Császári és Királyi Hadsereg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császári és Királyi Hadsereg
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadizászlaja 1918-ban
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadizászlaja 1918-ban

Dátum 1867–1918
Ország  Osztrák–Magyar Monarchia
Típus hadsereg
Feladat Az Osztrák–Magyar Monarchia szuverenitásának és területi épségének védelme
Kultúra és történelem
Háborús részvétel Bosznia-Hercegovina okkupációja
Első világháború
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Császári és Királyi Hadsereg témájú médiaállományokat.

A Császári és Királyi Hadsereg volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig. Három hadseregből állt:

  • A Közös Hadsereg
  • Az Osztrák Császári Hadsereg
  • Magyar Királyi Honvédség
Az Osztrák–Magyar Hadsereg katonai kerületei/hadtestjeinek elhelyezése
A Császári és Királyi Hadsereg uniformisai

Története[szerkesztés]

Az 1848-as szabadságharc utáni 20 évnyi nyugtalan együttélés idején a magyar katonák legtöbbször Magyarországon kívül, vegyes nemzetiségű egységekben szolgáltak. Az 1867-es kiegyezés után hozták létre a három részből álló haderőt. A Monarchia 1918-as felbomlásakor szűnt meg.

Megnevezésük[szerkesztés]

A Császári és Királyi Hadügyminisztérium alá rendelt hadseregek számára különböző megnevezéseket használt. A császári törvényhozás számára a közösen irányított, illetve felügyelet haderőket az egyszerűség kedvéért "közös hadseregnek" nevezték. Háború esetén amikor a többi haderőt is közösen irányították csakis a Császári és Királyi Hadsereg megnevezést használták. viszont. Az ún. hadsereg-parancsnokság (Armeeoberkommando) csakis háborúban állt fel.

A haderők feladata és finanszírozásuk[szerkesztés]

A haderők feladata és fenntartásukat az 1889. évi törvényben rögzítették:

  • A Császári és Királyi Hadsereg és a Császári és Királyi Haditengerészet az Osztrák–Magyar Monarchia területi épségéért és a belső rend fenntartásáért volt hivatott felelős.
  • A "Landwehr" és a Honvédség a közös hadsereget egészítette ki háború idején. Béke időben a belső rend fenntartását volt hivatott fenntartani.
  • A népfelkelő alakulatok csakis háború esetén álltak fel, amik a már meglévő haderőket egészítették ki.

A teljes pénzügyi kiadás a haderőnemek finanszírozására 1912-ban kb. 670 millió Koronát tett ki. Ez a teljes ország nettó bevételeinek a 3,5%-a volt. Oroszországban és Németországban ezek a kiadások a nettó bevételek 5%-át tették ki.

Szervezeti felépítés[szerkesztés]

Őfelsége Katonai Irodája[szerkesztés]

A uralkodó az Osztrák–Magyar Monarchia összes fegyveres erejének Legfelsőbb Hadura. Ebbéli tevékenységének ellátására, valamint a közte és a katonai hivatalok közti közvetítésre hivatott az 1849. óta működő Katonai Iroda, amely önálló hatóságot nem képez, hanem a beérkező felterjesztéseket Őfelsége parancsai szerint kezeli és a legfelsőbb elhatározások tervezeteit szerkeszti. Az Iroda főnöke egy tábornok vagy ezredes, a többi személyzet törzs- és főtisztekből, valamint hivatalnokokból áll. Az iroda feladata a katonai összeköttetés volt az uralkodó és a központi hivatalok felé katonai ügyekben. Ezek voltak a bécsi Császári és Királyi Hadügyminisztérium, a szintén Bécsben lévő Osztrák Császári Hadügyminisztérium és a budapesti Magyar Királyi Hadügyminisztérium.

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885. körül

Császári és Királyi Vezérkar Főnöke[szerkesztés]

A vezérkar hivatali szervezetének gyökerei a XVIII. század elejére nyúlnak vissza. 1801-től békében is működő szervezetté vált, a fenti névvel a kiegyezés körüli évektől jelölték, és 1895-től lett a hivatalos neve: Chef des Generalstabes für die gesamte bewaffnete Macht. A haderő 1853-as reformja során a hadügyminisztérium segédközegéül sorolták be, de a nagy egyéniségű vezetői mint pl. Friedrich von Beck-Rzikowsky vagy Franz Conrad von Hötzendorf idején a hadügyminisztertől függetlenítve és az uralkodónak közvetlenül alárendelve működött, így a vezérkari főnök kezében összpontosult a haderő tényleges irányítása.

Franz Conrad von Hötzendorf tábornagy, vezérkari főnök

Birodalmi Hadügyminisztérium[szerkesztés]

A hadügyminisztériumnak közvetlenül voltak alárendelve a katonai kerületparancsnokságok. Élükön egy-egy tábornok állt. A parancsnokságok a következőképpen szerveződtek:

A katonai osztály élén a vezérkari főnökkel felelt a katonai ügyekért.
A katonai műszaki-építő osztály felelt a katonai került műszaki építményeiért.
A hadtest vagy katonai került parancsnokság igazgatási ügyeit intéző osztály.
A kiszolgáló alakulatok a hadtest vagy katonai kerület tüzérségét, jogi ügyvitelét, egészségügyi ellátását, tábori lelkészi tevékenységeit ölelte fel.

Összegezve az Osztrák–Magyar Monarchia haderőit 5 részre lehet bontani:

  • A Közös hadsereg, ami állt;
német ezredekből,
magyar ezredekből
  • az Osztrák Császári Hadseregre,
  • a Magyar Királyi Honvédségre,
és a Horvát-Szlavon Honvédségre.

1915-ben az alakulatok elveszítették különleges megnevezéseiket. Ezután hivatalosan csakis a számozásukat használták, de a katonák továbbra is korábbi neveiken nevezték meg ezredeiket.

A Közös Hadsereg[szerkesztés]

A közös "Császári és Királyi Hadsereg" (németül: kaiserlich und königliche Armee vagy k.u.k.) egységei általában gyengén kiképzett, és rosszul felszerelt volt, mivel az Osztrák és Magyar kormányok a inkább a saját hadseregüket finanszírozták, mint hogy mind három hadsereget egyenlően finanszírozzák. A Honvédség, és a Landwehr ezredei három zászlóaljból álltak, a Közös hadsereg pedig négy zászlóaljból állt.

Az első világháború kitörésekor a hadseregek szervezeti felépítése[szerkesztés]

Az 1914-es mozgósítás előtti létszáma a hadseregeknek[szerkesztés]

etwa:

  • 25.000 tiszt (Orvosokat, állatorvosokat és számvevő tiszteket nem bele számolva.)
  • 415.000 altiszt és legénységi beosztású katonák
  • 87.000 ló
  • 1.200 löveg – (Erőd lövegek és tartalékos alakulat lövegeit nem bele számolva.)
Az Osztrák Császári Hadsereg ulánus tisztjének tcsapkája

Császári és Királyi Hadsereg[szerkesztés]

  • 16 hadtest parancsnokság
  • 49 gyalogos hadosztály
→ 76 gyalogdandár
→ 14 hegyi dandár
  • 8 lovassági hadosztály
→ 16 lovasdandár
  • 102 gyalogezred 4 zászlóaljjal
  • 4 bosznia-hercegovinai gyalogezred 4 zászlóaljjal
  • 4 tiroli "Kaiserjäger - Császárvadász" vadászezred 4 zászlóaljjal
  • 32 tábori "Feldjäger" zászlóalj
  • 1 bosznia-hercegovinai tábori "Feldjäger" zászlóalj
  • 42 tábori tüzérezred
  • 14 tábori ágyútarackos tüzérezred
  • 11 lóvontatású tüzérosztály
  • 14 nehéz ágyútarackos tüzérosztály
  • 11 hegyi tüzérezred
  • 6 erőd tüzérezred
  • 10 önálló erőd tüzérosztály
  • 15 dragonyos ezred
  • 16 huszárezred
  • 11 ulánus ezred
  • 16 trén "hadtáp" osztály
  • 14 utász zászlóalj
  • 9 műszaki zászlóalj
  • 1 hidász zászlóalj
  • 1 vasúti ezred
  • 1 távíró ezred
A k.u.k. dragonyos tiszt sisakja

Osztrák Császári Honvédség[szerkesztés]

  • 35 honvéd "Landwehr" gyalogezred 3 zászlóaljjal
  • 2 honvéd "Landwehr" hegyi gyalogezred
  • 3 tiroli "Landesschützen" lövészezred
  • 1 lovasított tiroli "Landesschützen" lövészosztály
  • 1 lovasított dalmáciai "Landesschützen" lövészosztály
  • 6 honvéd "Landwehr" ulánus ezred
  • 8 honvéd "Landwehr" tábori tüzérosztály
  • 8 honvéd "Landwehr" tábori ágyútarackos tüzérosztály

Magyar Királyi Honvédség[szerkesztés]

  • 6 magyar királyi honvéd katonai kerület
  • 2 magyar királyi honvéd gyalogos hadosztály
  • 2 magyar királyi honvéd lovassági hadosztály
  • 4 magyar királyi honvéd gyalogdandár
  • 12 önálló magyar királyi honvéd gyalogdandár
  • 4 magyar királyi honvéd lovasdandár
  • 32 magyar királyi honvéd gyalogezred
  • 10 magyar királyi honvéd huszárezred
  • 8 magyar királyi honvéd tábori tüzérezred
  • 1 magyar királyi honvéd lóvontatású tüzérosztály

Csapatzászlók[szerkesztés]

Más országoktól eltérően az Osztrák–Magyar Monarchia nem használt minden egyes ezred számára különböző csapatzászlót. Csak három különböző megjelenésű csapatzászló volt engedélyezve: egyet fehér alapszínnel, egyet az ún. császár sárga alapszínnel és egy különállót a Magyar Királyi Honvédség ezredei számára. A másik két fajta csapatzászlót az Osztrák Császári Hadsereg és a Császári és Királyi Hadsereg alakulatai használták. Ezek elülső oldalán a Habsburg–Lotaringiai-ház nagycímere uralt, és a hátoldalukon a fehér egy stilizált Szűz Mária alakot viselt. A sárga zászló mindkét oldalán a birodalmi címeres kétfejű sas szerepelt. Tehát két anyagból varrták össze őket, amit három oldalon fekete-sárga-vörös színű lángnyelvek sora zárt. A zászlórudat ugyan ilyen színű spirálisan felvitt csíkok színesítették. A közös hadsereg alakulatait a fehér színű zászlóval látták el, kivéve a 2., 4., 39., 41., 57. gyalogezredeket.

Lásd még[szerkesztés]