Piros kígyószisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Piros kígyószisz
Piros kígyószisz (E. maculatum)
Piros kígyószisz (E. maculatum)
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Család: Borágófélék (Boraginaceae)
Alcsalád: Boraginoideae
Nemzetség-
csoport
:
Lithospermeae
Nemzetség: Kígyószisz (Echium)
Faj: E. maculatum
Tudományos név
Echium maculatum
L.
Szinonimák
  • Echium russicum J.F. Gmel.
  • Pontechium maculatum(L.) Böhle & Hilger[2]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piros kígyószisz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piros kígyószisz témájú médiaállományokat és Piros kígyószisz témájú kategóriát.

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A három, hazánkban is elterjedt kígyószisz faj egyike. Magyarországon védett, reliktum faj, amely főleg az Északi-középhegységben fordul elő, többek közt a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[3][4]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

80, legfeljebb 100 cm magasra növő lágyszárú. Hengeres szárát sűrűn álló, durva serteszőrök borítják. Ülő levelei keskeny szálas-lándzsásak, hegyesek. A szélük ép, de felületük a szőrök miatt a szárhoz hasonlóan szúrós-érdes.

A virágok sűrű kunkorvirágzatban ülnek. Kissé kétajkú pártája sötétpiros, csöve kétszer hosszabb a csészecimpáknál, karimája ferde, belőle a porzók kiállnak. Az egyszerű bibe nem ágazik el kígyónyelvszerűen, hanem, két gömbölyű bibében végződik.

Osztott termése négy makkocska.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Löszös és homokos sztyeppréteken, pusztafüves lejtőkön él; a homoki legelők (Potentillo arenariae – Festucetum pseudovinae Soó, 1940) növénytársulásának jellemző tagja.[5] Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság,[6] valamint a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Börzsöny[7] területén él.[8][9]

Évelő; május-júniusban virágzik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]