Hugo Martiny von Malastów

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hugo Martiny von Malastów
Oskar Brüch rajza
Oskar Brüch rajza
Született 1860. február 13.
Kranj, Osztrák–Magyar Monarchia
Meghalt 1940. november 30. (80 évesen)
Graz
Állampolgársága osztrák
Nemzetisége Ausztria Osztrák
Szolgálati ideje 1879 – 1919
Rendfokozata vezérezredes
Csatái első világháború
Iskolái Theresianum Katonai Akadémia

Hugo Martiny von Malastów (Kranj. 1860. február 13.Graz, 1940. november 30.) császári és királyi vezérezredes.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

1860-ban született Krainburgban, római katolikus családban.[1] Édesapja állami tisztviselő volt, ám őt a katonai pályára nevelték. Alapfokú tanulmányait és a négy osztályos gimnáziumot (1870-1874) is szülőhelyén végezte el. A St. Pölteni katonai kollégiumban egy évig tanulhatott 1874 és 75 között. 1875 és 76 között pedig a Mährissch-Weisskircheni katonai főreáliskolában tanult. Ezt követően 1876 és 79 között a bécsújhelyi katonai akadémia növendéke volt.[1]

Katonai szolgálata[szerkesztés]

Katonai szolgálatát hadnagyként kezdte meg 1879-ben a császári és királyi 53. gyalogezrednél, Jajce, Tulln, Görz, Zágráb állomáshelyekkel. 1884-ben főhadnaggyá léptették elő. 1884-től 1886-ig a Bécsi Hadiiskola növendéke volt. 1887-től a császári és királyi 53. gyalogdandár vezérkari tisztje volt, 1891-ben pedig térképész a császári és királyi 3. és 5. térképészosztagokban.[1] Tordán, illetve Kolozsvárott.

Az első világháború kitörését követően a 14. gyalogoshadosztály parancsnoka volt az orosz fronton. 1915 áprilisától pedig a császári és királyi X. hadtest megbízott a parancsnoka az orosz fronton. 1917 szeptemberétől a XIV. hadtest, majd 1918-tól a III. parancsnoka volt az olasz fronton. 1918. november 3-án olasz hadifogságba esett és szabadulását követően (1919) nyugdíjazták.[1]

Szolgálata során német anyanyelve mellett elsajátította a francia, a horvát, az angol, a szlovén, az olasz és a magyar nyelveket. Feleségétől egy fia és egy lánya született.[1]

1940-ben, Grazban hunyt el.

Kitüntetései[szerkesztés]

Hazai kitüntetései[szerkesztés]

  • Jubileumi Emlékérem a fegyveres erő számára 1898 (1898)
  • Katonai Tiszti Szolgálati Jel 3. osztálya (1904)
  • Osztrák Császári Vaskorona-rend 3. osztálya (1908)
  • Katonai Jubileumi Kereszt 1908 (1908)
  • Katonai Tiszti Szolgálati Jel 2. osztálya (1914)

Külföldi kitüntetései[szerkesztés]

  • Orosz Szent Szaniszló Rend 2. osztály keresztje (1904)
  • Német Vaskereszt 2. osztálya (1915)
  • Német Vaskereszt 1. osztálya (1915)

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Balla Tibor. A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai, 1. kiadás, Argumentum Kiadó (2010). ISBN 9789634465850  227-228 oldal