Ugrás a tartalomhoz

Közép-Dunántúl

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Közép-Dunántúli Régió szócikkből átirányítva)
Közép-Dunántúl

KözpontSzékesfehérvár
VármegyékFejér
Komárom-Esztergom
Veszprém
Népesség
Teljes népesség1 058 236 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség95,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11 086,47 km²
Legmagasabb pontKőris-hegy, 709 m

A Közép-Dunántúl régió (becenevén: királyi régió) a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike. Három vármegye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja, központja Székesfehérvár. A régió legnagyobb területű települése Sárbogárd, a legkisebb Újbarok, a legnagyobb népességű Székesfehérvár, a legkisebb népességű pedig Megyer.[2]

A régiót alkotó megyék közül mindhárom kiemelt szerepet töltött be a magyar történelemben: a régióközpont, a királyok városaként emlegetett Székesfehérvár a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergommal együtt az ország első fővárosai voltak; előbbi város több mint ötszáz éven keresztül koronázóváros és királyi székhely volt, utóbbi a mai napig a magyar katolikus egyház központja. Veszprém városra a királynék városaként szokás hivatkozni. Mindezek mellett mindhárom város püspöki illetve érseki székhely.

A Közép-Dunántúl az ország harmadik legfejlettebb régiója, megyéi közül Fejér vármegye az ország legfejlettebb megyéje, az egész régió gazdaságának motorja. A régióközpont az ország gazdaságának egyik legnagyobb csomópontja, emellett közlekedésföldrajzi szempontból az egész Dunántúl központja.

Népessége körülbelül 1,1 millió fő, területe 11 237 km², népsűrűsége pedig közel 100 fő/km², ezzel a nyolc magyarországi régió közül a hatodik legnépesebb, az ötödik legnagyobb és a harmadik legsűrűbben lakott régió.

A Közép-Dunántúl kifejezés a statisztikai régión kívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrészt megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

Közigazgatás

[szerkesztés]

A régió járásai:

Fejér vármegye

Komárom-Esztergom vármegye

Veszprém vármegye

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Város Lélekszám
Székesfehérvár 96 024 fő (2024. jan. 1.)[3] +/-
Tatabánya 65 861 fő (2024. jan. 1.)[4] +/-
Veszprém 56 029 fő (2024. jan. 1.)[5] +/-
Dunaújváros 41 394 fő (2024. jan. 1.)[6] +/-
Pápa 28 549 fő (2024. jan. 1.)[7] +/-
Esztergom 28 642 fő (2024. jan. 1.)[8] +/-
Ajka 26 408 fő (2024. jan. 1.)[9] +/-
Tata 23 549 fő (2024. jan. 1.)[10] +/-
Várpalota 19 395 fő (2024. jan. 1.)[11] +/-
Komárom 20 391 fő (2024. jan. 1.)[12] +/-

Népesség

[szerkesztés]
  • Lakosság: 1 103 132 (2009)
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%
  • A KSH adatai alapján.

Turizmus

[szerkesztés]
Székesfehérvár, a királyok városa
Tihany
A veszprémi várnegyed

A közép-dunántúli régió területének legnagyobb része megegyezik az Közép-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Veszprém vármegye legdélibb, balatonparti és balatonfelvidéki területe pedig a Balaton turisztikai régió részét képezi.

Az esztergomi bazilika és a vár

Fejér vármegye

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete, a gorsiumi régészeti park, valamint a Vértes és a Velencei-hegység természetvédelmi területei jelentik. Fejér vármegye bővelkedik műemléki látnivalókban. Híresek kastélyai, melyek közül nem egy régi fényében látható. Például: fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, martonvásári Brunszvik-kastély, seregélyesi Zichy–Hadik-kastély, dégi Festetics-kastély, nádasdladányi Nádasdy-kastély, zichyújfalui Zichy-kastély.

Lásd még: Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Komárom-Esztergom vármegye

A megye fő turisztikai vonzerejét az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, a Vértes és a Gerecse erdővel borított tájai adják. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a világörökséglistára jelölt komáromi erődrendszert, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest.

Lásd még: Komárom-Esztergom vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Veszprém vármegye

Veszprém vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja és a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavasbarlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok (Veszprém, Tihany, Pápa), a híres arborétumok (Badacsonytomaj, Zirc), a kastélyok és romantikus várromok (cseszneki vár, Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget és Várpalota) jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka. Sok turistát vonz a vármegye országos hírű művészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye, amely július végén, augusztus elején egy héten át zajlik hat településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula).

Lásd még: Veszprém vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf
  2. A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  5. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  6. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  7. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  8. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  9. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  10. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  11. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  12. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]