Golden delicious
| Golden delicious | |
| almafajta | |
 | |
| Eredet | Nyugat-Virginia, USA |
| Nemesítő neve | Anderson Mullins |
| Nemesítés alapfajtái | Grimes Golden, Golden reinette? |
| Nemesítés éve | 1890-1914 |
| Hazai elterjedtsége | Országosan elterjedt |
| Általános elterjedtsége | Világszerte elterjedt |
| Érési időszak | Szeptember vége - október közepe |
.jpg)
A Golden delicious egy amerikai almafajta. Világszerte elterjedt, Magyarországon is népszerű és az Egyesült Államokban is a legkedveltebb fajták közé tartozik.[1]
Gyümölcse jellegzetes, más fajtákéval össze nem keverhető, kezdeti érésben zöldessárga, később sárga színű, középnagy vagy nagy.
Húsa sárgás, édeskés, kellemes ízű, harmonikus, aromás és illatos. A magyar népnyelv Delicsesz néven ismeri.
'Arctic® Golden' márkanév alatt a fajtából készült az első genetikailag nemesített almák egyike a Granny Smith és a Fuji fajták mellett.[2]
Története[szerkesztés]
A 19. század végén az Egyesült Államokban a Grimes Golden almafajta szabad megporzású magoncaként keletkezett, apai szülője valószínűleg a Golden Reinette. 1890-ben fedezte fel Anderson Mullins a családi farmján a Nyugat-virginiai Clay megyében.
A szaporítási jogok 1914-ben kerültek a Stark fivérek faiskolájához. Kereskedelmi forgalomba 1916-ban került.
A fajta ma ismert nevét már ők adták neki, korábban Mullin's Yellow néven volt ismert a környéken.
Évtizedekig a Red Delicious fajtakör után a második helyet foglalta el, az utóbbi években azonban a világ egyik legelterjedtebb fajtája volt.
A fajta népszerűsége kissé megtorpanni látszik, s hazánkban is az 1990-es években ideiglenesen visszaszorult, az új klónok terjedésével jelentősége újra növekedhet.[3]
2010-ben az alma teljes genomjának föltérképezésekor Golden Delicious fajtát használtak modellfajtaként. A maga 57 000 génjével a világ eddigi leghosszabb genomú növénye lett.[4]
Jellemzői[szerkesztés]
A fajta bármilyen alanyon, bármilyen koronaformára nevelhető.
Az ökológiai viszonyokhoz jól alkalmazkodik, Magyarországon bárhol termeszthető, de jó minőséget csak optimális termőhelyi körülmények között produkál, ilyenek a kiegyenlített klíma, üde, laza és humuszban gazdag talaj.
Önmeddősége miatt porzófajtákat igényel. Alkalmas fajták például a Braeburn, az Elstar, a Fiesta, a Gala, a Cox Orange Renette, a Jonathan vagy az Idared.
Hajtásrendszer[szerkesztés]
Középerős növekedésű, erős központi tengelyű, jól elágazó korona jellemző rá. Virágait a hosszú vesszők oldalrügyeiben fejleszti. A háromévesnél idősebb termőrészeket metszéskor cserélni kell.
Gyümölcs[szerkesztés]
Mérete középnagy vagy nagy, tömege 140-180 g.
Általában gömbölyded, esetleg enyhén megnyúlt, alakjának változatossága évjárat- és termőhelyfüggő.
Héja vékony, sérülékeny, az érés kezdetén zöldes, később sárga, viaszréteg nem borítja.
Húsa sárgás, édeskés, kellemes ízű, harmonikus, aromás és illatos, a fogyasztói igényeket zölden és sárgán szüretelve is kielégíti. Túl elővigyázatlan szüret esetén a gyümölcsök sérülékenyebbek, romlik a tárolhatóságuk.
A szüret ideje szeptember vége - október eleje.
Termőképessége kimagasló, hamar termőre fordul. Viszont az alternancia elkerülésére időnként termésritkítást is igényel.
Növényvédelme[szerkesztés]
Lisztharmatra nem fogékony, ugyanakkor érzékeny a réz- és kéntartalmú növényvédő szerekre, melyek perzselő hatást válthatnak ki.
A növényvédelem (és általában a termesztéstechnológia) legfőbb célkitűzése a parásodás elkerülése, mert erre – a viaszréteg hiányában – hajlamos.
A termesztés során figyelmet kell fordítani a varasodás, a takácsatka és levéltetvek elleni védelemre.
Felhasználása[szerkesztés]
Gyümölcse kiváló élvezeti értékkel rendelkezik, friss fogyasztásra igen kedvelt. Emellett sütésre, aszalásra és egyéb sokoldalú élelmiszeripari felhasználásra alkalmas.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popular Varieties. US Apple Association. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Arctic® Apple Varieties - Introducing the first three Arctic® varieties. Arctic® Apples. (Hozzáférés: 2018. február 24.)
- ↑ Golden delicious almafa - Alma Érési idő Porzó fajták. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ R. Velasco et al. (2010). „The genome of the domesticated apple (Malus × domestica Borkh.)”. Nature Genetics 42, 833–839. o. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
Források[szerkesztés]
- Tóth Magdolna (szerk.). Az alma, Magyarország kultúrflórája. Budapest: Agroinform Kiadó (2013). ISBN 9789635029686
- Soltész Miklós (szerk.). Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. Budapest: Mezőgazda Kiadó (1998). ISBN 9639121487