1107-es mellékút (Magyarország)
| 1107-es összekötő út | |
 | |
| Úttípus | Összekötő út |
| Ország | Magyarország |
| Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
| Az út eleje | Budapest |
| Az út vége |
 -es főút, Pilisvörösvár |
Az 1107-es számú összekötő út Buda belső részeit köti össze a 10-es főúttal, a Budai-hegység északi részén fekvő, útjába eső települések összekötésével.
Nyomvonala[szerkesztés]
Kiindulási pontja nem világos, miután Budapest belső részein az egy- és kétszámjegyű főutaknál alacsonyabb rendű utak közúthálózati számozását nemigen használják. Feltehetőleg kiindulási pontja is a 10-es főút (a Bem rakpart), ez esetben a kifelé vezető irányban az első szakasza a Csalogány utca nevet viseli, amely határvonalat képez a főváros I. és II. kerületei között. [Mivel a Vízivárosban az átmenő utak között is sok az egyirányú, a befelé vezető irányban az út ez esetben a Hattyú utcában vezet, és a Batthyány tér sarkánál, a Fő utcába torkollva ér véget.]
A Csalogány utca és a Hattyú utca egyaránt a II. kerületi Széna térnél, illetve az azzal teljesen egybeolvadó Széll Kálmán térnél ér véget, majd az út nyomvonala a Szilágyi Erzsébet fasoron halad annak végéig, egyúttal határvonalat képezve a II. kerület és a XII. kerületek közt. A Budakeszire vezető 8102-es út kiágazása (kilométer-számozása alapján valójában betorkollása) után a Hűvösvölgyi út nevet veszi fel, majd Hűvösvölgy városrész központjától a városhatárig Hidegkúti út a neve, ezen a szakaszon teljes egészében a II. kerület területén halad.
Solymár területére érve az út első szakaszának neve Rózsika utca, majd a Mátyás király utca nevet veszi fel, végül a település temetőjénél, a 11 106-os, illetve 11 302-es utak közös szakaszának Óbuda felé visszavezető elágazásától kezdődően Tersztyánszky Ödön vívó lesz a névadója. [A névadás oka az, hogy az olimpikon 1929-ben ezen az útszakaszon szenvedett olyan súlyos balesetet, amely után, kórházba szállítását követően életét vesztette; a baleset helyszínét már a következő év óta egy, azóta többször átalakított emlékhely őrzi, a PEMŰ Műanyagipari Zrt. főporta-épületével átellenben, a 164-es és 264-es nappali, illetve 964-es éjszakai buszjáratok végállomásánál.]
Solymár területének legnyugatibb részén az utat egykor két helyen is bányavasutak vágányai keresztezték; ezeket a kereszteződéseket az 1970-es évek elején elbontották, de a helyük ma is felismerhető. Ezeket elhagyva az út átér Pilisszentiván területére, elhalad a Slötyi nevet viselő bányató mellett, majd – végig a Szabadság út nevet viselve – a település főútjaként halad nyugat-északnyugati irányban. A település központját elhagyva keresztezi az Aranyhegyi-patak felső folyásának jobbára száraz medrét (a patak itt már a Vadász-réti-patak nevet viseli), majd elhalad Drapál János motorversenyző emlékműve közelében. A község utolsó házait elhagyva északnak fordul, néhány méteren át Pilisvörösvár közigazgatási területén halad, végül a 10-es főútba betorkollva véget ér.
Települései[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Fejér megye térképe 1:150 000. Készítette és kiadta a Nyír-Karta Bt., adatok lezárva: 2004. január
- kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2019- április 2.