Pintér Jenő műveinek listája
Az alábbi részletes lista Pintér Jenő (1881–1940) magyar irodalomtörténész műveit tartalmazza időrendben.
Folyóiratcikkek[szerkesztés]
Pintér Jenő számos folyóiratcikket írt, ezek összegyűjtése még várat magára. A következő helyeken jelentek meg tanulmányai, ismertetései (feltehetően nem teljes lista): Irodalomtörténet,[1] Magyarosan,[2] Egyetemes Philologiai Közlöny[3] Magyar Paedagogia,[4] Magyar Nyelv,[5] Magyar Középiskola,[6] Magyar Nyelvőr,[7] Magyar Kultúra,[8] Magyar Lányok,[9] Kisdednevelés,[10] Nyugat,[11] Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny,[12] Századok,[13] Néptanítók Lapja és Népművelési Tájékoztató,[14] Katholikus szemle,[15] és különböző iskolai értesítők.
Könyvrészletek[szerkesztés]
A folyóiratokon kívül írásai jelentek meg a következő művekben:
- A magyar irodalom története 1900-ig. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1913. (Simonyi Zsigmonddal, Kardos Alberttel, Endrődi Sándorral és Ferenczi Zoltánnal közösen írt mű, A Műveltség Könyvtára-sorozat)[16]
- Jókai emlékkönyv. Születésének századik évfordulójára / 1825–1925. Légrády Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság, Budapest, 1925.[17]
- Tanulmányok. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T., Budapest, 1927.[18]
- Magyarország történelme, földje, népe, élete, gazdasága, irodalma, művészete Vereckétől napjainkig. Franklin-Társulat, Budapest, 1929.[19]
- A százéves Kisfaludy-Társaság (1836–1936), Franklin-Társulat, Budapest, 1936.[20]
- Emlékkönyv Pap Károly főiskolai (akadémiai és egyetemi) tanári működésének harmincadik évfordulójára. Debrecen, 1939.[21]
- Életképek. Nemes erkölcsi alapelvek a serdülő ifjúság és a családi kör számára. Élet és Egészség Kiadása, Budapest, 1940.[22]
Szerkesztett, átdolgozott művek[szerkesztés]
- Vajda János munkái. Költemények. Franklin-Társulat, Budapest, é. n.[23]
- Báró Eötvös József: Gondolatok. Franklin-Társulat, Budapest, é. n. (szerkesztette Berzeviczy Alberttel, Császár Elemérrel, Ravasz Lászlóval)[24]
- Mikes Kelemen törökországi leveleiből, Franklin-Társulat, Budapest, é. n.[25]
- Madách Imre: Az ember tragédiája. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest, é. n.[26]
- Idegen költők remekei. „Magyar Jövő Ifj. Irodalmi R.-T.”, Budapest, 1922. (A „Zászlónk” diákkönyvtára 53.)[27]
- Mai magyar költők. Gyüjtemény napjaink magyar költészetének lírai terméséből. Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének kiadása, Budapest, 1924. (szerkesztette Sajó Sándorral)[28]
- Hazádnak rendületlenül I–II. Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége, Budapest, 1925. (szerkesztette Sajó Sándorral)[29]
- Riedl Frigyes: Retorika. A középiskolák V. osztálya számára. 9. kiadás. Átdolgozta Pintér Jenő. Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének kiadása, Budapest, 1927.[30]
- Riedl Frigyes: Retorika. A középiskolák VI. osztálya számára. 9. kiadás. Átdolgozta Pintér Jenő. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1929.[31]
- Zlinszky Aladár: Stilisztika. A középiskolák IV. osztálya számára. 5. kiadás. Átdolgozta Pintér Jenő. Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1934.[32]
Önállóan megjelent művek[szerkesztés]
1900–1909[szerkesztés]
- A históriás énekek művelődéstörténeti vonatkozásai. Budapest, 1903.[33]
- Szent Adalbert. Budapest, 1903. (különlenyomat a »Katholikus Szemle« XVII. évfolyamából)[34]
- A Magyar Tudományos Akadémia és geographiai irodalmunk Hunfalvy János felléptéig. Rényi Károly Kiadása, Budapest, 1903. (különlenyomat a »Földrajzi Közlemények« 1903. XXXI. kötet X. füzetéből)[35]
- Akadémiai törekvések a nyelvtudomány terén 1831–1850-ig. Vértes József Kiadása, Jászberény, 1906. (különlenyomat a Jászberényi Magyar Királyi Állami Főgimnázium 1905–6. évi értesítőjéből)[36]
- Hibák a földrajz tanításában. Szeged, 1906. (különlenyomat a »Gyakorlati Paedagogia« II. évfolyamának 5–6-ik számából)[37]
- Petőfi Sándor. Jászberény, 1907. (különlenyomat a Jászberényi Magyar Királyi Állami Főgimnázium 1906–1907. évi értesítőjéből.)[38]
- A magyar nemzet évlapjai a királyság megalapításáig. Balázs Ferenc utóda Nyomda, Jászberény, 1908. (különlenyomat a Jászberényi Magyar Királyi Állami Főgimnázium 1907–08. évi értesítőjéből)[39]
- Jegyzetek a régi magyar irodalom történetéhez. Jászberény, 1909. (különlenyomat a Jászberényi Magyar Királyi Állami Főgimnázium 1908–1909. évi értesítőjéből)[40]
- A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. A Magyar Tudományos Akadémia által a Semsey-pályadíjjal jutalmazott mű.[41]
- I. kötet. A legrégibb időktől a mohácsi csatáig. (–1526.) Rényi Károly Kiadása, Budapest, 1909.
- II. kötet. A mohácsi csatától Bessenyei György fellépéséig. (1526–1772.) Rényi Károly Kiadása, Budapest, 1909.
1910–1919[szerkesztés]
- Nyelvtudományi törekvések a megújhodás korában. 1771–1831. Szammer J. kiadása, Székesfehérvár, 1911 (különnyomat a Magyar Nyelvőrből)[42]
- Nagyköpcsényi gróf Lisztius László. Thália Nyomda, Budapest, 1911. (különnyomat a Budapesti VI. kerületi általános főreáliskola 1910/11. évi értesítőjéből)[43]
- A magyar irodalom története. Középiskolák számára:[44]
- I. kötet. A legrégibb időktől Kazinczy Ferenc haláláig. Franklin Társulat, Budapest, 1911. 2. kiadás: 1919
- II. kötet. Kazinczy Ferenc halálától Arany János haláláig. Franklin Társulat, Budapest, 1912. 2. kiadás: 1919
- Kármán József. Stephaneum Nyomda, Budapest, 1912. (különnyomat a Békefi Emlékkönyvből)[45]
- A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. 2. köt. A mohácsi csatától Bessenyei György fellépéséig. Révai–Salamon, Budapest, 1913.[46]
- Idősb Szinnyei József emlékezete. Franklin Társulat, Budapest, 1914. (különnyomat az Irodalomtörténetből)[47]
- A magyar irodalom története Bessenyei György fellépésétől Kazinczy Ferenc haláláig (1772–1831):[48][49]
- I. kötet. [alcím nélkül] Szerzői kiadás, Budapest, 1913.
- II. kötet. [alcím nélkül] Szerzői kiadás, Budapest, 1913.
- Időmutató a megújhodás korabeli magyar irodalom történetéhez. 1772–1831. Thália Nyomda, Budapest, 1913. (különnyomat a Budapesti VI. kerületi általános főreáliskola 1912/13. évi értesítőjéből)[50]
- Irodalomtörténeti olvasókönyv. 1. A gimnáziumok és reáliskolák 7. osztálya számára. A legrégibb időktől Kazinczy Ferenc haláláig. Franklin Társulat, Budapest, 1914.[51]
1920–1929[szerkesztés]
- Új középiskolai tanterv. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1920. (különnyomat az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyből)[52]
- A magyar irodalom történetének kézikönyve. Tudományos rendszerezés két kötetben[53]
- I. kötet. A legrégibb időktől Vörösmarty Mihály föllépéséig (800–1825), Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1921.
- II. kötet. Vörösmarty Mihály föllépésétől napjainkig (1825–1920), Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1921.
- Magyar költők remekei. Magyar diákok számára összeállította: Pintér Jenő. „Magyar Jövő” Ifjúsági Irodalmi Rt., Budapest, 1924.[54]
- Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete. Zsebkiadás a művelt közönség számára, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1926.[55]
- Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. A művelt közönség számára, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1926.[56]
- Szinnyei József l. tag emlékezete. Felolvastatott a M. T. Akadémia 1927. március 21-én tartott összes ülésén. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1927. (Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek)[57]
- Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás (több reprint kiadásban)[58]
- I. kötet. A magyar irodalom a XX. századig, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1928.
- II. kötet. A magyar irodalom a XX. században, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1928.
- Váczy János l. tag emlékezete. Felolvasta a M. T. Akadémia 1929. február 4-én tartott osztály-ülésén. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1929. (Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek)[59]
1930–1939[szerkesztés]
- A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés: → elektronikus elérhetőség[60]
- I. kötet. A magyar irodalom a középkorban. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1930.
- II. kötet. A magyar irodalom a XVI. században. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1930.
- III. kötet. A magyar irodalom a XVII. században. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1931.
- IV. kötet. A magyar irodalom a XVIII. században. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1931.
- V. kötet. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1932.
- VI. kötet. A magyar irodalom a XIX. század második harmadában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1933.
- VII. kötet. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1934.
- VIII. kötet. A magyar irodalom a XX. század első harmadában. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiadása, Budapest, 1931.
- A magyar irodalom története (egyetemek számára)[61]
- I. kötet. A magyar irodalom a tizennyolcadik század végéig, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1938.
- II. kötet. A magyar irodalom a tizenkilencedik században, Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest, 1938.
- Magyar nyelvvédő könyv, Magánkiadás, Budapest, 1938.[62]
- Magyar kereskedők nyelvvédő könyve, Magánkiadás, Budapest, 1938.[63]
- Magyar iparosok nyelvvédő könyve – Női iparágak. A fehérvarrók, fűzősök, háztartásvezetők, hímzők, kézimunkázók, kötőszövők, nőifodrászok, nőikalaposok, nőiszabók, szépségápolók és virágkészítők magyarító szakszótárával, Magánkiadás, Budapest, 1939.[64]
- Magyar iparosok nyelvvédő könyve. – Férfi-iparágak II. Az aranyművesek, bádogosok, betűszedők, bronzművesek, ékszerészek, fémművesek, fényképészek, fogművesek, gépészek, kovácsok, lakatosok, látszerészek, műszerészek, nyomdászok, órások, ötvösök, sokszorosítók, szerelők, vésnökök, villamosműszerészek, villanyszerelők magyarító szakszótárával, Magánkiadás, Budapest, 1939.[65]
1940–1949[szerkesztés]
- Századunk magyar irodalma. Dr. Pintér Jenőné Vállalata, Budapest, 1943.[66] (A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés VIII. kötetének újabb kiadása)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ [5]
- ↑ [6]
- ↑ [7]
- ↑ [8]
- ↑ [9]
- ↑ [10]
- ↑ [11]
- ↑ [12]
- ↑ [13]
- ↑ [14]
- ↑ [15]
- ↑ [16]
- ↑ [17]
- ↑ [18]
- ↑ [19]
- ↑ [20]
- ↑ [21]
- ↑ [22]
- ↑ [23]
- ↑ [24]
- ↑ [25]
- ↑ [26]
- ↑ [27]
- ↑ [28]
- ↑ [29]
- ↑ [30]
- ↑ [31]
- ↑ [32]
- ↑ [33]
- ↑ [34]
- ↑ [35]
- ↑ [36]
- ↑ [37]
- ↑ [38]
- ↑ [39]
- ↑ [40]
- ↑ [41]
- ↑ [42]
- ↑ [43]
- ↑ [44]
- ↑ [45]
- ↑ [46]
- ↑ [47]
- ↑ [48]
- ↑ [49]
- ↑ [50]
- ↑ [51]
- ↑ [52]
- ↑ [53]
- ↑ [54]
- ↑ [55]
- ↑ [56]
- ↑ [57]
- ↑ [58]
- ↑ [59]
- ↑ [60]
- ↑ [61]
- ↑ [62]
- ↑ [63]
- ↑ [64]
- ↑ [65]
- ↑ [66]
Források[szerkesztés]
- Petrik Géza – Barcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [67]
- Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942. → elektronikus elérhetőség: Arcanum [68]
- Antikvarium.hu adatbázisa
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
