Révész Géza (pszichológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Révész Géza
Születési név Rothauser Géza Medárd
Született 1878. december 9.
Siófok
Elhunyt 1955. augusztus 19. (76 évesen)
Amszterdam
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Alexander Magdolna
Gyermekei Judith Révész
Foglalkozása zenepszichológus,
hangfiziológus,
egyetemi tanár,
akadémikus

Révész Géza, 1882-ig Rothauser[1] (Siófok, 1878. december 9.Amszterdam, 1955. augusztus 19.) magyar zenepszichológus és hangfiziológus, egyetemi tanár, a magyar kísérleti lélektan képviselője, a pszichológia első egyetemi tanára, majd 1918-ban megalapítója az első lélektani laboratóriumnak, 1921-től az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatója.

Életútja[szerkesztés]

Révész Adolf és Rothauser Janka gyermeke. 1896-ban a budapesti Markó utcai főgimnáziumban érettségizett, majd jogi tanulmányokat folytatott, végül 1902-ben kriminálpszichológiai diszszertációval jogi doktorrá avatták. A diploma átvétele után Göttingenbe utazott, ahol Georg Elias Müller mellett pszichológiai kutatásokat végzett. Akkori barátai, David Katz (1884-1953) és Rubin később jelentősen hozzájárultak a modern kísérleti lélektan megalapozásához. Szorgalmasan látogatta az egyetemen Edmund Husserl filozófiai és Max Verworn fiziológiai előadásait. Egy évig Berlinben Karl Stumpf, a hallás lélektanának legnevesebb kutatója mellett dolgozott. Ebben az időszakban fordult érdeklődése a zene és hallás lélektana felé. Kutatásait a Dubois-Reymond intézetében folytatta, majd 1906-ban megszerezte a filozófiai doktori fokozatot. Disszertációjában a színlátás problémáival foglalkozott. Később jelentős kutatásokat végzett a halláslélektan területén és ekkor került közeli kapcsolatba korának másik jeles pszichológusával, Franz Brentanóval.

Hazatérve először Tangl Ferenc laboratóriumában dolgozott, rendszeresen megfordult Alexander Bernát körében, a Vasárnapi Kör és a Huszadik Század szerzői gárdájában. 1908-ban az egyetem magántanárrá habilitálta és elsőként bízták meg hivatalosan a pszichológia tanításával. 1910. június 25-én Budapesten nőül vette Alexander Bernát lányát, Magdolnát.[2] Budapesten az Alexander-ház, majd később Révészék otthona Amszterdamban a művészek és tudósok kedvelt helye lett. Jól ismerték Bartók Bélát, Kodály Zoltánt vagy éppen Ady Endrét. 1919-ben a Tanácskormány a pszichológia egyetemi tanárává nevezte ki. Ugyanebben az évben megalapította Magyarországon az első lélektani laboratóriumot. Tanítványai között találjuk többek között a pszichológus Gleimann Annát, Lénárt Editet és a pszichoanalitikus Hermann Imrét.

A magyar kommün bukása után kora pszichológiai irányzatainak tanulmányozására rövid müncheni, majd heidelbergi tartózkodása után 1920-ban végleg Hollandiában telepedett le. Ekkortájt sem felejtkezett meg barátairól, tanítványairól; rendszeresen hazalátogatott Budapestre. 1921-ben kinevezték az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatójának. Fő célkitűzése az volt, hogy laboratóriumát Európa legnagyobb intézetévé fejlessze. 1931-ben az egyetem professzorává nevezték ki.

Utolsó magyarországi tartózkodása alatt, 1947-ben az ő javaslatára nevezték ki Magyarországon a budapesti egyetemen akkor megalakuló pszichológiai tanszék munkatársait. Hollandiában halt meg 1955. augusztus 19-én.

Fő művei[szerkesztés]

  • A gazdaságos tanulás módszereiről (1908)
  • Zur Grund legung der Tonpsychologie (1913)
  • Ervin Nyiregyházi (1916)
  • A tehetség korai felismerése (1918)
  • The Psychology of a Musical Prodigy (1925)
  • Musikgenuss bei Gehörlosen (1926)
  • Max Nordan élete (Kispest, 1940)
  • Einführung in die Musikpsychologie (1946)

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 1947-től 1949-es kizárásáig az MTA tagja;
  • 1949-től a bajor tudományos akadémia tagja;
  • a würzburgi egyetem díszdoktorává avatta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1882. évi 67345. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1882. év 13. oldal 16. sor.
  2. A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 555/1910. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]