Idared

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Idared
almafajta
Malus-Idared on tree.jpg
Eredet Amerikai Egyesült Államok
Nemesítő neve University of Idaho Agricultural Experiment Station
Nemesítés alapfajtái Jonathan, Wagener
Nemesítés éve 1926-1935
Hazai elterjedtsége Általánosan elterjedt
Általános elterjedtsége Világszerte elterjedt
Érési időszak október eleje
Az Idared gyümölcse
Korszerű Idared ültetvény

Az Idared egy amerikai almafajta, világszerte közkedvelt, de csökkenő jelentőségű.

Magyarországon széles körben elterjedt. Rendkívül jól tárolható, ezért fő funkciója a kései friss fogyasztási piac ellátása volt.

Gyümölcsének minősége erősen függ a termőhelyi és környezeti tényezőktől. Húsa fehéres, vajszínű, bőlevű, kemény, roppanós. Íze nem jellegzetes, de kellemes, harmonikus, nem túl savas.

Története[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok Idaho államában jött létre a fajta a Jonathan és Wagener fajták keresztezésével, melyre 1926-ban került sor. Az Idared szelekcióját 1935-ben végezték, kereskedelmi forgalomba pedig 1942-ben került.

Magyarországon először Porpáczi Aladár telepítette, de a vizsgálatok során a gyümölcsök színeződését kedvezőtlennek találták, így a vele kapcsolatos vizsgálatok leálltak.

Új lendületet csak akkor nyertek, amikor a világpiacon kezdett meghatározó fajtává válni az Idared. Ekkor Tamássy István, Migend D. és Szabó Tibor honosították.

Mivel a fajta egyik legnagyobb előnye a hosszú eltarthatóság, az ULO (Ultra low oxygen) tárolás bevezetése jelentősen csökkentette értékét világpiaci szinten.

Ugyanakkor Magyarországon a modern tárolási rendszerek hiánya miatt továbbra is jelentős fajta maradt, arányának növekedése azonban nem várható.

Jellemzői[szerkesztés]

Gyümölcse[szerkesztés]

Gyümölcse nagy méretű, lapított, néha szabálytalan, ami időnként problémát jelent a gépi osztályozásnál.

Héja közepesen vastag, élénkpiros.

Húsát világos, fehéres vajszín jellemzi, kemény, roppanó, bőlevű.

Gyors puhulásra nem hajlamos, eltarthatósága kiváló.

Íze enyhén savanykás, harmonikus. Aromája és zamata közepes.

A nem megfelelően színeződött gyümölcsöknek sokszor a beltartalmi értékei is elmaradnak az elvárttól, ugyanakkor a korona külső részéről szüretelt, hosszú vesszőkön termett erősen színeződött gyümölcsök íze néha szintén kedvezőtlen, mivel a sok fény lehetővé teszi a gyors színeződést, amit nem követ megfelelő gyorsasággal a beltartalmi értékek változása, így az ilyen gyümölcsök sokszor túl korán betakarításra kerülnek.

Optimális fogyasztási érettségét 3-4 hónap tárolás után éri el.[1]

Sikeres fajtaként számos újabb almafajta kialakításában is felhasználták a nemesítők. Néhány példa:

Fája, hatásrendszere[szerkesztés]

Kezdetben erős vagy középerős növekedésű, mely a termőre fordulás után jelentősen mérséklődik. A korona kissé szétterülő, jól elágazódik. Virágainak nagy részét a hosszú vesszőin hozza. A korona folyamatos karbantartást, metszést igényel.

Termesztési jellemzők[szerkesztés]

Korán termőre forduló, bőtermő fajta.

Középkorai, elhúzódó virágzás jellemző rá, fagyra nem kifejezetten érzékeny, ritkán szenved fagykárt.

A korona ritkításán túl a gyümölcsritkítást is igényli. Ilyen esetben termésbiztonsága jó, hullásra nem hajlamos.

Az elhúzódó virágzás következtében érése is elhúzódó, többmenetes betakarítást igényel, mely jelentősen megnöveli a termesztés költségeit.

A betegségek közül a tűzelhalásra nagyfokú érzékenységet mutat. A lisztharmatra szintén érzékeny, de a Jonathannál kevésbé. A nektriás rákosodásra és a varasodásra kis mértékben hajlamos, sebgyógyulási intenzitása jó. A tárolási betegségekre nem, de a nyomásra érzékeny, így óvatos tárolást igényel.

Kis mértékben öntermékeny, vagy önmeddő.[2] Megporzó fajtát igényel.

Felhasználása[szerkesztés]

Sokoldalúan használható fajta. Legnagyobb előnye a kiváló tárolhatóság.

Az októberi szüretet követően megfelelő körülmények között minőségét akár a nyári hónapokig is megőrzi, ugyanakkor friss fogyasztásra csak 3-4 hónapnyi tárolás után válik ideálissá.

A friss fogyasztás mellett konyhai és élelmiszeripari célokra is felhasználható. A sűrítmény gyártás egyik főfajtája.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tóth Magdolna (szerk.). Az alma, Magyarország kultúrflórája. Budapest: Agroinform Kiadó (2013). ISBN 9789635029686 
  2. Idared. Orange Pippin. (Hozzáférés: 2017. november 1.)

Források[szerkesztés]

  • Dr. Pethő Ferenc. Alma. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó (1984). ISBN 0559001052605 
  • Soltész Miklós (szerk.). Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Budapest: Mezőgazda Kiadó (1998). ISBN 9639121487