Szögligettől É-ra lévő bánya barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szögligettől É-ra lévő bánya barlangja
Hossz2 m
Mélység0,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés0,5 m
Tengerszint feletti magasságkörülbelül 200 m
Település Szögliget
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus valószínűleg forrásbarlang, inaktív
Barlangkataszteri szám 5451-37

A Szögligettől É-ra lévő bánya barlangja egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Parkban található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.

Leírás[szerkesztés]

Szögliget külterületén, a központtól északra található, már nem működő kőbányának a bal oldali falában, hat–hét méter magasan, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban van a fél méter széles, 40 centiméter magas, mesterséges jellegű, ovális alakú bejárata. A vízszintes kiterjedése két méter. Triász mészkőben alakult ki a vízszintes, valószínűleg inaktív forrásbarlang korrózió hatására. Egyszerű jellegű. A jellemző szelvénytípusa a lapító szelvénytípus. Két méter hosszú, lapos, csőszerű járat. Könnyen járható és ember számára éppen, hogy járható méretű. Agyag tölti ki az aljzatát. A nem lezárt barlang megtekintéséhez engedély és barlangjáró alapfelszerelés kell.

Előfordul az irodalmában Szögligeti kőfejtő barlangja (Nyerges 1998) és Szögligettől É-ra lévő kőfejtő barlangja (Nyerges 1998) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Lehet, hogy kőbányászat során tárult fel a bejárat. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része, de akkor még nem szerepelt nyilvántartásban a barlang. Valószínűleg Nyerges Attila fedezte fel 1998-ban. 1998-ban Nyerges Attila, a barlangtani osztály munkatársa rajzolt egy alaprajzi barlangtérképet egy keresztmetszettel, amely szerint két méter hosszú és a mélysége fél méter. Az 1998-ban készült barlang nyilvántartólapján az olvasható, hogy vázlatosan van felmérve, két méter hosszú és fél méter mély, valamint szabadon látogatható. Nyerges Attila javasolta, hogy legyen benne feltáró jellegű próbabontás. Bizonytalan eredetű a kialakulása. Valószínűleg egy forrásbarlang része volt, vagy hidrotermális eredetű.

Irodalom[szerkesztés]

  • Nyerges Attila: Szögligettől É-ra lévő bánya barlangja nyilvántartólap. Kézirat. 1998. április 1. A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.

További információk[szerkesztés]