Michael Ludwig von Appel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Michael Ludwig von Appel
Michael Ludwig Edler von Appel.jpg
Született 1856. február 21.
Bécs,
Meghalt 1915. február 1. (58 évesen)
Erdevik,
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége osztrák
Fegyvernem gyalogság
Szolgálati ideje 1876-1915
Rendfokozata császári és királyi gyalogsági tábornok
Egysége 52. gyalogezred; 7. lovasdandár, 34. gyaloghadosztály, 32. tábori vadászzászlóalj, 28. gyaloghadosztály, 34. gyalogezred 7. hegyi dandár, 1. gyaloghadosztály, xv. hadtest
Csatái Bosznia-Hercegovina megszállása, Első világháború
Kitüntetései
Rokonai Apa:Ludwig von Appel, lovassági tábornok
Iskolái Theresianum Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Ludwig von Appel témájú médiaállományokat.

Michael Ludwig von Appel (németül: Michael Ludwig Edler von Appel) (Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia, 1856. február 21.Erdevik, Szerbia, 1915. február 1.) osztrák katona, a császári és királyi haderő tisztje, majd tábornoka, I. világháborús hadtestparancsnok.

Élete[szerkesztés]

Ifjúsága, tanulmányai[szerkesztés]

Michael Ludwig von Appel 1856. február 21-én született Bécsben. Apja Ludwig von Appel császári és királyi lovassági tábornok volt. Megkapta az osztrák nemesi (Edler) rangot. 1870 és 1872 között a St. Pölten-i katonai kollégiumban, majd 1872-76 között a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián tanult. Bosznia-Hercegovina megszállása után 1879 és 1881 között a bécsi hadiiskolát is elvégezte. 1876. szeptember 1-jén avatták tisztté. Hadnagyi rendfokozatban lépett csapatszolgálatba a császári és királyi 52. gyalogezredben.

Pályája a világháborúig[szerkesztés]

1878-ban részt vett a bosznia-hercegovinai harcokban. Ott volt Kakanjnál, Visokánál és a Szarajevónál. 1878. április 16-án apja után megörökölte az osztrák nemesi címet. 1881. május 1-jén főhadnaggyá léptették elő. November 1-jén átkerült a 7. lovasdandár vezérkarához Temesvárra. 1881-1885 között több temesvári hadtestnél is szolgált. 1885. májusában egy évre az I. hadtest vezérkari osztályán szolgált Krakkóban. Ekkor léptették elő századossá, majd Zágrábba, Bozenba, Bjelinába került a térképészekhez. 1888. május 1-jén a 32. tábori vadászzászlóalj 1. századának parancsnoka Késmárkon. 1892-ben Laibachra kerül a 28. gyaloghadosztály vezérkari főnöke lett. 1892. november 1-jén őrnaggyá léptették elő.

1894-től a Vezérkar Országleíró Irodájában szolgál, majd 1896-ban a 34. gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka Kassán. 1895. május 1-jén alezredesi rangot kap, 1898. május 1-jén pedig ezredessé nevezik ki. 1903 és 1907 között a Bosznia-hercegovinai csendőrtestület parancsnoka. Eközben, 1904. november 1-jén vezérőrnaggyá nevezték ki. 1908. április 15-étől a 7. hegyidandár parancsnoka a boszniai Višegradon. 1908. június 17-től az 1. gyaloghadosztály parancsnoka. November 1-jén altábornagy. 1911. október 23-án a XV. hadtest megbízott parancsnoka, majd 1912. október 1-jétől parancsnoka és vezénylő tábornoka. 1913. május 1-jétől gyalogsági tábornok.

Az első világháborúban[szerkesztés]

1914. augusztus 1-jén a XV. hadtest parancsnoka a szerb fronton. Kiindulási pontja a szerb Loznica és a keleti boszniai határváros, Zvornik között volt. 1914. szeptember 8-án az egész hadtest átkelt a Drinán, és megszállta a Gučevo és a Boranja hegyek térségét. A hadtest párhuzamosan haladt a folyó mellett. A szerb 3. hadsereg állt velük szemben. Szeptember 13-án szerb egységek érkeztek erősítésnek, és ellencsapásba kezdtek. Appel beásta magát a hadtestével az eddig elfoglalt területeken. Egy hétig tartották magukat, ám ekkor Oskar Potiorek, a szerb front osztrák-magyar főparancsnoka elrendelte a visszavonulást a Drinán túlra, ahol az utászok már elkészítették a megerősített állásokat. A XV. hadtest egy nyugodtabb szektort kapott, csak kisebb támadások érték őket.

Appel 1915. február 1-jén hunyt el, valószínűleg egy fertőzéses betegségben. Február 6-án temették el a bécsi Zentralfriedhofban.

Emlékezete[szerkesztés]

1927. október 25-én az egyik legmagasabb magyar katonai kitüntetéssel, a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]