Ugrás a tartalomhoz

Pálos kolostor (Bükkszentlélek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálos kolostor
TelepülésMiskolc
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Pálos kolostor (Magyarország)
Pálos kolostor
Pálos kolostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 06″, k. h. 20° 31′ 37″48.118426°N 20.526972°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 06″, k. h. 20° 31′ 37″48.118426°N 20.526972°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálos kolostor témájú médiaállományokat.
Az 1934-es ünnepség

A szentléleki pálos kolostor gótikus műemlék monostorrom a Bükk-vidék területén.

A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó-ösvényen lehet följutni a romjaihoz. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére szentelt kolostorról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a rendház falainak jelentős maradványaival. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20, szélessége 9,5 méter.

1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A 14–15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]