Glück Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Glück Frigyes
Született 1858. január 11.
Pest
Elhunyt 1931. május 15. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szállodaiparos,
várospolitikus,
műgyűjtő,
mecénás
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Glück Frigyes témájú médiaállományokat.

Glück Frigyes (Pest, 1858. január 11.Budapest, 1931. május 15.) szállodaiparos, várospolitikus, műgyűjtő, mecénás.

Munkássága[szerkesztés]

Az 1890-es években a Rákóczi út 5. szám alatti Griff Fogadót átalakítva, Pannónia Szállóként nyitotta meg újra. A fogadó 1868 óta volt a családja birtokában. Glück alapította az első pesti pincériskolát és a szállodás ipartestület elnöke is volt. Vezető szerepet játszott több józsefvárosi jótékonysági egyesületben. 1886-tól több mint harminc évig törvényhatósági bizottsági tag volt.

1902-ben kezdeményezte, hogy tartsák Budapesten a szállodások nemzetközi kongresszusát, amit jó alkalomnak vélt a város turizmusának fellendítése érdekében. Ezen a kongresszuson javasolta a János-hegyi kilátó építését, ami 1910-ben készült el. 1904-től 1910-ig a Svábhegyi Egyesület elnöke volt. 1929-ben az ő kezdeményezésére épült meg a Látó-hegyen az Árpád-kilátó, amelyet érint az ő nevét viselő sétaút.

Művei[szerkesztés]

  • Glück Frigyes–Stadler Károly: Az ínyesmesterség könyve; Franklin Ny., Bp., 1889
  • Glück Frigyes–Somogyi Ede: Gyakorlati franczia nyelvtan; Singer-Wolfner, Bp., 1897
  • Glück Frigyes–Somogyi Ede: Praktisches Lehrbuch der ungarischen Sprache; Singer-Wolfner, Bp., 1897 (Gyakorlati nyelvtanok a pinczér-tanoncz szakirányú iskolák számára)

Források[szerkesztés]