Lengyel-szakadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lengyel-szakadék
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz72 m
Mélység27 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés27 m
Tengerszint feletti magasság209 m
Ország Magyarország
Település Tatabánya
Földrajzi táj Gerecse
Típus valószínűleg karsztvízszint alatti oldódással jött létre
Barlangkataszteri szám 4630-23
Elhelyezkedése
Lengyel-szakadék (Magyarország)
Lengyel-szakadék
Lengyel-szakadék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 010″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel-szakadék témájú médiaállományokat.

A Lengyel-szakadék a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található látványos bejáratú barlang. Denevérek is előfordulnak járataiban.

Leírás[szerkesztés]

A Gerecse déli peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának kelet–délkeleti részén lévő Lengyel-barlang mellett van korláttal körülkerített és függőleges tengelyirányú bejárata. Sík terepen, erdőben helyezkedik el a természetes jellegű és szabálytalan alakú 7,5×3,5 m-es bejárat.

Szakadékszerű bejárati aknájának szélessége 3,5 m és hosszúsága 7 m. Alját szálkő talp alkotja 17,5 m mélységben. Az akna 14,5 m mélységében rövid átjáró indul a 7,5 m mély Fehér-akna tetejére. Az ennek talpáról induló szűk és zegzugos, kis letörésekkel lépcsőzetesen lefelé vezető járat a Zászló-kürtő alsó részébe érkezik. A kürtő 12 m magas és felül van egy rövid oldaljárata. Itt szép cseppkőképződmények figyelhetők meg. A kürtő aljáról vízszintesen induló 0,6–1,2 m széles, átlagosan 0,8 m magas, többször is irányt váltó járat 17 m után szűkületben ér véget.

A barlang felső triász vastagpados dachsteini mészkő ÉK–DNy, ÉNy–DK és K–Ny irányú törésvonalai mentén valószínűleg karsztvízszint alatti oldódással keletkezett. Homokos-kavicsos kitöltése alapján később víznyelőként is működhetett rövid ideig. Levegőjének hőmérséklete átlagosan 7 °C körüli, de még alsó részében is 4–9 °C között változik. Ez a téli időszakban létrejövő rendkívül erőteljes behúzó légáramlás miatt van. A levegő szén-dioxid tartalma nyáron és ősszel megközelíti az 5 tf %-ot. Nagyobb csapadék esetén erőteljes csepegések és csorgások indulnak el. A Zászlós-kürtő alján és a végponti járatban nagyobb pocsolyák is keletkeznek.

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett denevérmegfigyeléseket benne, amelyek során 2 denevérfaj, kis patkósdenevér és horgasszőrű denevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. Az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján kis faj- és egyedszámú alkalmi téli denevér-szálláshelynek tekinthető.

A Lengyel-szakadék név 1979-ben bukkant fel irodalmában. Előfordul irodalmában II.sz. akna (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz. aknája (Juhász 2007), A Lengyel-barlang II.sz aknája (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz.aknája (Székely 1994) és Szakadék-barlang (Lendvay 1979) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1961. évi évfolyamában megjelent Bathó Norbert tanulmányban szerepel a Lengyel-szakadék Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint. A tanulmányban az van publikálva, hogy a Lengyel-barlang egyik eltömődött járatának iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a nyolcadik szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottak. Ezt a feltevést az is igazolta, hogy a nyolcadik szinten jelenik meg az erős agyageltömődés és ezen a szinten találtak állati csontokat az agyagban.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1967. évi évfolyamában napvilágot látott Lendvay Ákos publikáció szerint a Lengyel-barlang bejárata közelében van két másik kutatóhely az I. és II. számú akna. Az I. akna a Lengyel-barlangtól 80 m-re, a II. akna 170 m-re helyezkedik el. Mindkettő nagyon omladékos, veszélyes munkahely, de a Lengyel-barlang levegőcseréje szempontjából nagyon fontos 2. esetleg 3. bejáratot valószínűleg ezekből az aknákból lehet feltárni.

A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az olvasható, hogy a Lengyel-barlang közelében, egy kb. 100 m átmérőjű körben még további két barlang található, a Nyári-barlang és a Lengyel-szakadék. A 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék a Lengyel-barlangtól D-re kb. 30 m-re helyezkedik el. 7–8 m hosszú, 4–5 m széles és 2,5 m magas barlangterem felszakadás. Az aljára hullott köveket a szakosztály nagyrészt kitermelte.

A barlang 2004. évi kutatásának egyik pillanata

1973 körül lehet, hogy mások is dolgoztak benne. A Ny-i oldalán lefelé menő kürtőt két hatalmas sziklatömb torlaszolta el, amelyek mögé bontással jutottak a szakosztály barlangkutatói. 4–5 m hosszúságig bontottak ki a tagok egy hasadékot, amely folytatódik. Biztató feltáró kutatás szempontjából. Bathó Norbert és Lendvay Ákos II.sz. akna néven is nevezték. A barlang további elnevezései A Lengyel-barlang II.sz aknája és Szakadék-barlang (Lendvay 1965). Az 1974. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent közleményben az van írva, hogy a Fényes Elek Barlangkutató Csoport 1974. április 8-tól 14-ig a Lengyel-barlang környékén dolgozott. Lendvay Ákos 1979-es kézirata alapján a közleménynek ez a része a Lengyel-szakadékra vonatkozik.

Az MKBT Beszámoló 1975 első félévi kötetében kiadott csoportjelentés szerint 1974-ben a Fényes Elek Barlangkutató Szakosztály bontotta a Lengyel-barlang 1. és 2. számú aknáit, de az omladék között csak 2–3 m-rel sikerült mélyebbre jutni. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Lengyel-szakadéknak 4630/23. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a 4630/23 barlangkataszteri számú barlang Lengyel-szakadék néven és térképen van helye feltüntetve.

Az 1986. január 25-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér. 1987 áprilisában a csoport kutató táborozást tartott a barlangnál, de jelentős eredmény nélkül. 1992-ben a Gerecse Barlangkutató Egyesület a beszakadás környezetéből kétszer gyűjtött össze és hordott el szemetet. A beszakadásban új bontás nyomait vette észre. Valakik a mélypont omladékából nagymennyiségű kőtörmeléket vittek fel magasabbra. 1991-ben Szegedi László és Polacsek Zsolt felmérték a barlangot. A felmérés alapján Polacsek Zsolt szerkesztett alaprajz térképet és hosszmetszet térképet, amelyek 1:100 méretarányban készültek.

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi évkönyvében az van írva, hogy a Lengyel-barlang környezetében 5 felszíni karsztjelenség, karsztos mélyedés van, amelyek közül fejlettség szempontjából legjelentősebb a Lengyel-szakadék. A Lengyel-szakadék valószínűleg már az ősidők óta ismert szakadéktöbör. Kb. 10 m hosszú, 4–5 m széles és 6 m mély. Alakja kis tektonikus preformáció következtében megnyúlt. Függőleges falain jól látható a kőzet rétegzettsége. A Lengyel-barlang genetikájával valószínűleg azonos a Lengyel-szakadék genetikája, de az is elképzelhető, hogy jelenlegi aktivitásával a rendszerre nyel.

Vízgyűjtő területe kicsi, kb. 50 m². A jelenlegi töbör fenékszint egy felszínig harapódzott terem beomlásával alakult ki. Feltáró kutatása bíztató. A beomlott terem hatalmas tömbjei között valószínűleg kis munkával be lehetne jutni a rendszerbe. Kitöltése, mely hatalmas kőtömbökből és behordott erdei talajból áll, a mélyebb szinteken jelentős csontleleteket tartalmazhat. Környezete jelentős fedettkarsztos térszín. Mélypontján a kövek között még kb. 2 m-t lehet lejjebb menni. A Március-barlang a Lengyel-szakadék rányelőjeként jött létre a Lengyel-szakadék keletkezése után. Vendégh Árpád szóbeli közlése alapján az 1970-es években kb. 10 m mélységig volt járható. Az évkönyvbe bekerült a két 1991-ben rajzolt térkép.

A barlang bejárata

Az 1994. évi Limesben közölt Juhász Márton tanulmányban az olvasható, hogy 1987-ben a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport nem végzett jelentős kutató munkát, csak az április 3-tól április 12-ig tartott táborozáskor történtek kis bontások a Lengyel-szakadékban és a Veres-hegyi-barlangban. Az 1994. évi Limesben közölt Székely Kinga tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék további nevei Lengyel-barlang II.sz.aknája és Szakadék-barlang. Bertalan Károly barlangleltárában nincs benne. A Barlangtani Intézetben nincs kataszteri törzslapja és irodalmi törzslapja. Térkép, fénykép és kutatási törzslap van róla.

A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. január 28-i, a 2003. április 27-i, a 2003. július 30-i, a 2003. szeptember 13-i, a 2003. október 24-i és a 2003. december 30-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér.

Juhász Márton 2007. évi publikációjában az van írva, hogy a Tatabányán lévő Lengyel-szakadék egyéb elnevezései Lengyel-barlang II.sz. aknája és Szakadék-barlang. Közhiteles barlangnyilvántartási száma 4630-23, UTM-kódja CT07D1. 62,5 m hosszú és 26 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2003. július között 18 téli, 6 tavaszi, 13 nyári és 6 őszi (összesen 43) megfigyelést végzett, amelyek közül egyik sem volt pozitív. Az ellenőrzések 2003 szeptemberétől havonta történtek. Ekkor a 10 téli, 10 tavaszi, 9 nyári és 11 őszi (összesen 40) ellenőrzés közül 4 téli, 2 tavaszi és 2 őszi (összesen 8) volt eredményes.

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület által a Zászlós-kürtő aljáról gyűjtött üledékminták iszapolási maradéka tartalmazott kevés csontot is. Az anyagból Kordos László jelzett fajra nem határozott holocén denevérmaradványokat is. A barlang nyitott és szabadon látogatható, ennek ellenére, jellegéből adódóan nem veszélyezteti számottevő emberi zavarás. Beavatkozás, védelmi intézkedés jelenleg nem szükséges.

A barlang bejárata

2009. július 13-án a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútján a tanulmányút résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén és ekkor megtekintették a barlang látványos bejárati aknáját. 2015-ben a Polacsek Zsolt által vezetett csoport nem végzett feltáró munkát a barlangban, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park KEOP projektjén belül a csoport a barlangbejárat köré korlátot épített és belétrázta a barlang egy részét. A munkálatok befejezésekor a barlang alkalmas lett további kutatásra, de néha itt is jelentős szén-dioxid feldúsulás figyelhető meg. A 2015. évi MKBT Tájékoztatóban publikált Juhász Márton nekrológban meg van említve a barlang, amely Juhász Márton nélkül nem lett volna feltárva.

A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című munkában az olvasható, hogy a Polacsek Zsolt által vezetett csapatnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához, de az elmúlt években csak dokumentációs munkát végzett benne a csapat. Télen, 0 °C alatti külső léghőmérsékletnél a Lengyel-barlangba a Lengyel-szakadék kúszójárata felől friss, a szakadék aknáján át leáramló hideg levegő érkezik, melynek belépési pontja a 35 m mélyen lévő Medúza a Lengyel-barlangban.

2011 telén a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület tagjai füstöt hoztak létre a Lengyel-szakadék alján és megállapították, hogy a füst 15 perc múlva a Lengyel-barlang Medúza nevű helyén érzékelhető volt. A kéziratban látható egy színes fénykép, amelyen a barlangbejáratnak és környékének egy része látható. Az összeállításba bekerült egy térképrészlet, amelyen jelölve van a barlang helye.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]