Dorogi járás
A Dorogi járás Komárom megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950. június 1. és 1983. december 31. között. Székhelye Dorog volt.
Története
[szerkesztés]A Dorogi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén az addigi Esztergomi járás székhelyének áthelyezésével és nevének megváltoztatásával. A változtatást az indokolta, hogy a bányászat folytán a megelőző évtizedekben erősen fejlődő Dorog a járás egészéhez képest jobban megközelíthető, mint Esztergom, de emellett egyértelmű politikai indíttatása is volt: a magyar katolikus egyház központjának szerepét betöltő Esztergom szerepének csökkentését célozta.
Területe csak egyszer, 1974 végén változott, amikor a Tatai járás megszűnésekor abból két községet idecsatoltak.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Dorogi is. A járási székhely városi rangot kapott, a járás többi községe pedig a Dorogi, az Esztergomi és a Tatabányai városkörnyék között került felosztásra.
Községei
[szerkesztés]Az alábbi táblázat felsorolja a Dorogi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Esztergom jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.
| Község | Mikortól | Honnan | Meddig | Hova |
|---|---|---|---|---|
| Bajna | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Bajót | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Csolnok | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Dág | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Dorog | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | várossá alakult |
| Dömös | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Epöl | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Gyermely | 1974. december 31. | Tatai járásból | 1983. december 31. | Tatabányai városkörnyékhez |
| Kesztölc | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Lábatlan | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Leányvár | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Máriahalom | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Mogyorósbánya | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Nagysáp | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Nyergesújfalu | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Piliscsév | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Pilismarót | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Pilisszentlélek | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Piszke | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1950. szeptember 5. | Lábatlan része lett |
| Sárisáp | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
| Süttő | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Szomor | 1974. december 31. | Tatai járásból | 1983. december 31. | Tatabányai városkörnyékhez |
| Tát | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Tokod | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Esztergomi városkörnyékhez |
| Úny | 1950. június 1. | Esztergomi járásból | 1983. december 31. | Dorogi városkörnyékhez |
Területe és népessége
[szerkesztés]Megszűnése előtt, 1983 végén területe 504 km², népessége pedig mintegy 69 ezer fő volt.
