Evangélikus templom (Siófok)
| Evangélikus templom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | evangélikus |
| Egyházmegye | Somogy-Zalai evangélikus egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1990-ben készült el (34 éves) |
| Stílus | modern, organikus |
| Tervezője | Makovecz Imre |
| Felszentelés | 1992 |
| Elérhetőség | |
| Település |  Siófok |
| Hely | Fő utca 220., Oulu park |
| Elhelyezkedése | |
 Evangélikus templom
Pozíció Siófok térképén
| |
 é. sz. 46° 54′ 30″, k. h. 18° 03′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 30″, k. h. 18° 03′ 32″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Evangélikus templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A siófoki evangélikus templom Somogy vármegye egyik különleges épülete, a város egyik jelképe. A Makovecz Imre tervei alapján organikus stílusban épült templom 2014 óta országos műemléki védelem alatt áll, 2015-ben pedig megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is.[1]
Története[szerkesztés]
Siófokon az 1930-as években néhány evangélikus család élt. Bár a gyülekezetet még Enyingen szervezték az evangélikusok, 1934-ből már származik feljegyzés arról, hogy Siófokon is tartottak istentiszteletet. 1935-től Komjáthy Lajos havi négy alkalommal (kezdetben csak nyáron) járt ki Siófokra, ahol akkor még a református templomban prédikált. 1943-ban Buthy Dénes lelkész Enyingről Siófokra költözött, innentől kezdve pedig a gyülekezet nevébe (Enying - Siófoki Missziói Gyülekezet) is bekerült a város neve. Sándy Gyula még templomot is tervezett nekik, ám a háború miatt a terv nem valósult meg, ezért a Fő utcában béreltek maguknak egy gyülekezeti házat, amit aztán 1948-ban meg is vásároltak. 1956 után Buthy külföldre menekült; helyét a Bábonymegyerről érkező Schád Ottó vette át, aki 22 éven át szolgált Siófokon. Az evangélikus hívők száma folyamatosan nőtt, végül az 1980-as években határozták el, hogy Józsa Márton helyettes lelkész vezetésével végre felépítsék saját templomukat és parókiájukat.[2]
A mai templom tervei 1986-ban készültek el, az építés 1990-ig tartott.[3] A szükséges faanyag jó részét Siófok finn testvérvárosa, Oulu küldte, ezért hálából a templom körüli közterületet Oulu parknak nevezték el. Az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonjának hét tornya közül az egyik ennek a templomnak a tornyát mintázta.[4][5]
Az épület[szerkesztés]
Makovecz Imre templomtervei közül ez volt az első. A „Krisztus hajójának” is nevezett épület négy része a négy égtáj felé mutat, négy bejárata is van. Jelképrendszere gazdag: a főbejárat felett angyalszárnyak láthatók, amelyek a templomba betérőket „óvják”, a tető csúcsán pedig életfát helyeztek el, amelyből kereszt nő ki: ennek jelentése az, hogy a golgotai kereszt nem a halált jelképezi, hanem az örök élethez vezető utat mutatja.[4] Oltárképe nincs, helyette az oltár fölött Péterfy László A feltámadott szobra című alkotása áll.[5]
Források[szerkesztés]
- ↑ Siófoki evangélikus templom. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
- ↑ Evangélikus egyház. Siófok.hu. [2017. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
- ↑ Siófok, evangélikus templom és paplak. Makovecz.hu. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
- ↑ a b Műemlékké nyilvánították a siófoki „Makovecz templomot”. Evangelikus.hu, 2014. július 10. [2021. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
- ↑ a b Siófoki evangélikus templom. Reformáció 500 Emlékbizottság, 2016. július 3. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
További információk[szerkesztés]
- A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2017. március 31.)