Maximilian Njegovan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maximilian Njegovan
4 Mappe 25 Njegovan Maximilian Vizeadmiral.jpg
Született 1858. október 31.
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Habsburg Birodalom, Zágráb
Meghalt 1930. július 1. (71 évesen)
Jugoszláv Királyság Jugoszláv Királyság, Zágráb
Sírhely Mirogoj
Állampolgársága osztrák
Nemzetisége Horvátország horvát
Fegyvernem Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Szolgálati ideje 1877-1918
Rendfokozata Tengernagy
Csatái Első világháború
Kitüntetései
  • Osztrák Császári Vaskorona-rend
  • Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje

Maximilian Njegovan (Zágráb, 1858. október 31.Zágráb, 1930. július 1.) horvát származású osztrák-magyar tengerész, admirális. Anton Haus admirális halála után egy évig a Császári és Királyi Haditengerészet parancsnoka.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Maximilian Njegovan 1858. október 31-én született Zágrábban.

Katonai szolgálata[szerkesztés]

Njegovan az első világháború idején az 1. csatahajó osztagot vezette 1917-ig.

1917. február 17-én Anton Haus főtengernagy tüdőgyulladásban elhunyt, utódjának az uralkodó Njegovant nevezte ki. Njegovan nem volt képes pótolni a flotta szükségleteit, javítani a tengerészek életkörülményeit, emiatt hamar elvesztette kezdeti népszerűségét. A Pólában állomásozó erőknek kritikusan kevés volt az üzemanyag, hiányos volt az élelmiszer és a felszerelésellátás, mindennek a tetejébe az Olasz Légierő (Regia Aeronutica) egységei gyakorlatilag akadálytalanul bombázhatták az osztrák-magyar tengerparti városokat.

Az elégedetlenség végül nyílt lázadásba csapott át. 1918 februárjában a Császári és Királyi Haditengerészet egyik állomáshelyén, Cattaróban a matrózok fellázadtak a parancsnokaik ellen. A lázadók több hajót is elfoglaltak, de a lázadást viszonylag gyorsan és vér nélkül leverték.[1] A lázadás leverése után a lázadók vezetőit agyonlőtték és a felelősöket megbüntették. Njegovan admirális lemondásra kényszerült és nyugdíjba vonult. Utódja az akkor már ellentengernaggyá kinevezett Horthy Miklós lett.

A háború alatt az admirális több kitüntetést is kapott, többek közt a Lipót-rend nagykeresztjét. A háború után Velencébe költözött. 1930. július 1-jén halt meg szülővárosában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a köztudomás ellenére nem Horthy Miklós

Források[szerkesztés]