Tölgyessy Artúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tölgyessy Artúr
Önarckép
Önarckép
Született Tölgyessy Artúr Ferenc János
1853. május 1.[1][2][3]
Szeged
Elhunyt 1920. február 2. (66 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyessy Artúr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Hazafelé (19. század)
Horgászó fiú (c. 1910)
Malom a folyóparton
Hosszú árnyékok

Tölgyessy Artúr (Szeged, 1853. május 1.[5]Budapest, 1920. február 2.) magyar festő. Alföldi és balatoni tájképek festője.

Életpályája[szerkesztés]

Tölgyessy Ferenc pénzügyi titkár és Kovács Anna gyermekeként született. Középfokú tanulmányokat Szegeden és Budapesten folytatott, Szegeden egy címerfestőnél inaskodott a tanulás helyett, Pesten a Szépművészeti Múzeumba járt másolni a klasszikusok festményeit, a bécsi múzeumokban is szorgalmasan másolt. Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere. Budapesten telepedett le, közben ellátogatott Belgiumba, Olaszországba és Párizsba, több évig Münchenben alkotott.

Budapesten festette hangulati elemekre épített, kiváló megfigyelő- és összefoglaló készségről tanúskodó alföldi és balatoni tájképeit. 1875-től nyaranként a Szolnoki művésztelepen gyűjtött tapasztalatokat, készített vázlatokat képeihez, később a Balaton mellett, Siófokon, ahol villát is építtetett magának az 1890-es évek elején.

1875-től volt kiállító művész. Bécsben, Párizsban, Münchenben, majd a Nemzeti Szalonban, mindenütt sikerei voltak. 1910-ben a Műcsarnokban rendezett nagy kollektív kiállításon is a sikeres művészekhez tartozott. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de munkáinak nagy többsége magántulajdonba került. A szakirodalomban Délibábos puszta (Fata morgana) című festményét dicsérik legjobban. E festményt Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos és Karlovszky Bertalan képeivel együtt állította ki a párizsi Salonban, elismeréssel írtak róla a lapok (Le Figaro, L'Évenement).[6]

Felesége Tóth Terézia volt. Gyermekeik Tölgyessy László Ferenc (1887–1958) és Tölgyessy Andor.

Műveiből[7][szerkesztés]

  • A merengő Gretchen (c.1874)
  • Cigányputri (1875)
  • Csendélet (1875)
  • Idyll (1882)
  • Kondás (1882)
  • Alföld (1882)[8]
  • Hazafelé
  • Délibábos puszta (Fata morgana) 1883
  • A pásztortűz (1884)
  • A kaszás (1884)
  • Est (1885)
  • Hold-kelte (1885)
  • Őszi verőfény (festmény a Balatonról, 1890-es évek eleje)
  • Vadkacsák (1895 ? )
  • Aranysugarak (1898)[9]
  • Hajnali szürkület (1910)[10]
  • Horgászó fiú (1910)[10]
  • A Balaton Siófoknál (1910)[10]
  • Porta Orientalis (1910)[10]
  • Boulevard St Michel (1910)[10]
  • Naplemente után (1910)[10]
  • Homokbánya (1910)[10]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  5. Születési bejegyzése a szegedi római katolikus keresztelési akv. 410/1853. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  6. Lásd Kacziány Ödön i.m. L'Évenement jelentése magyarul: „Az Esemény”
  7. A képek után többnyire a kiállítások időpontjának dátuma szerepel.
  8. Ez a festménye Munkácsy Mihály tetszését is elnyerte.
  9. A Képzőművészeti Társulat nagy díját nyerte el általa.
  10. a b c d e f g Kacziány Ödön: TÖLGYESSY ARTÚR (facsimile) pp. 294-303. Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 1910. szeptember 1.

Források[szerkesztés]