Közép-Dunántúl

Közép-Dunántúl
Központ	Székesfehérvár
Vármegyék	Fejér Komárom-Esztergom Veszprém
Népesség
Teljes népesség	1 058 236 fő (2019. jan. 1.)
Népsűrűség	95,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11 086,47 km²
Legmagasabb pont	Kőris-hegy, 709 m

A Közép-Dunántúl régió (becenevén: királyi régió) a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike. Három vármegye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém alkotja, központja Székesfehérvár. A régió legnagyobb területű települése Sárbogárd, a legkisebb Újbarok, a legnagyobb népességű Székesfehérvár, a legkisebb népességű pedig Megyer.

A régiót alkotó megyék közül mindhárom kiemelt szerepet töltött be a magyar történelemben: a régióközpont, a királyok városaként emlegetett Székesfehérvár a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergommal együtt az ország első fővárosai voltak; előbbi város több mint ötszáz éven keresztül koronázóváros és királyi székhely volt, utóbbi a mai napig a magyar katolikus egyház központja. Veszprém városra a királynék városaként szokás hivatkozni. Mindezek mellett mindhárom város püspöki illetve érseki székhely.

A Közép-Dunántúl az ország harmadik legfejlettebb régiója, megyéi közül Fejér vármegye az ország legfejlettebb megyéje, az egész régió gazdaságának motorja. A régióközpont az ország gazdaságának egyik legnagyobb csomópontja, emellett közlekedésföldrajzi szempontból az egész Dunántúl központja.

Népessége körülbelül 1,1 millió fő, területe 11 237 km², népsűrűsége pedig közel 100 fő/km², ezzel a nyolc magyarországi régió közül a hatodik legnépesebb, az ötödik legnagyobb és a harmadik legsűrűbben lakott régió.

A Közép-Dunántúl kifejezés a statisztikai régión kívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrészt megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

Közigazgatás

A régió járásai:

Fejér vármegye

• Bicskei járás
• Dunaújvárosi járás
• Enyingi járás
• Gárdonyi járás
• Martonvásári járás
• Móri járás
• Sárbogárdi járás
• Székesfehérvári járás

Komárom-Esztergom vármegye

• Esztergomi járás
• Kisbéri járás
• Komáromi járás
• Oroszlányi járás
• Tatabányai járás
• Tatai járás

Veszprém vármegye

• Ajkai járás
• Balatonalmádi járás
• Balatonfüredi járás
• Devecseri járás
• Pápai járás
• Sümegi járás
• Tapolcai járás
• Várpalotai járás
• Veszprémi járás
• Zirci járás

Legnépesebb települések

Város Lélekszám Székesfehérvár 96 024 fő (2024. jan. 1.) +/- Tatabánya 65 861 fő (2024. jan. 1.) +/- Veszprém 56 029 fő (2024. jan. 1.) +/- Dunaújváros 41 394 fő (2024. jan. 1.) +/- Pápa 28 549 fő (2024. jan. 1.) +/- Esztergom 28 642 fő (2024. jan. 1.) +/- Ajka 26 408 fő (2024. jan. 1.) +/- Tata 23 549 fő (2024. jan. 1.) +/- Várpalota 19 395 fő (2024. jan. 1.) +/- Komárom 20 391 fő (2024. jan. 1.) +/-

Népesség

• Lakosság: 1 103 132 (2009)
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%
• A KSH adatai alapján.

Turizmus

Székesfehérvár, a királyok városa

Tihany

A veszprémi várnegyed

A közép-dunántúli régió területének legnagyobb része megegyezik az Közép-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Veszprém vármegye legdélibb, balatonparti és balatonfelvidéki területe pedig a Balaton turisztikai régió részét képezi.

Az esztergomi bazilika és a vár

Fejér vármegye

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékekben gazdag Székesfehérvár, a Velencei-tó üdülő- és kirándulóövezete, a gorsiumi régészeti park, valamint a Vértes és a Velencei-hegység természetvédelmi területei jelentik. Fejér vármegye bővelkedik műemléki látnivalókban. Híresek kastélyai, melyek közül nem egy régi fényében látható. Például: fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, martonvásári Brunszvik-kastély, seregélyesi Zichy–Hadik-kastély, dégi Festetics-kastély, nádasdladányi Nádasdy-kastély, zichyújfalui Zichy-kastély.

Lásd még: Fejér vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Komárom-Esztergom vármegye

A megye fő turisztikai vonzerejét az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a Visegrádi-hegység, a Vértes és a Gerecse erdővel borított tájai adják. Sok turista keresi fel a tatai várat és Öreg-tavat, a világörökséglistára jelölt komáromi erődrendszert, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest és a bábolnai állami ménest.

Lásd még: Komárom-Esztergom vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Veszprém vármegye

Veszprém vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja és a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavasbarlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok (Veszprém, Tihany, Pápa), a híres arborétumok (Badacsonytomaj, Zirc), a kastélyok és romantikus várromok (cseszneki vár, Nagyvázsony, sümegi vár, Szigliget és Várpalota) jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka. Sok turistát vonz a vármegye országos hírű művészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye, amely július végén, augusztus elején egy héten át zajlik hat településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula).

Lásd még: Veszprém vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap
• Üzleti portál és magazin
• Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.