Molnár Péter (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molnár Péter
Született1925. július 14.
Budapest
Elhunyt2000. augusztus 27. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMolnárné Baló Borbála
Foglalkozásaépítész
KitüntetéseiYbl Miklós-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár Péter (egyértelműsítő lap).

Molnár Péter (Budapest, 1925. július 14. – Budapest, 2000. augusztus 27.) Ybl Miklós-díjas magyar építész. Emlékére alapították 2004-ben a Molnár Péter-díjat.

Életpályája[szerkesztés]

Molnár Péter 1925. július 14-én született Budapesten. Piarista diák volt és rajztehetsége vitte őt a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem építész karára. A háború megszakította tanulmányait, behívták katonának és francia hadifogságba került. 1946-ban tért haza. 1949-ben szerzett diplomát. 1948-tól dolgozott a MATI-ba (Magasépítési Tervező Iroda) Lauber László mellett. 1950-ben a KÖZTI-be Gádoros Lajoshoz[1] került, és már 1952-ben átadták első művét a Megyei Tanács Irodaházát Debrecen főutcáján. 1953-57 között a LAKÓTERV munkatársa.

A Mesteriskola megalakulásával 1953-ban Janáky István lett a mestere. Ebben az időben tervezte a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium épületét. „Építészettörténeti szempontból is kiemelkedő Molnár Péter alkotása, amely az ötvenes évek közepén, a szocreál ideológiai nyomással terhelt időszakában született, ugyanakkor messze előremutat a hatvanas években kibontakozó irányzatok felé.”[2] 1956-ban Janáky vezetésével, tervezték, Körner Józseffel,[3] Vass Antallal[4] és Zilahy Istvánnal[5] együtt az Isztambuli Kavala szállót, mely nem valósult meg.

1957-ben több hónapra internálták Tökölre és Kistarcsára. Szabadulása után az Ipari Épülettervező Vállalatba lépett be. 1961-re elkészült az OTP háztömbje a Széchenyi rakparton. Művei ebből az időből: Ganz Acélöntöde, a Kőbányai mozi (1964), és a Gorkij (ma: Városligeti) fasori Mechlabor Székháza. 1964-ben kapta első Ybl-díját, valamint a São Pauló-i VIII. Építészeti Biennále diplomáját. Épült a Vituki, a Fémmunkás kecskeméti telepe és az Energiagazdálkodási Intézet (EGI) Bem rakparti irodaháza, 1969-ben, az NDK-ban, - Gera - dolgozott a jénai városközpont tervein.

1970-től a MÉSZ Mesteriskola tanára és egyben tanulmányi felelőse is, több cikluson keresztül. Ebben az időben díszletterveket is készített, többek között Latinovits Zoltán felkérésére, Gorkij: Kispolgárokhoz. Ugyan ebben az időben szobor talpazatokat is tervezett. Molnár Péter elsősorban épületein keresztül ismerhető, azonban, értékes grafikái, akvarelljei, kisregénye és elbeszélései bizonyítják sokoldalú tehetségét.

„…a Finom falat állt legközelebb a Kristóf téren. Ide gyakran lejártak a közeli Iparterv munkatársai - Molnár Péter, Juhász mester, Minári Olga és nyilván mások is -, s hamar kialakult a szellemi ingázás. A hidat persze itt is Kondor Béla alkotta, akinek közeli műterme lett esténként a presszó diszkurzusok folytatásának színhelye…” [6]

Dr. Ivits Iván[7] statikussal hosszú időn keresztül foglalkoztak a függesztett kötélszerkezetek alkalmazásának kérdéskörével. Ennek eredményeképpen épült fel 1975-78 között a Székesfehérvári ARÉV sportcsarnok és 1976-81 között a December 4 Drótművek Miskolci szerelőcsarnoka.

UNESCO-ösztöndíjjal Németországban és Svájcban is volt, majd a benghazi légikikötő hangárépületét és klubját tervezte, közben megnyerte a ferihegyi csarnok tervpályázatát de a megvalósulási tervezést már nem kapta meg. 1980-ban arab egyetemek, főiskolák tervein dolgozott. 1982-ben, New Yorkban, 1986-ban Kínába járt a Mesteriskolával. 1984-ben készült el az Országos Mentőszolgálat új telephelye a Róbert Károly körúton. 1988-ban a Kereskedelmi Tervező Iroda (KERTI) munkatársa lett, majd a BUDAPLAN 2000 Kft. tagja. 1990-ben elkészült a Tűzoltóság Országos javítóbázisa Kőbányán, mely otthont ad a járműjavításhoz szükséges összes technikai berendezésnek. 1990-94 között Sylvester Ádámmal[8] és Vajai Tamással[9] együtt már nyugdíjasként megalapította a Tér 4 építész Kft.-t. 1993-ban Sylvester Ádámmal tervezte a KONTRAX székházat az Egressy út és Róbert Károly körút sarkán.. 1995-ben készült el Budán a Tárkony utcai ikervilla.

„Molnár divatoktól mentesen, funkciónak megfelelő tiszta formavilággal tervezte házait, igényesen és precízen kimunkálva a legapróbb részleteket is.”[10]

1995-ben kilépett a Tér 4 Kft.-ből, még 1998-ban elkészült a székesfehérvári ARÉV sportcsarnok bővítése. Mindamellett újra festett és rajzolt, építész szakmai nyűgeit elhajítva fényképezett, esszéket írt és közölt, életrajzi regénybe kezdett, otthonülővé vált. Majd 2000. augusztus 27-én meghalt. Hamvait 2000. szeptember 15-én a budapesti remete-kertvárosi templomban helyezték örök nyugalomra. Álljon itt Molnár Péter vallomása:

„Igen önző vagyok, de magamhoz kegyetlen. Sok mindenben nem hiszek, amiben érdemes lenne hinni talán, és olyasmikben, amikben hinni kényelmetlen, noha hitemben megerősít a napi tapasztalás. Az emberi gonoszság, a gyűlölet és butaság örökkévalóságában hiszek. Bár ne hihetnék!”[11]

Özvegye, Baló Borbála és a HAP galéria „Molnár Péter emlékdíjat” alapított, melynek első átadása a 2004-es kiállítás alkalmából került sor. A díjjal az alapítók az építészeti kultúra magas szintű művelőjének és terjesztőjének tevékenységét kívánja elismerni.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • 1952. Megyei Tanács irodaháza. Debrecen.
  • 1952-1955. Siófoki Meteorológiai Obszervatórium [1]
  • 1958-1961. Budapest, V. Széchenyi rkp. 6. OTP lakótömb. (Mülbacher Istvánnal)[13]
  • 1962. Budapest, VII. Gorkíj (ma: Városligeti) fasor 25-27. MECHLABOR székház. (lebontva, ma autóparkoló)
  • 1963. Budapesti Nemzetközi Vásár Főpavilon tervpályázat (Lágymányos) II. díj.(Társak: Bene László, Mülbacher István, dr. Kollár Lajos statikus.)
  • 1964. Budapest, X. Pataky István (ma: Szent László) tér. Kőbányai Mozi. (Mülbacher Istvánnal)
  • 1965. Nemzeti Színház tervpályázat III. díj. (Tokár Györggyel)
  • 1966. Budapest, II. Bem rkp. 33-34. EGI székház. (ma: NOVOTEL szálló) [2] Archiválva 2010. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • VITUKI
  • FÉMMUNKÁS Kecskeméti telep
  • 1969. NDK. Jénai városközpont tervezése.
  • 1972. Budapest. Hunnia hangstúdió.
  • 1975-1978. Székesfehérvár. Gáz utca 19. ARÉV Sportcsarnok (Ivits Ivánnal)[3]
  • 1976-1981. December 4. Drótművek. Miskolc. Besenyői út [4]
  • 1978. Budapest Közforgalmi repülőtér tervpályázat I. díj. (Kóris Jánossal és Sylvester Ádámmal.Nem valósult meg)
  • 1984. Budapest, XIII. Róbert Károly krt. 77. Országos Mentőszolgálat Központja.
  • 1987. Budapest, III. Szentlélek tér 6. Vasarely Múzeum.[5][halott link]
  • 1990. Budapest, X. Ezüstfa utca 8. Tűzoltóság Országos Javítóbázisa.(Benczur Lászlóval és Kóris Jánossal[halott link])
  • 1993. Budapest, XIII. Hungária krt. és Egressy út sarok. KONTRAX irodaház. (Sylvester Ádámmal).
  • 1995. Budapest, II. Tárkony utca 9 Ikervilla.(CONFECTOR Mérnökiroda Kft)
  • 1998. Székesfehérvár. Gáz utca 19. ARÉV Sportcsarnok (bővítés.)

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1988. Vasarely Múzeum.
  • 2004. HAP. Galéria

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1965. Építész Biennálé. São Paulo (BR).

Prózai írásai[szerkesztés]

  • Molnár Péter (1925-2000) Felülről körözve: Molnár Péter prózai írásai- (Budapest: HAP Galéria, 2005) Bodnár György előszavával

Képgaléria[szerkesztés]

  • Bp.V.Széchenyi rkp.6. OTP-lakóház. 1958-61
    Bp.V.Széchenyi rkp.6. OTP-lakóház. 1958-61
  • EGI székház. (Ma. NOVOTEL szálló)
    EGI székház. (Ma. NOVOTEL szálló)
  • Országos Mentőszolgálat központi telepe. 1984
    Országos Mentőszolgálat központi telepe. 1984
  • Tűzoltóság Országos Javítóbázisa Kőbányán 1990
    Tűzoltóság Országos Javítóbázisa Kőbányán 1990
  • KONTRAX székház. Hungária krt. felől. 1993
    KONTRAX székház. Hungária krt. felől. 1993
  • CONFECTOR Kft. Tárkony utcai homlokzat
    CONFECTOR Kft. Tárkony utcai homlokzat

További információk[szerkesztés]

  • Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE (Római Magyar Akadémia 1965)
  • Rados Jenő: Magyar építészet története. (Műszaki Kiadó 1971. 381. old.)
  • Művészeti kislexikon. (Akadémia Kiadó 1973. 395. old.)
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 210. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században. Műszaki Könyvkiadó 1980.)
  • KULTERMANN: Neues Bauen
  • 50/Les enjeux de l’Europe
  • Sub Minervae nationis praesidio, 1989;
  • THURY Levente: Művészet-e az építészet és mennyi köze van az elméletekhez? Molnár Péter építész. 1925-2000. = Új magyar építőművészet. 2001. 4. 23. – 72
  • Molnár Péter „akvarelljei és grafikái” című kiállítás a HAP galériában. [6] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Tallózás az Interneten:

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Gádoros Lajos. [2009. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  2. ↑ Idézet: Marton Rozália a MOME doktori iskola I. éves hallgatójának tanulmányából. (ÉPÍTÉSZFÓRUM)
  3. ↑ Körner József építész
  4. ↑ Vass Antal építész[halott link]
  5. ↑ Zilahy István építész. [2007. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  6. ↑ Idézet: Bodnár György "Termő idő" címmel Molnár Péter elbeszélései elé írt beköszöntőjéből
  7. ↑ Ivits Iván statikus mérnök. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  8. ↑ Sylvester Ádám építészmérnök. [2007. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
  9. ↑ Vajai Tamás építészmérnök[halott link]
  10. ↑ Idézet: Mayer Mariann Archiválva 2009. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Molnár Péterről az ARTPORTAL-ban irt cikkéből
  11. ↑ Idézet: Tillai Ernő, In memoriam Molnár Péter. Építész évkönyv 2000 (Magyar Építész Kamara kiadványa)
  12. ↑ A Magyar Építészek Szövetsége (MÉSZ) néhai rendes tagja, a nemzetközi hírű tudós és több építésznemzedék tanítómestere, Dr. Csonka Pál professzor tiszteletére és emlékezetére hozta alapította meg a CSONKA PÁL érem kitüntetést
  13. ↑ Mülbacher István építész[halott link]
  • Építész évkönyv 2000. (a Magyar Építész Kamara kiadványa) Molnár Péter (1925-2000) 84-85. old.
  • Magyar Építőművészet. 1965/1. sz. 20-35. old, 1966/3. sz. 6-43. old.
  • Pazár Béla: Molnár Péter. (6Bt Kiadó. 2004)
  • Magyar Építészeti Múzeum. Molnár Péter hagyaték
  • Modern és szocreál. (Magyar Építészeti Múzeum. 2006. 101-112. old.) Prakfalvi Endre: A Siófoki Meteorológiai Obszervatórium és Viharjelző állomás.
  • Mayer Mariann: Molnár Péter. ARTPORTAL [7]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Péter_(építész)&oldid=26539162”