Róka Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Róka Antal (Kászonújfalu, 1927. június 25.Siófok, 1970. szeptember 16.) atléta, távgyalogló.

A soproni tiszti iskola növendéke volt. A második világháború után rövid angol hadifogság után hazatért és az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1948-tól a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub), illetve a MEFESZ SE (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Sport Egyesület), majd 1950-től a Budapesti Honvéd atlétája lett. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban.

A távgyaloglás kiemelkedő képességű versenyzője volt. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi olimpián bronzérmes lett, de – 1955-ben felállított világcsúcsa után – a melbourne-i olimpián ő volt az ötven kilométeres táv esélyese. Végül az ötödik helyen végzett. A verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került. Hazatérése után nem engedték többé versenyezni. Különféle munkákból kellett megélnie, majd a KSI SE (Központi Sportiskola Sport Egyesület) edzője lett. 43 évesen halt meg.

Sporteredményei[forrásszöveg szerkesztése]

  • olimpiai 3. helyezett:
  • olimpiai 5. helyezett:
  • Európa-bajnoki 3. helyezett:
  • hétszeres magyar bajnok:
    • 10 km: 1951
    • 50 km: 1949–1953, 1955
  • háromszoros világcsúcstartó:
  • 30 mérföld:
    • 4:21:12,6 (1952)
    • 4:20:10.6 (1955)
  • 50 km:
    • 4:31:21.6 (1955)

Díjai, elismerései[forrásszöveg szerkesztése]

  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[1]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. ápr. 27.) 1–2. o.

Források[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]