Hauer Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Leopold von Hauer
1915-ben
1915-ben
Született 1854. január 26.
 Habsburg Birodalom, Buda
Meghalt 1933. május 3. (79 évesen)
Magyar Királyság, Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége Magyarország Magyar
Szolgálati ideje 1872–1918
Rendfokozata vezérezredes
Csatái első világháború
Kitüntetései
  • Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje
  • Royal Order of Vasa
Iskolái Theresianum Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold von Hauer témájú médiaállományokat.

Leopold von Hauer (született: Hauer Lipót, 1854. január 26., Buda1933. május 3., Budapest) magyar származású osztrák-magyar katonatiszt, az első világháború során vezérezredes.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Hauer Lipót 1854-ben született Buda városában.[1] Alapfokú tanulmányait feltehetően szülőhelyén végezte, 1864-től pedig a marburgi gyalogsági hadapródintézet növendéke volt. Itt 1868-ban fejezte be tanulmányait, s még ebben az évben a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia ment, ahol további négy évet tanult. Ezt követően a 11. császári és királyi huszárezredhez osztják be, amelynek állomáshelye Nyíregyháza volt.

Pályafutása[szerkesztés]

1876-ban Hauert a tizenegy éves Jenő főherceg nevelőjévé választották.[1] 1877-ben császári és királyi kamarássá nevezték ki. Három éven át volt a főherceg nevelője, majd visszatért alakulatához a 11. császári és királyi huszárezredhez. 1881-ben Bécsbe, a Katonai Lovaglótanár Intézetbe ment, ahol egy kétéves képzést végzett el. 1892-ben Stefánia főhercegné szolgálati és udvari kamarása lett. Hauer 1911-ben elvesztette feleségét, ám 1921-ben újranősült.[1]

1910-1927 között a magyar lovasság főparancsnoka volt. Hauer részt vett az első világháborúban, ahol a császári és királyi 11. lovashadosztály parancsnoka volt az orosz fronton.[1] 1914 októberében a Hauer-lovashadtest parancsnokává nevezték ki, s novemberben pedig címzetes lovassági tábornokká léptették elő. 1917-ben a 4. hadsereg parancsnokává nevezték ki, s megkapta a vezérezredesi címet is. 1917 novemberétől szabadságra ment, majd rendelkezési állományba helyezték, így Hauer Lipót 1918. december 1-jén visszavonult.[1]

Kitüntetései[szerkesztés]

Hazai Kitüntetései[szerkesztés]

Itt látható hazai kitüntetéseinek teljes listája.

  • Bronz Katonai Érdemérem (1895)
  • Katonai Tiszti Szolgálati Jel 3. osztálya (1897)
  • Katonai Érdemkereszt 3. osztálya (1898)
  • Jubileumi Emlékérem a fegyveres erő számára 1898 (1898)
  • Osztrák Császári Vaskorona-rend 3. osztálya (1904)
  • Katonai Jubileumi Kereszt (1908)
  • Fejérváry jubileumi bronzérem (1911)

Külföldi kitüntetései[szerkesztés]

Itt látható külföldi kitüntetéseinek teljes listája.

  • Porosz Korona-rend 3. osztálya (1889)
  • Svéd Vasa Rend parancsnoki keresztje (1894)
  • Oldenburgi Péter-Frigyes-Lajos Házi- és Érdemrend parancsnoki keresztje (1899)
  • Perzsa Nap és Oroszlán Rend 2. osztálya (1900)
  • Anhalti Medve Albert Rend parancsnoki keresztjének 1. osztálya (1908)
  • Spanyol Katonai Érdemrend nagykeresztje (1910)

  • Bolgár Katonai Érdemrend nagy tisztikeresztje (1910)
  • Kínai Kettős Sárkányrend 2. osztályának 2. fokozata (1911)
  • Német Vaskereszt 2. osztálya (1915)
  • Bajor Katonai Érdemrend nagykeresztje kardokkal (1916)
  • Porosz Vörös Sas-rend 1. osztálya kardokkal (1917)

Források[szerkesztés]

  1. a b c d e Balla Tibor. A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai, 1. kiadás, Argumentum Kiadó (2010). ISBN 9789634465850  151-152 oldal