Szókincs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Egy nyelv szókincse vagy szókészlete, köznyelvi értelmezésben, a nyelv szavainak összességét foglalja magába. A nyelvészet szempontjából, a szókincs a nyelv lemmáiból, azaz autonóm egységeiből tevődik össze. Egy ilyen egység lehet eredetileg egy egyszerű szó, egy összetett szó, egy szószerkezet vagy egy mondat. Az autonómiát úgy értelmezik, hogy a lemma egy bizonyos szófajhoz tartozik és, ha eredetileg több szóból áll, azok külön-külön mást jelentenek, mint a lemma, azaz a lemmának független a jelentése az őt eredetileg alkotó szavakétól.