta.[3]

Életmódja[szerkesztés]

Nyáron is barlangokban él; meleg barlangokban és hasadékokban telel át. Téli álma októbertől március végéig tart, mely közben gyakran felébred. Nem sokkal naplemente utántól a reggeli órákig tevékeny. Röpte igen gyors, (50-55 km/h), a fecskéhez hasonló, jelenlétét gyakran surrogó hang jelzi. Magasan a fák koronája fölötti nyílt területeken szerzi táplálékát, melyek araszoló lepkék és egyéb apró éjjeli repülő rovarok. Leghosszabb ismert repülési távolsága 350 km, de valószínűleg sokkal nagyobb távolságokra is elvándorol.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

A kölykezőhelyen nemritkán ikrek jönnek világra. Társas faj.

Az európai denevérek közül, ennél a fajnál létezik egyedül embrionális diapauza.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  2. Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 46. oldal. ISBN 963-04-6335-0
  3. Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 107. oldal. ISBN 963-9079-58-8
  4. ^ a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 108. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]