Sándor–Metternich-kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sándor–Metternich-kastély (Ördöglovas kastély)
A kastély légifotója
A kastély légifotója
Ország  Magyarország
Épült 1720
Építész Hild József
Stílus klasszicista
Család Sándor család
Rekonstrukciók évei 1776, 1842, XX. század
Állapota kívül felújítva,
belül lepusztult

Jelenlegi funkció nincs
Tulajdoni helyzet Kincstári Vagyoni Igazgatóság
Látogatható nem
Cím 2525 Bajna, Rákóczi út
Elhelyezkedése
Sándor–Metternich-kastély (Komárom-Esztergom megye)
Sándor–Metternich-kastély
Sándor–Metternich-kastély
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 18° 36′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 18° 36′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor–Metternich-kastély témájú médiaállományokat.

Komárom-Esztergom megyében, Bajna település legmagasabb pontján áll Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélyegyüttese, az Ördöglovas kastély, azaz a Sándor-Metternich-kastély.

Története[szerkesztés]

Vadászlak[szerkesztés]

A grófi ranggal rendelkező Sándor család több birtokkal rendelkezett, amikor 1696-ban megvásárolták Bajnát a Both családtól és uradalom rendszerük központjává emelték a falut. Sándor Menyhért ekkor még Esztergomban élt, a mai kastély helyére a helyi gazdag vadállomány miatt vadászlakot építtetett és vadaskerttel vonta körül.

Főúri kúria[szerkesztés]

1776-ban készült el az első nagy átalakítás, mikor Sándor Antal patinás kúriává építtette az egykori vadászlakot, ezen év októberében Batthyány József érsek felszentelhette az épület házi kápolnáját.

Hercegi kastély[szerkesztés]

A kastély homlokzata

Sándor Móric, az egész Európában hírhedt Ördöglovas egy évvel házassága előtt kezdte el átépíttetni a főúri lakhelyet ötvenkilenc szobás kastéllyá, hogy feleségének Metternich Leontinának kedveskedjen vele. A kor egyik legnevesebb építészét, Hild Józsefet bízta meg az átalakítással. Hild úgy emelte ki az épület bejárati részét, hogy a homlokzatra görög mintára oszlopokat tervezett, melyből három előreugrott, a kétszintes épület itt egy négyoszlopos portikuszt kapott (erről az erkélyről ugratott le lovával fogadásból Sándor Móric). Az oszlopok feletti középrizalitra magasodó timpanonban a Metternich-Sándor hercegi címer díszeleg. Az oszlopok mögötti frízen látható az átalakításra utaló évszám (ANNO MDCCCXXXIV).

A főépület alsó szintjén biliárdterem, ebédlő, dohányzószoba, télikert, házi kápolna és a gróf egyik szenvedélyének helyt adó a kártyaszoba kapott helyet. Az emeleten a grófi és grófnői hálók, nappali és könyvtár helyezkedett el. A főépület a mögötte lévő gazdasági helyiségekkel és az északi szárny vendégszobáival egy körfolyosós belső díszudvart ölel körbe. A belső termek szépségéről a milánói Scala díszlettervezője, Alessandro Sanquirico gondoskodott. A kastély belső termei tervezésekor az égszínkék és a fehér szín dominált. Sanquricot az etruszk és a pompeii művészet, valamint Raffaello inspirálta. A művészek 1842-ben végeztek. A Maria Piazza által készült berakásos stukkók mellett a Sándor család évszázadokra visszanyúló családi történeteiről készült festmények, agancsok, vadásztrófeák és aranyozott tükrök díszítették még a kastély falait. A bútorok Sándor Móric kiváló ízlése szerint Londonban készültek, a kovácsoltvas elemeket pedig bécsi mesterek kezére bízta. A vadasparkból az akkori szokás szerinti harminc holdnyi angolpark lett, benne egy kazánfűtéses egzotikus növényekkel teli ültetett orangeie (pálmaház) épült. Az épület közvetlen környezetét virágos kertek övezték, a közlekedést a kocsifelhajtó segítette, a biztonságról a kertet körülvevő kőfal és két, a kastély stílusához épített kapusház gondoskodott, melyből az egyik ma kisvendéglő. A gróf imádott világhírű lovai a kastélyhoz épített (korát megelőző módon fűthető) uradalmi istállóban pihenhették ki a vakmerő, gyakran őrült mutatványokat, melyeket a gróffal megéltek. A mondák szerint Sándor Móric gyakran a kastélyban is lóháton járt. Elkészülte után a grófi pár rengeteg időt töltött a kedvükre kialakított kastélyban.

Sándor Móric halála után fiú örökös nem lévén lánya, Sándor Paulina örökölte az uradalmat. 1896-ban modernizálta a konyhát, és bevezette a gázvilágítást. Lánya, Clementina hercegnő is csak jót tett az épülettel.

Hanyatlása és a remény[szerkesztés]

A második világháború hozta a teljes pompájában lévő kastély pusztulását. Először tábori kórház lett és szükséglakás, majd a szocializmusban köztulajdonná vált, így méltatlanul a helyi termelőszövetkezet irodája, később gépállomása lett. A belső falakat szétverték, a gyönyörű falfestményeket elpusztították, a berendezési tárgyakat ellopták. A hetvenes években vendégházzá akarták alakítani, majd az egyesült államokbeli Bloomington egyetem kutatóközpontot tervezett bele, de visszaléptek. Mecénás hiányában a kastély évekig üresen állt megfosztva minden pompájától, a kert elburjánzott, a helyi gyerekek játszóterévé vált, kőkerítése omladozott, az épület hanyatlásnak indult. Egészen az ezredfordulóig emésztette az idő, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját forrásból, majd közel 800 millió forint ráfordítással először a tetőt újították fel, majd az eredetileg halvány sárga főhomlokzatot, a kőkerítés hiányzó darabjait pótolták, és a kastély kert fái, köztük a feketefenyők (Pinus nigra), idős japánakácok (Sophora japonica) és pár cser(tölgy) (Quercus cerris) fellélegezhettek, miután rendbe tették az elburjánzott aljnövényzetet. A híres istálló új tetőszerkezettel ugyan, de továbbra is az idő martaléka. A belső tér felújításra vár. Néhol megmaradt a régi stukkó, a padló azonban hiányzik.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor–Metternich-kastély témájú médiaállományokat.