Lauber László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lauber László
Lauber L..jpg
Született 1902. május 21.
Pécs
Elhunyt 1953. augusztus 13. (51 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Díjak Ybl Miklós-díj

Lauber László (Pécs, 1902. május 21.Budapest, 1953. augusztus 13.) építész, a magyar avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

Életpályája, munkássága[szerkesztés]

Lauber L.jpg
Wälder Gyula irodája 1930 körül. Állnak: Lauber-Nyíri-Kardos-Váradi Szabó. Ülnek:Pázmándy–ismeretlen–Simkovics

Lauber László 1902. május 21-én született Pécsett. Oklevelét a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen szerezte meg 1926-ban. Pályáját Wälder Gyula tervező irodájában kezdte, majd 1927-től 1931-ig a Műegyetem Ókori, később Épülettervezési Tanszékén folytatta, mint tanársegéd.

1930-ban tervezett munkája az Excelsior Autószerviz, amely elnyúló szalagablakaival, egyedi színezésével és kivilágítható reklámoszlopával egyike volt Budapest első modern épületének. (sajnos azóta teljesen átépítették). 1932-ben tervezett Budapest II. Marczibányi tér 9a–9b sz., lejtős terepre épített iker bérvilla szintén a magyar modern építészet korai szakaszában valósult meg, mely ma már műemléki védettségű.

193334-től nyitott közös irodát a vele majdnem egyidős Nyiri Istvánnal, aki 1902. május 10-én született. Irodájuk Budapesten az V.kerületi Párisi utca 2.sz. alatt működött 1944 decemberéig, amikor az épületet bombatalálat érte. Ezen időszak alatt számos épületet terveztek, melyek meg is valósultak. Többek között: Budapest XII. Kékgolyó utcai 10. sz. lakóház, Budapest XII. Németvölgyi udvar lakóház, (ma: Hollósy Simon utca). Pénzintézeti Központ a Szabadság téren, Pécsi – Mecseki – Üdülőszálló, stb. A II. világháború előtti – 1933–44 – időben a „Lauber László–Nyiri István” név az építész szakmában összeforrt és fogalommá vált.

A második világháború után – kényszerűségből – 1948-ban Lauber belépett az akkor alakuló állami tervező irodába a MATI-ba, ahol Szendrői Jenő[1] Középülettervezési csoportjába került. Valószínűleg Lux Kálmán akkori igazgató, vagy Szendrői Jenő hívhatta az 1949-ben alakult IPARTERV-be tervezőnek, ahol Szendrői Jenővel több nívós középületet és ipartelepet tervezett. 1949–50-es évek művei: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (akkor: Agrártudományi Egyetem) Budapest XI. Ménesi út 44–48. sz. épülete, valamint a Honvédelmi Minisztérium Budapest V. Balaton u. 7–11. szám alatti központja. Erre az időre tehető a Vas és Fémipari Kutató Intézet, Budapest XI. Fehérvári út 130. ingatlanra tervezett új telephelye is. (Ma sajnos az útkereszteződésben eredetileg tervezett szép parkterület helyére hatalmas lakóépületet építettek. így az épületegyüttes egységes megjelenítése nem érzékelhető). Korai halála előtt még két jelentős műve valósult meg: Az Inotai Alumínium Kohó és a Dunai Vasmű Igazgatási Épülete. Az utóbbi már a „szocreál építészet” jegyeit mutatja. Tanítványai közül kiemelkedik az 1952-ben nála kezdő tehetséges építész, Molnár Péter (19252000) munkássága.

1953. augusztus 13-án bekövetkezett halálával kimagasló építészeti tevékenysége is feledésbe merült. Lauber építészeti munkásságának lényegében két korszaka volt:

  1. A II. világháború előtti, 1930–44-ig terjedő időszakban – többségében Nyiri Istvánnal közösen – alkotott épületek.
  2. A II. világháború utáni, 1949–53-ig terjedő időben – dr. Szendrői Jenővel közösen – tervezett létesítmények.

E két tervezési periódus (Nyíri és Szendrői) építészeti stílusa egységes, kiemelkedő színvonalú.

Munkái[szerkesztés]

1930–1944[szerkesztés]

(nagyrészt Nyiri Istvánnal tervezett épületek)

Marczibányi téri ikervilla 1932
Családi ház. 1935
Pécs. Kikelet szálló 1935-37
Vas és Fémipari kutató Intézet
Kertészeti Egyetem 1949-50
  • 1930. Excelsior Autószerviz. Budapest XI. Fehérvári út 71. (átépítve)
  • 1932. Ikervilla. Budapest II. Marczibányi tér 9a-9b. (Műemléki védettségű).
  • 1933. Lakóház. Budapest I. Iskola utca 2-4. (Nyiri Istvánnal).
  • 1933–34. Lakóház. Budapest XII. Kékgolyó utca 10. (Nyiri Istvánnal).
  • 1933–44. Budapest XII. Gébics utca 6a-6b. (Nyiri Istvánnal).
  • 1934. Lakóház. Budapest XII. Németvölgyi udvar. Ma: Hollósy Simon utca (Nyiri Istvánnal).
  • 1934. Lakóház terv. Budapest XI. Cseteki utca (Nyiri Istvánnal).
  • 1935. Lakóház. Budapest XI. Budaörsi út 27. (Nyiri Istvánnal).
  • 1935. Családi ház. Budapest XII. Deres utca 4. (Nyiri Istvánnal).
  • 1935–37. Pécs, Mecsek. Üdülőszálló. (Nyiri Istvánnal)
  • 1936. Lakóház. Budapest I. Szabó Ilonka utca 57 és Jácint utca 3. (Nyiri Istvánnal).
  • 1936. Szent Domonkos rendház bővítés. Budapest XIV. Thököly út 58a. (Nyiri Istvánnal).
  • 1936. Futúra Rt. bérházának tanulmányterve. Budapest VIII. Rákóczi út 65. (Nyiri Istvánnal).
  • 1936. Magyar Lovaregylet bérháza. Budapest Szép utca 3. (Nyiri Istvánnal).
  • 1936-1937. Szükséglakásos bérházak. Budapest IX. Gubacsi út 91.
  • 1936. Lakóház (átépítve). Budapest V. Irányi utca 8. és Kéményseprő utca 3. (Nyiri Istvánnal)
  • 1937. Lakóház. Budapest V. Szép utca 3. (Nyiri Istvánnal).
  • 1937–38. Lakóház (elpusztult). Budapest V. Váci utca 68. (Nyiri Istvánnal).
  • 1938. Nyíri István családi háza. Budapest XI. Zólyomi út 41. (Nyiri Istvánnal).
  • 1938–40. Pénzintézeti Központ (1937-es tervpályázaton nyert). Budapest V. Szabadság tér 5–6. (Nyiri Istvánnal) –Műemléki védettségű
  • 1939–40. Tabáni gyógyszálló pályaterve. (Nyiri Istvánnal).
  • 1940. Budapesti Városháza. Tervpályázat II. díj.
  • 1940–41. Telefongyár székháza. Budapest XIV. Hungária krt. 128. (Nyiri Istvánnal)
  • 1942. Lakóház. Budapest XI. Vincellér utca 26a. (Nyiri Istvánnal).
  • 1942. Szőlőskert Borértékesítő és Fogyasztási Szövetkezet. Budapest Jókai utca
  • OTI rendelőintézet terve.(Nyiri Istvánnal)
  • 1943. Családiház

1948–1953[szerkesztés]

(nagyrészt Szendrői Jenővel tervezett épületek)

Képgaléria[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Lauber László építészi kvalitását a magyar modern – XX. századi – építészetben betöltött szerepét csak szűk szakmai körben ismerik. Ezt is elsősorban az idős generáció és a művészettörténészek. Az utókor még arra sem méltatta a háború után, hogy az első "Ybl–díjasok" között szerepeltesse.

A Nyiri család Nyiri István hagyatékát – mely nagyrészt Lauber László két világháború közötti munkásságát is bemutatja – a Magyar Építészeti Múzeumnak adományozta.

A FÉL(T)MÚLT ÉPÍTÉSZET (ÖRÖKSÉG GALÉRIA. Budapest. I. Táncsics Mihály u. 1. 2006. szeptember 15. – december 1. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959).
  • Posztumusz Ybl Miklós-díj

Források[szerkesztés]

Címlap fotó
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között.(42, 53, 198, 338, 397, 400, 433, 442, 450, 517 számú épületek).
  • Ferkai András (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (24, 55, 66, 71, 230.3, 517, 562 számú épületek).
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között.(114., 120., 121., 153., 169., 176., 184., 206. oldal).
  • ArtPORTAL
  • HIK Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Tér és Forma: (archiv képek) 1930/11. sz. 470–472.old., 1933/7–8. sz. 236–237. old., 1935/5. sz. 134–142.old., 1936/12. sz. 334–339. old., 1936/12. sz. 336–337.old., 1937/10. sz. 288. old., 1941/8. sz. 125–130.old., 1942/2. sz. 17–31. old.
  • LAPIS ANGULARIS II. (OMvH Magyar Építészeti Múzeum. 1998). Prakfalvi Endre: Életrajzi Vázlat –Nyiri István– 430–496. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Budapest XII. Kékgolyó utca 10. lakóház 2008-ban