Sextus Aurelius Victor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sextus Aurelius Victor
Életrajzi adatok
Született 320 körül
Elhunyt 390 körül (kb. 70 évesen)
Nemzetiség római
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület a rómaiak története
Jelentős munkái Historia tripartita
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sextus Aurelius Victor témájú médiaállományokat.

Sextus Aurelius Victor, általánosan elterjedt nevén Aurelius Victor (320 körül – 390 körül), római történetíró, aki a 4. század második felében alkotott.

Élete[szerkesztés]

Alacsony sorból származott. 361-ben ismerkedett meg a Constantinus ellen harcoló Iulianusszal, aki megkedvelte a történetírót, meghívta udvarába, majd rábízta az egyik pannoniai tartomány igazgatását. 389-ben városparancsnok (praefectus urbi) lett Rómában.

Művei[szerkesztés]

Történetírói munkásságát a „de Caesaribus” (Caesarok) című, rövid összefoglalással kezdte, amely a császárság történetét a szerző koráig, 360-ig dolgozta fel. Kivonatosan maradt fenn. Megbízható, a kortársak által elismert forrásokból dolgozott. Mindezek ellenére nem vált egyszerű kivonatolóvá, anyagát sikerült többé-kevésbé egyedi, eredeti koncepcióval összefognia. Stílusa eredeti, tömör, ebben Sallustiusra hasonlít. Műve gazdag reflexiókban. A munkát később, ismeretlenek két anonim irattal egészítették ki. Az „De origine gentis Romanae" (A római nép eredete) című, 4. századi mű Itália őstörténetét adja elő. Ezt a művet néha Cornelius Nepos, idősebb Plinius vagy Hyginius nevéhez kapcsolják. A „De viris illustribus urbis Romae" (Róma város neves férfiairól) a királyok és a köztársaság korát sűríti életrajzokba Procas albai királytól Marcus Antoniusig. Értékét az adja, hogy független Liviustól, szerzője sem Ifjabb Plinius, sem Aurelius Victor nem lehet. A három művet összefogó gyűjtemény közös megnevezése „Historia tripartita" (Háromrészű történelem).

Ismert egy ókori kivonata „De vita et moribus imperatorum Romanorum ex libris S. Aurelii Victoris a Caesare Augusto usque ad Theodosium imperatorem” címen, ismeretlen szerzőtől.


előd:
Sextius Rusticus Iulianus 387/388
Praefectus urbi
389 körül
Titus Statilius Taurus portréja egy pénzérmén
utód:
Ceionius Rufius Albinus 389. jún. – 391. feb.

Művei magyar nyelven[szerkesztés]

  • Németh György (Szerk.) Ércnél maradóbb. A görög és római történelem forrásai. Budapest. Corvina Kiadó, 1998. ISBN 9631344452

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]