Singer és Wolfner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1885-ben Singer Sándor és Wolfner József megalapította a Singer és Wolfner könyvkiadó és könyvkereskedő céget. Akkoriban az egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar kiadónak számított.

Története[szerkesztés]

Wolfner József

A kiegyezés utáni évtizedekben politikai és gazdasági okokból rohamosan kezdtek megalakulni a kiadói részvénytársaságok, melyek átvették a vezető szerepet a könyv- és lapkiadás, valamint a kereskedelem terén. Nagyobb tőkebefektetésre volt lehetőségük, mint a kisebb vállalkozásoknak, ezáltal több munkaerővel és korszerűbb gépekkel tudtak dolgozni. Az 1885-ben megalakult Singer és Wolfner kiadó egyik alapító tagja Singer Sándor, vezérigazgatója pedig Wolfner József volt. 1923-ban részvénytársasággá alakították. 1943-tól Új Idők Irodalmi Intézet Részvénytársaság néven működött.

Munkássága[szerkesztés]

Ismeretségüket annak köszönhetik, hogy elsősorban a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkoztak, valamint a kispolgárságot célozták meg olcsó és népszerű könyvek nagy mennyiségű kiadásával. Felismerték az olvasóközönség igényeit a szórakoztató irodalom iránt. A német Engelhorn mintájára alapították meg az Egyetemes Regénytárat.

Ebben az időszakban a régi írók kifejlődése mellett sok új tehetség is feltűnt. Singer és Wolfner támogatta ezt, ezáltal olyan fiatal írók kiadója lett, mint például Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Ignotus és Rákosi Viktor. A kilencvenes években kibontakozó fiatalok műveinek jelentős részét jelentette meg a kiadó.

A Singer és Wolfner sikerének titka, hogy sok más kiadóval ellentétben mindig gondosan figyelemmel kísérte a közízlést, arra fordította a figyelmet, hogy mi a népszerű és mit szeretne az olvasó.

Művészetek[szerkesztés]

A Singer és Wolfner kifejezetten fontosnak tartotta a művészeteket, ezért ügyelt a szépen kidolgozott illusztrációkra, a gondosan elrendezett cikkekre. Némely címlap és képi alkotás már szinte művészi értékűvé varázsolta a kiadásokat. Wolfner József halála után, 1932-ben fia, Farkas István vette át a kiadó működtetését. A vállalat mellett festészettel is foglalkozott, ezáltal még fontosabb szerephez jutott a művészi kidolgozottság. A legtöbb könyvborítót, címlapot és ex librist Mosonyi-Pfeiffer Hellmann tervezte és rajzolta a Singer és Wolfner cégnek.

Az üzlet[szerkesztés]

Üzlet az Andrássy úton

A huszadik század elején sorra jelentek meg korszerű és igényes könyvesboltok. A kiadó Andrássy úti üzletének megnyitásakor már közel 26 éve szolgálta ki olvasóit, így jelentős előnnyel rendelkezett az akkor nyíló üzletekkel szemben. A Singer és Wolfner kiadó 1912-ben költözött az Andrássy út 16. szám alá. A földszinten volt kialakítva az üzlet, amely korabeli források szerint akkoriban a legszebb és a legkorszerűbb volt a Monarchia területén. Felette az emeleten pedig a szerkesztőség működött, ahol az Én újságom és a Magyar lányok című hetilapot készítették hétről hétre az olvasók szórakoztatására. Az üzlet belső terét, a berendezést, az óriási bronzcsillárokat, a festést, a kirakatokat és a homlokzat cégtábláit Maróti Géza szobrászművész tervezte. A famunkálatok Kiss József asztalos nevéhez fűződnek. A tárolópolcok egészen a mennyezetig értek és a hatalmas mennyiségű alkotás meglepően jól rendszerezett és könnyen átlátható volt.

Kiadásaik[szerkesztés]

Sorozatok[szerkesztés]

Folyóiratok[szerkesztés]

Magyar lányok és az Én újságom[szerkesztés]

A gyermekek és az ifjúság számára indított két nagy sikerű hetilap:

  • Magyar lányok: 1894-től jelent meg Tutsek Anna, egy konzervatív írónő képes hetilapja fiatal lányok számára. Ebben viselkedéssel, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek mellett találunk elbeszéléseket, színdarabokat, verseket, ismeretterjesztő közleményeket és szerkesztői leveleket is. Nagy sikere volt a serdülő lányok és fiúk körében is.
  • Én újságom: Pósa Lajos kiváló gyermekverseket írt. 1889-ben kezdte el szerkeszteni Budapesten a lapot. 35 éven át hetente jelent meg, kifejezetten gyerekeknek szólt. (Nem tudni, hogy a Singer és Wolfner kiadó kérte fel, vagy az ő ötlete volt-e?)

Érdekességek[szerkesztés]

Wolfner Józsefet irodalmi körökben „Pepi bácsinak” emlegették. Kitűnő tarokk játékos volt, amit Mikszáth Kálmán kártyapartijain be is bizonyított.

Források[szerkesztés]