Landsberg am Lech

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Landsberg am Lech
Lech in Landsberg.jpg
Landsberg am Lech címere
Landsberg am Lech címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Landsberg am Lech járás (1972. július 1. – )
Polgármester Mathias Neuner (CSU)
Irányítószám 86899
Körzethívószám 08191
Rendszám LL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 28 708 fő (2015. dec. 31.)[1]
Népsűrűség495,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság585 m
Terület57,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Landsberg am Lech (Németország)
Landsberg am Lech
Landsberg am Lech
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 02′, k. h. 10° 53′Koordináták: é. sz. 48° 02′, k. h. 10° 53′
Landsberg am Lech (Bajorország)
Landsberg am Lech
Landsberg am Lech
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Landsberg am Lech járás térképén
Elhelyezkedése Landsberg am Lech járás térképén
Landsberg am Lech weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Landsberg am Lech témájú médiaállományokat.

Landsberg am Lech város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 28 708 fő (2015. december 31.).[1] Landsberg am Lech Dießen am Ammersee és Landsberg am Lech járás községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

A B 17-es út mellett, a Lech folyó völgyében, a bajor felvidék nyugati kapujában fekvő település.

Városrészek[szerkesztés]

  • Katharinenvorstadt,
  • Neuerpfting,
  • Weststadt,
  • Schwaighofsiedlung,
  • Bayervorstadt,
  • Sandau,
  • Pössing,
  • Ellighofen,
  • Erpfting (Friedheimmel, Geratshoffal und Mittelstettennel),
  • Pitzling (Pöringgel) és
  • Reisch (Thalhofennel).

Története[szerkesztés]

Landsberg 1580-ban
Segelflug Geratshofen - Landsberg, LL Altstadt v W.jpg
Az óváros

955-ben itt, a közeli Lech-mezőn zajlott le a Lech mezei csata Lech mezei csata a kalandozó magyarok és I. Ottó német-római császár csapatai között. 1160-ban Oroszlán Henrik itt várat építtetett, hogy a Lech e fontos átkelőhelyét megvédje az új ellenségtől? a nyugat felől támadó sváboktól. A városmag körül máig szinte hiánytalanul maradt meg a 13. századi fal, melynek magassága helyenként eléri az 5 méteres magasságot is. A külső falgyűrű a 15. században létesült.

A település lakossága számtalan bajor városhoz hasonlóan kezdetben itt is a sókereskedelemből élt. a 15. században azonban híressé vált a landsbergi posztó és a landbergi cserépedény is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Lech-mezei csata A várostól északnyugatra található Lech mezőn zajlott le 955-ben az a csata, amelyben a kalandozó magyarok súlyos vereséget szenvedtek I. Ottó német-római császártól.
  • Barokk szökőkút (Marienbrunnen) - A főtéren áll, oszlopán álló Madonna Joseph Streiter munkája.
  • Városháza (Rathaus) - 1699-1702 között épült késő reneszánsz homlokzattal. 1749-ben Dominikus Zimmermann szép stukkódíszítéssel ékesítette. Később, 1749-ben polgármesterré is választották, 5 évig dolgozott a saját keze munkájával ékes homlokzatú épületben. Az ő munkája a II. emeleti teremsor stukkózása is.
  • Szép torony (Schöner Turm) - a régi belső városfal része, a 16. században épült.
  • Plébániatemplom (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) - a város főutcáján (Ludwigstrasse) található. Harangtornyának alsó része 1380 körül, a nyolcszögletű toronycsúcs és a sisak 1698-ban készült a helybeli Jörg Pfeiffer és Lorenz Luidj közös munkájaként. Antonio Triva oltárképével. A mellékoltárok közül azt, amely en Hans Multscher 15. századi gótikus életnagyságú madonnája áll (Rosenkranzaltar), 1721-ben készítették Zimmerman elgondolása szerint. A szentély üvegablakai 1562-ből valók.
  • Szent János templom (Johanneskirche) - Zimmermann tervei szerint készült 1750-1752 között.
  • Jezsuita kolostortemplom (Klosterkirche Hl. Kreuz) - a dombtetőn épült 1752-1754 között. Homlokzata jellegzetes kéttornyos jezsuita-barokk. Belsejében hatalmas mennyezetfreskók, faragott gyóntatószékek és kovácsoltvas rácsok láthatók.
  • Bajor-kapu (Bayertor) - a legszebb gótikus német városkapu, mely 1425-ben épült.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A96-os autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]