2010-es magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(2010-es magyarországi országgyűlési választások szócikkből átirányítva)
2010-es magyarországi
országgyűlési választás

2010. április 11. és 25.
Párt Fidesz MSZP Jobbik
Min.-
elnök-
jelölt
Orbán Viktor Mesterházy Attila Vona Gábor
Orbán Viktor Mesterházy Attila Vona Gábor

Párt MDF LMP CM
Min.-
elnök-
jelölt
nincs kép Schiffer András nincs kép
Bokros Lajos Schiffer András[1] Seres Mária[2]

A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én tűzte ki a választás napját: az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor.[3][4]

A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.

Választási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Országház főbejárata

A magyar választási rendszer 2010-ben kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer volt, amely kombinálta a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal juthattak be. Pártlistáról akkor lehetett mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladták az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaztak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehetett szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlottak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehetett, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthattak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.[5]

A rendszer egyik problémája volt, hogy az egyéni választókerületek határai 1989 óta változatlanok voltak, miközben az egyes térségek lakossága eltérő irányban változott: 2010-ben a legkevesebb és a legtöbb szavazót magába foglaló körzet között már 2,5-szeres volt a különbség. A probléma orvoslására 2005-ben az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést 2007-es határidővel[6], de erre végül csak 2012-ben került sor az új választási törvény elfogadásával[7].

A választás időpontja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[5] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[8] Sólyom László korábbi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy a lehető legkorábbi időpontra tervezi kitűzni a választást,[9] és ennek megfelelően is cselekedett (április első vasárnapja húsvétra esett, így az nem jöhetett szóba).[3]

Ugyanakkor a külképviseleti szavazásra kijelölt egyik nap éppen ez az április 4-e, húsvét vasárnapja volt, ami munkaszüneti nap előtti nap és a 1989. évi XXXIV. törvény (választási törvény) 47. § (2) pontja szerint tiltott nap.[10]

Végül, az első forduló április 11-én, a második forduló április 25-én volt.

Szavazás külföldön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azok is szavazhattak, akik nem tartózkodtak Magyarország területén. A külképviseleti névjegyzékbe 2010. március 19-ig lehetett kérni a felvételt. Az első fordulós szavazás a magyarországinál egy héttel korábban, országonként változó módon április 3-án vagy 4-én, a második forduló pedig április 24-én vagy 25-én volt.[11]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006-os országgyűlési választásokat követően Gyurcsány Ferenc alakított kormányt az MSZP és az SZDSZ támogatásával. Miután szeptember 17-én kiszivárgott az MSZP-frakció előtt elmondott, őszödi beszéd néven elhíresült beszéde, tiltakozások és utcai zavargások kezdődtek, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Az Országgyűlés azonban október 6-án bizalmat szavazott neki.[12]

A kormány számára kudarccal végződő 2008-as népszavazás után Gyurcsány felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, Orbán Viktor pedig egy előrehozott választás szükségességéről beszélt.[13] A miniszter felmentésére válaszul az SZDSZ 2008. április 30-i hatállyal kilépett a koalícióból.[14]

2009 februárjában a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit azonban a parlamenti többség elutasított.[15]

Miután az SZDSZ is meglebegtette az előrehozott választások lehetőségét,[16] 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból.[17][18] Ezt követően a Fidesz mellett Sólyom László köztársasági elnök, valamint Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök is új választásokat sürgetett.[8][19] Erre azonban nem került sor, mivel az MSZP és az SZDSZ támogatta Bajnai Gordon kormányalakítását.

Az előrehozott választások lehetősége még 2009 őszén is felmerült, hírlapi értesülések szerint a 2010-es költségvetés elfogadása után oszlathatták volna fel a parlamentet.[20]

Kampány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szocialisták először a budapesti listát fogadták el, már 2009 tavaszán, és bár októberben felmerült módosításának lehetősége, erre végül nem került sor.[21]

2009. november 2-án az LMP ajánlószelvény-regisztrációval megkezdte a felkészülést a választásokra.[22] November közepén az MSZP sikerkampányba kezdett óriásplakátokon, sajtóhirdetéseken és a háztartásokba eljuttatott brosúrákon.[23] Néhány héttel később a Fidesz szintén óriásplakátokon válaszolt a szocialisták kampányára.[24]

A Fidesz egyéni választókerületi jelöltjeinek kiválasztása hónapokon keresztül folyt Orbán Viktor pártelnök felcsúti házában. A jelöltek névsorát december 14-én fogadta el a párt választmánya; a 176 választókerület csaknem kétharmadában ugyanaz a jelölt indult, aki 2006-ban is.[25] December 17-én a Jobbik bejelentette, hogy miniszterelnök-jelöltjük Vona Gábor lesz, Morvai Krisztinát pedig köztársasági elnöknek jelölik.[26]

Január elején olyan információk láttak napvilágot, melyek szerint az MDF és az SZDSZ választási együttműködésre készül. Bár ezt az érintettek először tagadták, január 12-én az MTI forrásai megerősítették, hogy körvonalazódik a megállapodás, mely szerint az MDF listáján befutó helyet kaphatnak SZDSZ-es politikusok.[27] Az Index úgy értesült, hogy az együttműködés az egyéni választókerületekre is kiterjed; az MDF-nek a szabad demokraták szervezeti háttere, illetve pénzügyi támogatói köre miatt előnyös az együttműködés.[28][29] Sajtóhírek arról is szóltak, hogy a listán a Kapolyi László vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párt is helyet kapott volna.[30]

A Fidesz-KDNP január 14-én önkéntestoborzásba kezdett, amelyhez köztéri plakátokat is felhasznált.[31] A felhívásra a párt tájékoztatása szerint január 28-ig több mint ötvenezer önkéntes jelentkezett, és 41 ezer ember összesen 130 millió forinttal támogatta a kampányt.[32] A Jobbik január 16-án tartotta kampánynyitó rendezvényét Budapesten, ahol bemutatták választási programjukat, és esküt tettek a párt egyéni képviselőjelöltjei.[33]

Hivatalos kampány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kampány hivatalos kezdetét az jelentette, amikor Sólyom László köztársasági elnök január 22-én kiírta a választások időpontját. A kampányidőszak ezzel a rendszerváltás óta a legrövidebb, 79 napos volt. Valójában a kampány eddigre már megkezdődött: a Fidesz és az MSZP országszerte óriásplakátokon hirdette üzeneteit, és a nyugdíjak ügyében nyilatkozat- és hirdetési háborút folytattak.[3]

A Fidesz kockázatminimalizáló kampányt folytatott, hogy tartsa a közvélemény-kutatások által mutatott előnyét. Ennek jeleként az ingatlanadó kérdésében a párt álláspontjától különböző véleményt megfogalmazó Mádi Lászlót azonnal leváltották képviselő-jelöltségéről.[34] Az MSZP Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest léptette vissza a jelöltségtől a korábban általa felügyelt BKV-nál kirobbant korrupciós botrányok miatt.[35]

Választási plakátok a Békés megyei 6-os számú egyéni választókerületben (Orosháza)

Az LMP január 30-31-én tartotta kampánynyitó kongresszusát, ahol elfogadták az országos listát. A párt kampányköltéseit nyilvános kampányszámlán vezette.[36]

Február elejére véglegesült a nehezen tető alá hozott MDF-SZDSZ együttműködés formája: a liberálisok jelöltjei az MDF országos listáján indultak, valamint Budapesten és néhány vidéki választókerületben közös egyéni jelölteket indítottak.[37] Eközben a BKV-botrány kapcsán előzetes letartóztatásba helyezték Mesterházy Ernőt, az SZDSZ befolyásos háttéremberét, aki kulcsszerepet játszott a két párt együttműködésében is.[38]

Február 5-én tartotta szokásos (12. alkalommal elmondott) évértékelő beszédét Orbán Viktor. A párt kampánystratégiájának megfelelően óvatos, konkrétumokat kerülő beszédet mondott, melyben nagy célokat vázolt fel, de az ezekhez vezető eszközökre nem tért ki.[38] Céljuk kétmillió ajánlószelvény összegyűjtése volt, melyből február 17-ig 850 ezernél tartottak.[39]

Az MDF listáját vezető Bokros Lajos február 16-án e-mail-ben visszalépéssel fenyegette meg a párt vezetőit, mivel továbbra sem csitultak az SZDSZ-szel való együttműködést kísérő belső harcok, és a párt több fontos posztot betöltő embere távozott.[40] A párt spontánnak szánt, vágatlan bemutatkozó videókat töltött fel jelöltjeiről a honlapjára. Az ezekből készült, a kínos pillanatokra és hibákra koncentráló tízperces válogatás gyorsan népszerűvé vált a videómegosztókon.[41]

Az MSZP február 20-án tartotta hivatalos kampánynyitó rendezvényét a budapesti SYMA csarnokban.[42] Két nappal később, az Országgyűlés utolsó ülésén Bajnai Gordon miniszterelnök – politikai oldalak felé emelkedő, egyszerre dicsérő és megrovó stílusú – beszédében tanácsokat fogalmazott meg a következő kormány számára, és a Jobbik elleni összefogásra szólította fel a pártokat.[43] Bár a miniszterelnök a kormány állítása szerint nem kampányolt, számos fejlesztési projektet tekintett meg vagy adott át, ami klasszikus eredménykampánynak tekinthető.[44]

Fideszes faház, MSZP-s sátor

A három legnépszerűbb párt: a Fidesz, az MSZP és a Jobbik az eredeti tervek szerint egy időben, egymástól néhány száz méter távolságban tartotta volna március 15-i megemlékezését. Az esetleges konfliktusok elkerülése érdekében a Fidesz térben, később az MSZP pedig időben áthelyezte rendezvényét. A Jobbik a két nagy parlamenti pártot nagykoalíciós szándékokkal vádolta meg.[45]

Március 11-én nyilvántartásba vették a Jobbik 176. egyéni jelöltjét is, ezzel a radikális párt minden választókerületben jelöltet tud indítani.[46] A Fidesz közben elérte a kampány elején kitűzött célját: összegyűlt több mint 2 millió ajánlószelvény.[47]

Az MDF és az LMP listavezetője, Bokros Lajos és Schiffer András küzdött leginkább a liberális szavazók szimpátiájáért a Republikon Intézet által szervezett vitán.[48] Ez a két párt egyébként a három nagynál jóval nehezebben haladt a kopogtatócédulák gyűjtésével.[45][47] Lévai Zoltán, az MDF budapesti elnöke másfél héttel az ajánlószelvények leadása előtt azt nyilatkozta, hogy törvényes módon nincs esélyük budapesti listát állítani, és kritizálta az országos vezetést az SZDSZ-szel kötött, de szerinte a liberálisok által be nem tartott megállapodás miatt. Nyilatkozata után kizárták a pártból.[49]

A 2010-es választás kampányidőszakában összesen hat, büntetőügyekben érintett ember gyűjtött ajánlószelvényeket annak reményében, hogy képviselőjelölt lesz, és így mentelmi jogot szerezhet. Közülük öten össze is gyűjtötték a megfelelő számú kopogtatócédulát. Kolompár Orbán, az MCF elnöke már másodszor élt a lehetőséggel a 2009-es EP-választás után. Szintén összegyűjtötte az ajánlószelvényeket az MSZP-s Hatvani Csaba, a Magyarok Egymásért Szövetsége színeiben induló Földesi-Szabó László és a független Leinemann Zsolt, akiket szintén bűncselekménnyel gyanúsítanak. Az MDF-es Nagy Tamás lemondott mentelmi jogáról. A Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje, Gaudi-Nagy Tamás, és a párt EP-képviselője, Morvai Krisztina az erőszakos bűncselekményekkel gyanúsított Budaházy Györgynek ajánlott segítséget, hogy független képviselőjelöltként indulhasson, de végül nem sikerült összegyűjtenie az ajánlószelvényeket. Az MDF jelöltjeiként induló Herényi Károly és Dávid Ibolya ellen szintén büntetőeljárás indult, de őket még képviselőként védi a mentelmi jog.[38][50][51]

A választások előtt 4 illetve 3 nappal, április 7-én és 8-án a Kuruc.info internetes portál nyilvánosságra hozott két hangfelvételt,[52][53] melyeken egy személy – valószínűsíthetően a Fidesz országos pártigazgatója, Kubatov Gábor – arról beszél, hogy a 2009-es pécsi időközi polgármester-választáson a Fidesz nyilvántartást vezetett saját szimpatizánsairól és más szavazópolgárokról is, illetve hogy ugyanazon a választáson a párt aktivistái kampánycsendsértéseket követtek el az MSZP rovására. A Fidesz válaszul kiadott sajtóközleményei szerint adatkezelési gyakorlatuk megfelel a jogszabályoknak, az ügyet pedig a Jobbik és az MSZP közös akciójának minősítették.[54][55]

Április 8-án egy videó került fel a YouTube videómegosztó portálra, MSZP adatbázis címmel, amelyben valaki a szocialista párt számítógépes választói adatbázisának felépítését és működését mutatja be és magyarázza.[56] A videó egy nappal az első Kubatov-hangfelvétel után került az internetre, és csekély sajtóvisszhangra talált.[57] Az MSZP a videót provokációnak nevezte. Szigetvári Viktor, az MSZP kampányfőnöke szerint létező, ám teljesen legális adatbázisról van szó, amelyben csak törvényesen megszerzett adatokat kezelnek.[58]

A kampányzáró rendezvényt az összes párt április 8-án, csütörtökön tartotta. A Fidesz a budapesti SYMA-csarnokban,[59] az MSZP a miskolci Generali Arenában,[60] a Jobbik a fővárosi Petőfi téren,[61] az LMP az Országház előtt,[62] míg az MDF Sajószentpéteren tartotta kampányzáró rendezvényét.[63]

A két forduló között történt események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MSZP a két forduló között bejelentette, hogy négy budapesti körzetben is visszaléptetik jelöltjeiket az LMP javára, így próbálván akadályozni a Fidesz várható kétharmados többségét. Az LMP nem kívánta viszonozni a gesztust.[64]

Április 13-án a Jobbik feljelentette Mesterházy Attilát, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, mivel a választás éjszakáján fasiszta pártnak nevezte a Jobbikot. Ugyanezen a napon az Országos Választási Bizottság feljelentette a szocialista pártot a párt választói adatbázisa miatt.[65]

A két forduló közötti kampány nem hozott jelentős újdonságokat a korábbiakhoz képest. A Fidesz a nagyobb felhatalmazás-nagyobb változás üzenetével próbálta meggyőzni a választókat, miközben ezzel egyidejűleg hűtötte is a várakozásokat. Orbán Viktor felkeresett néhány nyitva maradt vidéki választókerületet, de nagygyűléseket nem tartott. Az MSZP sem szolgált újdonsággal: a Fidesz kétharmados többségével próbált ráijeszteni a választókra. Szanyi Tibor a választók szervezett átjelentkeztetésével vádolta ellenfeleit, de egy nyilvánosságra került hangfelvétel alapján ő maga is ennek gyanújába keveredett. A Jobbik ebben a két hétben is számos lakossági fórumot tartott, de új témával nem álltak elő.[66] Az edelényi választókörzetben visszaléptették jelöltjüket Molnár Oszkár javára, így összesen 5 körzetben történtek visszalépések.

Kampányfőnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választási programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvélemény-kutatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártok szavazótáborának aránya
(a választani tudó biztos szavazók megoszlása, százalék)
Kutatóintézet Publikálás Fidesz MSZP Jobbik MDF LMP Más párt
Medián[72] 2009. november 25. 66 19 10 2 1 1
Tárki[73] 2009. november 25. 68 17 11 1 1 n/a
Századvég-Forsense[74] 2009. november 26. 59 20 12 3 3 3
Tárki[75] 2009. december 16. 63 19 12 1 3 n/a
Századvég-Forsense[76] 2009. december 21. 64 17 9 3 2 4
Medián[77] 2009. december 25. 61 23 9 2 1 3
Szonda Ipsos[78] 2010. január 17. 63 21 12 2 n/a 1
Forsense[79] 2010. január 21. 59 17 15 5 3 n/a
Medián[80] 2010. január 21. 65 19 10 3 1 2
Századvég-Kód[81] 2010. január 26. 59 23 10 4 2 n/a
Tárki[82] 2010. január 27. 62 22 11 3 1 n/a
Szonda Ipsos[83] 2010. február 12. 58 22 14 2 1 3
Századvég-Kód[84] 2010. február 18. 58 23 10 5 3 n/a
Forsense[85] 2010. február 22. 59 18 14 2 5 1
Medián[86] 2010. február 24. 63 18 15 2 1 1
Tárki[87] 2010. március 3. 61 22 11 2 3 1
Szonda Ipsos[88] 2010. március 11. 57 20 17 1 3 1
Nézőpont Intézet[89] 2010. március 14. 56 16 16 5 5 0
Medián[90] 2010. március 17. 57 21 18 1 2 1
Szonda Ipsos[91] 2010. március 18. 64 12 13 3 5 3
Gallup[92] 2010. március 25. 67 15 14 1 4 0
Századvég-Kód[93] 2010. március 29. 59 16 17 3 3 n/a
Szonda Ipsos[94] 2010. április 6. 62 20 13 1 3 1
Nézőpont Intézet[95] 2010. április 7. 63 15 11 4 7 n/a
Tárki[96] 2010. április 7. 61 18 12 2 7 0
Századvég-Kód[97] 2010. április 7. 59 18 15 3 5 n/a
Medián[98] 2010. április 7. 60 17 17 2 4 n/a
Gallup[99] 2010. április 8. 59 16 17 3 5 0
Forsense[100] 2010. április 8. 60 19 12 2 6 1
Mandátumbecslések
Kutatóintézet Publikálás Fidesz MSZP Jobbik MDF LMP
Nézőpont Intézet[101] 2010. január 17. 267 (69%) 54 (14%) 47 (12%) 19 (5%) 0 (0%)
Nézőpont Intézet[102] 2010. február 26. 264 (68%) 60 (16%) 51 (13%) 11 (3%) 0 (0%)
Nézőpont Intézet[103] 2010. március 24. 281 (73%) 44 (11%) 43 (11%) 0 (0%) 18 (5%)
Nézőpont Intézet[104] 2010. április 7. 284 (74%) 50 (13%) 37 (10%) 0 (0%) 15 (4%)
Republikon Intézet[105] 2010. április 7. 267 (70%) 62 (16%) 47 (12%) 0 (0%) 10 (3%)
Medián[106] 2010. április 7. 275 (71%) 51 (13%) 50 (13%) 0 (0%) 10 (3%)

Jelöltek és listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kitöltetlen ajánlószelvény első oldala. A hamisítás megelőzésére a cédula feliratát speciális, több színből kikevert lila festékkel nyomtatták, és a szelvényre egy Magyarországot ábrázoló perforációt vágtak.[107]
Az ajánlószelvény hátoldala

Indulni kívánó pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Országos Választási Bizottság a következő, a választáson indulni kívánó pártokat vette nyilvántartásba (zárójelben a rövidítés, illetve nyilvántartásba vétel dátuma):

  1. Civil Mozgalom (CM) (2010.01.25.)
  2. Vállalkozók Szövetsége a Reformokért (VSZ) (2010.01.28.)
  3. Magyar Szocialista Párt (MSZP) (2010.01.25.)
  4. Új Szociáldemokrata Néppárt (ÚSZNP) (2010.01.25.)
  5. Demokrata Unió (DU) (2010.01.25.)
  6. Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ) (2010.01.28.)
  7. Magyar Republikánus Politikai Párt (MRPP) (2010.01.28.)
  8. Liberális Roma Unió Párt (LRUP) (2010.01.28.)
  9. Történelmi Szövetség, Kisgazdák-Szociáldemokraták Párt (2010.01.28.)
  10. Magyarországi Kisebbségek Pártja (MKP) (2010.02.01)
  11. Torgyán-Kisgazda-Koalíció (2010.02.01.)
  12. Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) (2010.02.01.)
  13. Szociáldemokrata Párt (SZDP) (2010.02.01.)
  14. Magyar Demokrata Fórum (MDF) (2010.02.01)
  15. Zöld Demokraták - Zöld Baloldal - Zöldek Szövetsége (Zöld Baloldal) (2010.02.04)
  16. Igazi Demokraták Klubja (IDK) (2010.02.04)
  17. Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (2010.02.04)
  18. Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt) (2010.02.04)
  19. SMS Demokrata Párt (SMSDEMOKRATA) (2010.02.04)
  20. Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt (Jobbik) (2010.02.04)
  21. Összefogás Párt (ÖP) (2010.02.04)
  22. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ) (2010.02.04)
  23. Új Roma Kerekasztal Szövetség (a nyilvántartásba vételt az OVB elutasította)
  24. MCF Roma Összefogás Párt (MCF) (2010.02.04)
  25. Lehet Más a Politika (LMP) (2010.02.08)
  26. Zöldek Pártja (Zöldek) (2010.02.08)
  27. CENTRUM Összefogás Magyarországért (CENTRUM Párt) (2010.02.08.)
  28. Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) (2010.02.08.)
  29. Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) (2010.02.08.)
  30. Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (2010.02.08.)
  31. A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja (MVMP) (2010.02.11.)
  32. Együtt a Magyarországi Romákért Párt (EMRP) (2010.02.11.)
  33. Petőfi Nemzeti Néppárt (PNNP) (2010.02.11.)
  34. Pajzs Szövetség (2010.02.11.)
  35. Nép Oldali Párt (NOP) (a nyilvántartásba vételt az OVB elutasította)
  36. Néppárt.hu (NP) (2010.02.11.)
  37. Nemzeti Forradalmi Párt (NFP) (2010.02.11.)
  38. Magyar Realista Egység és Béke Párt (2010.02.11.)
  39. Szövetség az Egységes Magyarországért „Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége” (SZEM) (2010.02.11.)
  40. Internetes Demokrácia Pártja (IDE) (2010.02.15.)
  41. Nemzeti Munkáspárt (NM) (2010.02.15.)
  42. Magyarországi Zöld Párt (ZÖLDEK) (2010.02.19.)
  43. Magyar Cselekvő Párt (MACSEP) (2010.02.25.)
  44. Nép Oldali Párt (NOP) (másodszor; 2010.02.25.)[108]

Miniszterelnök-jelöltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni választókerületi jelöltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni jelöltet ajánlani ajánlószelvénnyel március 19-ig lehetett. A jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlására volt szükség.[4]

A pártok a következő személyeket ajánlották a választópolgárok részére képviselőjelöltnek: Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP

Egyéni jelöltek[117]
Terület Vk.
száma
Listához
kell[118]
Fidesz[119] Jobbik[120] KDNP[121] MSZP[122] LMP[123] MDF[124] CM[125]
Budapest 32 8 32 32 32 32 26 16
Baranya 7 2 7 7 7 7 6 3
Bács-Kiskun 10 2 10 10 10 10 4 5 2
Békés 7 2 7 7 7 7 2 2 2
Borsod-Abaúj-Zemplén 13 3 13 13 13 13 4 6
Csongrád 7 2 7 7 7 7 2 4 3
Fejér 7 2 7 7 7 7 2 6 2
Győr-Moson-Sopron 7 2 7 7 7 7 3 5 2
Hajdú-Bihar 9 2 9 9 9 9 5 9 2
Heves 6 2 6 6 6 6 4 2
Jász-Nagykun-Szolnok 8 2 8 8 8 8 3 4 1
Komárom-Esztergom 5 2 5 5 5 5 4 4
Nógrád 4 2 4 4 4 4 2 1
Pest 16 4 16 16 16 16 10 7 4
Somogy 6 2 6 6 6 6 2 1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 2 10 10 10 10 3 5 4
Tolna 5 2 5 5 5 5 3 3
Vas 5 2 5 5 5 5 2 1 2
Veszprém 7 2 7 7 7 7 3 2
Zala 5 2 5 5 5 5 2 3
Összesen 176 176[megj 1] 176 176[megj 1] 176 92 89[megj 2] 24
Egyéni jelöltek
Terület Vk.
száma
Listához
kell
Munkáspárt[126] MIÉP[127] MSZDP[128] SZDSZ[129] Torgyán
Kisgazda
[130]
ÖP[131] MESZ[132]
Budapest 32 8 7
Baranya 7 2 1 1 1
Bács-Kiskun 10 2 2 1
Békés 7 2 1
Borsod-Abaúj-Zemplén 13 3 3 3 3 1 4
Csongrád 7 2 1 2 1
Fejér 7 2 1 1
Győr-Moson-Sopron 7 2 1 1
Hajdú-Bihar 9 2 2 2
Heves 6 2 1
Jász-Nagykun-Szolnok 8 2 4
Komárom-Esztergom 5 2
Nógrád 4 2 2 1
Pest 16 4 1
Somogy 6 2 1 1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 2 2 2 1 2
Tolna 5 2 1 2
Vas 5 2
Veszprém 7 2
Zala 5 2 2 1
Összesen 176 16 11 11 10[megj 3] 7 5 4
Egyéni jelöltek
Terület Vk.
száma
Listához
kell
Somogyért[133] FKgP[134] Összefogás[135] Zöld
Baloldal
[136]
MCF[137] MVMP[138] független[139]
Budapest 32 8 1
Baranya 7 2 1 1
Bács-Kiskun 10 2 1
Békés 7 2 1
Borsod-Abaúj-Zemplén 13 3 1 1 2
Csongrád 7 2 1
Fejér 7 2 1
Győr-Moson-Sopron 7 2
Hajdú-Bihar 9 2 2
Heves 6 2 1 1
Jász-Nagykun-Szolnok 8 2 2
Komárom-Esztergom 5 2
Nógrád 4 2 1
Pest 16 4 1
Somogy 6 2 3
Szabolcs-Szatmár-Bereg 10 2 2 5
Tolna 5 2
Vas 5 2
Veszprém 7 2
Zala 5 2 1
Összesen 176 3 2 2[megj 4] 2 1 1[megj 5] 19

Területi listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területi listák[140]
Terület Fidesz[119] Jobbik[120] MSZP[122] LMP[123] MDF[124] CM[125] Munkáspárt[126] MSZDP[128] MIÉP[127] ÖP[131]
Budapest X X X X X
Baranya X X X X X
Bács-Kiskun X X X X X X
Békés X X X X X X
Borsod-Abaúj-Zemplén X X X X X X X X X
Csongrád X X X X X X X
Fejér X X X X X X
Győr-Moson-Sopron X X X X X X
Hajdú-Bihar X X X X X X X
Heves X X X X X
Jász-Nagykun-Szolnok X X X X X X
Komárom-Esztergom X X X X X
Nógrád X X X X X
Pest X X X X X X
Somogy X X X X
Szabolcs-Szatmár-Bereg X X X X X X X X
Tolna X X X X X
Vas X X X X X
Veszprém X X X X X
Zala X X X X X X
Összesen 20 20 20 20 17 9 4 4 2 1

Országos listák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országos listát állított pártok:[141]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt neve Fidesz-KDNP[142] MSZP[143] Jobbik[144] LMP[145] MDF[146] CM[147]
Jelöltek

1. Orbán Viktor
2. Schmitt Pál
3. Horváth János
4. Wittner Mária
5. Semjén Zsolt
6. Kövér László
7. Navracsics Tibor
8. Lezsák Sándor
9. Jakab István
10. Szatmáry Kristóf
11. Turi-Kovács Béla
12. Farkas Flórián
13. Ágh Péter
14. Pelczné Gáll Ildikó
15. Varga Mihály
16. Pokorni Zoltán
17. Kósa Lajos
18. Harrach Péter
19. Tarlós István
20. Kubatov Gábor

1. Mesterházy Attila
2. Lendvai Ildikó
3. Kovács László
4. Gyurcsány Ferenc
5. Botka László
6. Szekeres Imre
7. Kiss Péter
8. Simon Gábor
9. Lamperth Mónika
10. Ujhelyi István
11. Hiller István
12. Molnár Csaba
13. Puch László
14. Juhász Ferenc
15. Veres János
16. Vadai Ágnes
17. Varga László
18. Bárándy Gergely
19. Szűcs Erika
20. Szabó Imre

1. Vona Gábor
2. Balczó Zoltán
3. Pörzse Sándor
4. Murányi Levente
5. Gaudi-Nagy Tamás
6. Szabó Gábor
7. Novák Előd
8. Gyüre Csaba
9. Sneider Tamás
10. Zagyva György Gyula
11. Hegedűs Lórántné
12. Gyenes Géza
13. Zsiga-Kárpát Dániel
14. Volner János
15. Pősze Lajos
16. Staudt Gábor
17. Hegedűs Tamás
18. Nyikos László
19. Bödecs Barnabás
20. Szilágyi György

1. Schiffer András
2. Jávor Benedek
3. Szabó Rebeka
4. Mile Lajos
5. Ivády Gábor
6. Szabó Tímea
7. Szilágyi Péter
8. Scheiring Gábor
9. Ertsey Katalin
10. Vágó Gábor
11. Szilágyi László
12. Kaufer Virág
13. Szombati Kristóf
14. Hegedűs Gyula
15. Hajdú Mária
16. Tordai Bence
17. Pető Ernő
18. Margóczi Katalin
19. Nagy Tamás
20. Priksz Gábor

1. Dávid Ibolya
2. Herényi Károly
3. Makay Zsolt
4. Pusztai Erzsébet
5. Karsai Péter
6. Retkes Attila
7. Ikvai-Szabó Imre
8. Nagy Tamás
9. Somogyi Zoltán
10. Juhász Zoltán
11. Joó Szabolcs
12. Viniczai Tibor
13. Dragon Pál
14. Jagarics Ferenc
15. Szentkuti Károly
16. Bánk Attila
17. Helmeczy László
18. Gyüre Lajos
19. Habjánecz Tibor
20. Roszík Gábor

1. Seres Mária
2. Szőllősi Ildikó Andrea
3. Nagy Marianna
4. Tóth Katalin Irén
5. Szabó Terézia
6. Bozsvári István
7. Debreceni Lajos
8. Csokonay József Péter
9. Puskás Ferenc
10. Kincses István András
11. Köteles Lajos
12. Cseh Mihály Attila
13. Briski Csaba
14. Mészáros Norbert
15. Péteri Cecília
16. Kovács László
17. Szaksz Ferenc
18. Göröncséri Ferenc Lajosné
19. Ván Jenő
20. Knipf Róbert

A választás menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szavazólap a budapesti listáról

Az első forduló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szavazás több helyen botrányos körülmények között zajlott, ugyanis egy 2007-ben elfogadott törvénymódosítás szerint a lakóhelyüktől távol szavazni kívánók településenként, illetve Budapesten kerületenként csak egy szavazókörben szavazhattak.[148] Így az egyetemi városokban, vagy azon budapesti kerületekben, ahol sok felsőoktatási intézmény található, előfordult, hogy egy szavazókörbe akár 2-3000 plusz szavazó jutott. Mivel egy átlagos magyarországi szavazókör körülbelül 800-1200 személyre van optimalizálva, ennek a többszöröse zúdult egyes körzetekbe. Tovább lassította a szavazás menetét, hogy ezen szavazók mindegyikét külön kellett regisztrálni. Már napközben kaotikus állapotok mutatkoztak több helyen is, ami estefelé csak tovább súlyosbodott. Több száz méteres sorok, órákon át tartó várakozás jellemezte ezen szavazóköröket.

Szegeden a 313-as körzetbe irányították a lakóhelyüktől távol szavazókat. Helyzetkép 19:15-kor

Az Országos Választási Bizottság egész nap tehetetlen volt, semmiféle intézkedést nem hoztak a helyzet kezelésére. A szavazóköröknek 19 órakor kellett volna zárniuk, de úgy határoztak, hogy aki este 7 óra előtt beállt a sorba, az szavazhat. 19 óra előtt pár perccel az OVB úgy döntött, hogy a kampánycsendet meghosszabbítják, amíg az utolsó választó le nem adja a voksát.[149] Mivel ez a döntés későn született, számos média nem értesült róla időben, és közölte az exit pollok eredményeit. A döntés nyilvánosságra kerülése után a média nagy része megszakította adását, és nem adott ki több adatot. Az interneten azonban egyre-másra jelentek meg a várható eredmények, mert közben az Országos Választási Iroda megkezdte az adatok feldolgozását. A kialakult káoszt fokozta az OVB tehetetlensége, órákon keresztül képtelenek voltak érdemi döntésekre. Végül 22:15 után feloldották a kampánycsendet és elkezdtek érkezni az adatok.[150]

Eközben még számos szavazókörben zajlott a szavazás, az utolsó, XI. kerületi Bocskai úti általános iskolában csak hajnali 1:15 körül fejeződött be a voksolás. A kialakult helyzetet a politikai elemzők és a politikusok is szégyenletesnek ítélték, többen személyes felelősségre vonást helyeztek kilátásba. Jóri András adatvédelmi biztos is vizsgálatot indított az ügyben.[151]

A második forduló[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részvételi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első forduló[152]
2010. április 11.
Második forduló[153]
2010. április 25.
7:00-ig 1,61% 1,36%
9:00-ig 10,23% 8,50%
11:00-ig 24,78% 19,37%
13:00-ig 35,88% 27,11%
15:00-ig 46,78% 33,54%
17:30-ig 59,28% 41,89%
Összesen 64,20% 46,64%

Egyéni választókerületek eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szavazólap Budapest 4. választókerületének képviselőjéről

Az első fordulóban a 176 egyéni választókerületből 119-ben dőlt el a mandátum sorsa. Mindegyikben a FideszKDNP jelöltje szerzett mandátumot. A konzervatív párt sikerét jól mutatja, hogy jelöltjei egy kivételével valamennyi választókörzetben megelőzték a vetélytársaikat.

Az egyéni választókerületekben Kelet-Magyarországon a Jobbik rendre megelőzte a szocialista pártot, összesen 62 második helyezést ért el. A szocialisták jelöltjei jobbára a dunántúli és budapesti körzetekben tudták megelőzni a vetélytárs radikális pártot. A korábbi eredményeiknél sokkal rosszabbul teljesítő szocialistákat további két körzetben egy-egy független, egy helyen pedig a Somogyért Egyesület jelöltje is megelőzte. Az LMP Budapesten szerepelt a legjobban, ott még a Jobbikot is megelőzte, több helyen az ő jelöltjeik végeztek a 3. helyen.

A második fordulóban 3 egyéni választókerület kivételével mindenütt a Fidesz–KDNP jelöltje győzött, ebből egy helyen a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjával (MVMP) közösen sikerült nyernie. A fennmaradó mandátumokat két budapesti MSZP-s (Szanyi Tibor és Tóth József) és egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei független jelölt (Molnár Oszkár, Edelény polgármestere) szerezte meg.

Egyéni jelöltek
Eredmény Fidesz Jobbik MSZP LMP Független
Első fordulóban mandátumot nyert 119 0 0 0 0
Első forduló után 1. helyen áll 56 0 1 0 0
Első forduló után 2. helyen áll 1 16 39 0 1
Első forduló után 3. helyen áll 0 27 16 13 1
15% feletti eredménnyel a második fordulóba jutott (a fentieken kívül) 0 0 1 0 0
Érvénytelenség miatt újra indul 0 0 0 0 0

Listás eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Listás mandátumok elosztása[154]
Párt neve Területi
listák száma
Országos
lista
Listás szavazatok Listás küszöb Kaphat-e mandátumot
listáról?
Területi listás mandátumok Országos listás mandátumok Listás mandátumok összesen
száma százalék száma százalék száma százalék száma százalék
Fidesz-KDNP 20 Van 2 706 292 52,73 10% Igen 87 59,59 3 4,69 90 42,86
MSZP 20 Van 990 428 19,30 5% Igen 28 19,18 29 45,31 57 27,14
Jobbik 20 Van 855 436 16,67 5% Igen 26 17,81 21 32,81 47 22,38
LMP 20 Van 383 876 7,48 5% Igen 5 3,42 11 17,19 16 7,62
MDF 17 Van 136 895 2,67 5% Nem
CM 9 Van 45 863 0,89 5% Nem
Munkáspárt 4 Nincs 5 606 0,11 5% Nem
MSZDP 4 Nincs 4 117 0,08 5% Nem
ÖP 1 Nincs 2 732 0,05 5% Nem
MIÉP 2 Nincs 1 286 0,03 5% Nem
Összesen 117 5 132 531 100 146 100 64 100 210 100

A területi listákra leadott szavazatok számát és arányát országos összesítésben, valamint az elnyert mandátumok számát területi bontásban az alábbi táblázat foglalja össze:

Területi listák[155]
Terület Fidesz Jobbik MSZP LMP MDF CM Munkáspárt MSZDP ÖP MIÉP
Szavazatok száma országosan 2 706 292 855 436 990 428 383 876 136 895 45 863 5 606 4 117 2 732 1 286
Szavazatok aránya országosan 52,73% 16,67% 19,30% 7,48% 2,67% 0,89% 0,11% 0,08% 0,05% 0,03%
Budapest 13 3 7 4 0
Baranya 4 1 1 0 0
Bács-Kiskun 5 1 1 0 0 0
Békés 4 1 1 0 0 0
Borsod-Abaúj-Zemplén 5 3 2 0 0 0 0 0 0
Csongrád 3 1 1 0 0 0 0
Fejér 4 1 1 0 0 0
Győr-Moson-Sopron 4 1 1 0 0 0
Hajdú-Bihar 5 2 1 0 0 0 0
Heves 3 1 1 0 0
Jász-Nagykun-Szolnok 3 2 1 0 0 0
Komárom-Esztergom 3 1 1 0 0
Nógrád 2 1 1 0 0
Pest 8 2 2 1 0 0
Somogy 3 1 1 0
Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 2 1 0 0 0 0 0
Tolna 3 0 1 0 0
Vas 3 0 1 0 0
Veszprém 4 1 1 0 0
Zala 3 1 1 0 0 0
Összesen 87 26 28 5 0 0 0 0 0 0

Összesített eredmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párt neve Egyéni képviselők száma Listás mandátumok száma Összes mandátum
száma százalék
Fidesz-KDNP[156] 173 90 263 68,13
MSZP 2 57 59 15,28
Jobbik 0 47 47 12,18
LMP 0 16 16 4,15
Független 1[157] 1 0,26
Összesen 176 210 386 100

Politikai következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fidesz-KDNP szövetség kétharmadot meghaladó többséget szerzett az új országgyűlésben, ami akár az alkotmány módosítására is lehetőséget ad. A választásokat követően a szövetség miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor alakított kormányt.

Az első forduló kudarca után lemondott Dávid Ibolya az MDF, a második forduló után pedig Lendvai Ildikó az MSZP elnöki pozíciójáról. Emellett bejelentették, hogy a szocialisták teljes elnöksége be fogja nyújtani lemondását a párt következő kongresszusán.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az LMP-nek nincsen miniszterelnök-jelöltje, ezért a listavezetőt tüntettük fel
  2. A CM nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, ezért a listavezetőt tüntettük fel
  3. ^ a b c Tóth-Szenesi Attila: A választás napja április 11. (magyar nyelven). Index, 2010. január 22. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
  4. ^ a b Hirdetmény (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
  5. ^ a b Országgyűlési választások 2006 (magyar nyelven). Országos Választási Bizottság, 2009. február 20. (Hozzáférés: 2009. november 10.)
  6. Török Gábor: 72. Mennyire torzít az egyéni választókerületi rendszer? (magyar nyelven). Török Gábor elemez, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
  7. Századvég Alapítvány: Az új magyar választási rendszer (magyar nyelven), 2013. augusztus 2
  8. ^ a b Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  9. Sólyom László: jobb lett volna az előrehozott választás (magyar nyelven). Index, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  10. Tiltott időpontra írta ki a választásokat az államfő? – Népszabadság, 2010. február 1.
  11. Külképviseleti szavazás helye és ideje – Országos Választási Iroda
  12. Belső ember szivárogtatta ki az őszödi beszédet (magyar nyelven). Index, 2009. december 21. (Hozzáférés: 2009. december 22.)
  13. Orbán: előrehozott választás az egyetlen megoldás (magyar nyelven). HVG, 2008. március 30. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  14. Kormányválság: visszahívja minisztereit az SZDSZ (magyar nyelven). HVG, 2008. március 31. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  15. „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.” Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés (magyar nyelven). 168 Óra, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  16. Kósa András: Szent-Iványi István: júniusig eldől, lesznek-e előrehozott választások (magyar nyelven). Hírszerző, 2009. március 16. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  17. Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt (magyar nyelven). MTI, 2009. március 21. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  18. Felajánlotta lemondását Gyurcsány. Origo, 2009. március 21. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  19. Sólyom László: Előrehozott választások kellenek (magyar nyelven). Index, 2009. március 25. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  20. Előre hozott választások lesznek Magyarországon? (magyar nyelven). Bumm.sk, 2009. szeptember 15. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  21. Nem fejezték le a budapesti MSZP-elnökséget (magyar nyelven). Index, 2009. október 6. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  22. Vegyél részt a demokráciában! (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. november 2. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  23. Nagy Attila: Hosszú hajrába kezdett az MSZP (magyar nyelven). Index, 2009. november 13. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  24. Nagy Attila: A Fidesz is megkezdte a plakátkampányt (magyar nyelven). Index, 2009. december 4. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  25. Magyari Péter: 55 új arc van a Fidesz 176 jelöltje között (magyar nyelven). Index, 2009. december 14. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  26. Vonát miniszterelnöknek, Morvait köztársasági elnöknek jelölte a Jobbik (magyar nyelven). Index, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  27. Több SZDSZ által ajánlott jelölt is felkerülhet az MDF listájára (magyar nyelven). MTI, 2010. január 12. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  28. Király András, Spirk József: Érik a nagy MDF-SZDSZ összeolvadás (magyar nyelven). Index, 2010. január 13. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  29. Ha a két párt közös listát állított volna, a választási törvény alapján 5 helyett 10%-os bejutási küszöb vonatkozott volna rájuk, ennek elkerülésére azonban több lehetőség is kínálkozott, például egy közös szervezet létrehozása, vagy ha az egyik párt felveszi a listájára a másik jelöltjeit is.
  30. Spirk József, Miklósi Gábor: Az MDF a szocdemeket is bevenné az SZDSZ mellé (magyar nyelven). Index, 2010. január 15. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  31. Önkéntestoborzásba kezd a Fidesz-KDNP (magyar nyelven). Index, 2010. január 16. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
  32. Több mint 130 millió forint adományt kapott a Fidesz (magyar nyelven). Index, 2010. január 28. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  33. Miklósi Gábor: Turulok vagyunk, nem verebek (magyar nyelven). Index, 2010. január 16. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  34. Gerontofil hangulatban indult a kampány (magyar nyelven). Index, 2010. január 29. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  35. Hagyó lemondott a képviselő-jelöltségről (magyar nyelven). Index, 2010. február 1. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  36. Nyolc százalékkal elégedettek lennének (magyar nyelven). Index, 2010. január 31. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  37. Dávid Ibolya: Nincs MDF-SZDSZ közös lista (magyar nyelven). Index, 2010. február 5. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  38. ^ a b c Magyari Péter: Dutyidili (magyar nyelven). Index, 2010. február 5. (Hozzáférés: 2010. február 5.)
  39. Egy hét alatt 850 ezer ajánlószelvényt gyűjtött a Fidesz-KDNP (magyar nyelven). Index, 2010. február 17. (Hozzáférés: 2010. február 17.)
  40. Spirk József: Bokros visszalépéssel fenyegette meg Dávid Ibolyát (magyar nyelven). Index, 2010. február 17. (Hozzáférés: 2010. február 23.)
  41. Spirk József: Vígasztalja a párt az MDF-es bakiparádé szereplőit (magyar nyelven). Index, 2010. február 24. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
  42. Csak a szépre emlékeznek (magyar nyelven). Index, 2010. február 20. (Hozzáférés: 2010. február 23.)
  43. Bajnai: Legyen a Jobbik közös ellenség (magyar nyelven). Index, 2010. február 22. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
  44. Király András: Úgy kampányol, hogy szerinte nem is (magyar nyelven). Index, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  45. ^ a b Gyurcsány Ferenc előbújt (magyar nyelven). Index, 2010. március 5. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  46. Minden választókerületben lesz Jobbik-jelölt (magyar nyelven). Index, 2010. március 11. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  47. ^ a b Összegyűlt a kétmillió ajánlószelvény (magyar nyelven). Index, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  48. Király András: Kire szavazzanak a liberálisok? (magyar nyelven). Index, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  49. Spirk József: Reménytelen az MDF helyzete Budapesten (magyar nyelven). Index, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. március 12.)
  50. Király András: Hatból ötnek sikerült (magyar nyelven). Index, 2010. március 22. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  51. Herczeg Zsolt: Rég elavult intézmény a képviselő-jelöltek mentelmi joga (magyar nyelven). InfoRádió, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  52. Kiszivárgott hangfelvétel: orwelli diktatúrát készített elő a Fidesz + reakciók Kuruc.info, 2010. április 7.
  53. A Kuruc.info folytatja a leleplezést: Kubatov szárszói beszédében választási csalásukkal is hencegett, erre készülnek most is Kuruc.info, 2010. április 8.
  54. Közös MSZP-Jobbik akció – a Fidesz sajtóközleménye fidesz.hu, 2010. április 7.
  55. Gyurcsány-Lendvai-Vona közös hazugsághadjárat a Fidesz ellen – a Fidesz sajtóközleménye fidesz.hu, 2010. április 8.
  56. MSZP adatbázis YouTube, 2010. április 8.
  57. „Ocsmány” lebukás: az MSZP-nek részletes adatbázisa van a választókról +Videók MNO, 2010. április 9.
  58. Előkerült egy videó a szocialisták adatbázisáról is index.hu, 2010. április 8.
  59. Magyari Péter: Orbán: mindenki vigyen el mindenkit! (magyar nyelven). Index, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  60. Joób Sándor: Temető mellett zárta kampányát az MSZP (magyar nyelven). Index, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  61. Király András: Ha levágják a kezeinket, lábon fogunk mászni (magyar nyelven). Index, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  62. Zsolt Melinda: Kampányzárón dobta be magát az LMP a parlamentbe (magyar nyelven). Index, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  63. MDF: Négy-öt párttal kizárt a kétharmad (magyar nyelven). Index, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  64. Négy helyen visszalép az MSZP az LMP javára – Index.hu, 2010. április 13.
  65. Fasisztázás miatt jelenti fel Mesterházyt a Jobbik – Origo, 2010. április 13.
  66. A legnagyobb fordulat jöhet a rendszerváltás óta (magyar nyelven). Index, 2010. április 23. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
  67. Nagyon durva MSZP-kampánytól tart a Fidesz (magyar nyelven). Index, 2009. október 3. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
  68. „A párt kampányfőnöke a pártigazgató.” Programot alkotott a Jobbik (magyar nyelven). MTV, 2010. január 19. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
  69. Szigetvári irányítja az MSZP választási kampányát (magyar nyelven). Index, 2009. november 30. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
  70. Ezért választja Karácsony Gergely az LMP-t (magyar nyelven). Hvg.hu, 2010. január 20. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  71. Somogyi Zoltán az MDF kampányfőnöke (magyar nyelven). Index, 2010. január 12. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
  72. A pártok támogatottsága novemberben (magyar nyelven). Medián, 2009. november 25. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  73. Kampány előtti csend (magyar nyelven). Tárki, 2009. november 25. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  74. Stabil Fidesz-fölény (magyar nyelven). Századvég, 2009. november 26. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  75. Nő a parlamenten kívüli pártok támogatottsága (magyar nyelven). Tárki, 2009. december 16. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  76. Növekvő választói bizalmat kap karácsonyra a Fidesz (magyar nyelven). Századvég, 2009. december 21. (Hozzáférés: 2009. december 21.)
  77. Szűkülő olló – A pártok támogatottsága decemberben (magyar nyelven). Medián, 2009. december 22. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  78. Az MSZP-t sújtja a lanyha választási kedv (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. január 17. (Hozzáférés: 2009. december 23.)
  79. Forsense: Az MSZP alig előzi meg a Jobbikot (magyar nyelven). Origo, 2009. december 22. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
  80. Trendetlenség – Pártok és politikusok népszerűsége (magyar nyelven). Medián, 2010. január 21. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
  81. A baloldali szavazók sem hisznek Mesterházynak (magyar nyelven). Századvég, 2010. január 26. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  82. Közelednek a választások (magyar nyelven). Tárki, 2010. január 27. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  83. A Fidesz rontott, a Jobbik történelmi csúcson (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. február 12. (Hozzáférés: 2010. február 12.)
  84. Változatlan erőviszonyok (magyar nyelven). Századvég, 2010. február 18. (Hozzáférés: 2010. február 19.)
  85. Négy miniszterelnök-jelölt versenye a hárompólusú választói erőtérben (magyar nyelven). Forsense, 2010. február 22. (Hozzáférés: 2010. február 22.)
  86. Nő a szavazókedv, erősödik a Jobbik (magyar nyelven). HVG, 2010. február 24
  87. Növekvő részvétel, csökkenő bizonytalanság (magyar nyelven). Tárki, 2010. március 3. (Hozzáférés: 2010. március 3.)
  88. Szonda: előretört a Jobbik (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. március 11. (Hozzáférés: 2010. március 11.)
  89. 11. heti választáskutatás (magyar nyelven). Nézőpont Intézet, 2010. március 14. (Hozzáférés: 2010. március 21.)
  90. Mindnyájuknak el kell menni... (magyar nyelven). Medián, 2010. március 17
  91. Élen a Fidesz, fej-fej mellett az MSZP és a Jobbik, bejuthat az LMP (magyar nyelven). Magyar Rádió, 2010. március 18. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
  92. A Fidesz példátlan arányú győzelme mellett az MSZP és a Jobbik fej-fej mellett küzdhet a második helyért. Az LMP bejuthat a Parlamentbe. (magyar nyelven). Gallup, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  93. Növekvő választási kedv (magyar nyelven). Századvég, 2010. március 29. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
  94. Erősödik a Fidesz, gyengül a Jobbik, stagnál az MSZP (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. április 6. (Hozzáférés: 2010. április 6.)
  95. Négypárti parlament alakulhat (magyar nyelven). Nézőpont Intézet, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  96. TÁRKI: Négypárti parlament várható (magyar nyelven). Tárki, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  97. Jobbik: elfogyott a szusz a végére? (magyar nyelven). Századvég, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  98. Kevesebben, de elegen? (magyar nyelven). Századvég, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  99. Négypárti parlament lehetséges (magyar nyelven). Gallup, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  100. A hezitálók a kispártok pozícióit javíthatják vasárnap (magyar nyelven). Forsense, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  101. Nézőpont: kétharmaddal is győzhet a Fidesz (magyar nyelven). Nézőpont Intézet, 2010. január 17. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
  102. Orbán figyelmeztetett: már csak 264 fideszes képviselő! (magyar nyelven). Nézőpont Intézet, 2010. február 26. (Hozzáférés: 2010. február 26.)
  103. Nyílik az olló (magyar nyelven). Nézőpont Intézet, 2010. február 26. (Hozzáférés: 2010. február 26.)
  104. Négypárti parlament alakulhat (magyar nyelven). Nézőpont Intézet, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  105. Már csak néhányat kell aludnia Orbán Viktornak a kétharmadig (magyar nyelven). Világgazdaság, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  106. Már csak néhányat kell aludnia Orbán Viktornak a kétharmadig (magyar nyelven). HVG, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2010. április 7.)
  107. Minden kopogtatócédula kimegy péntekig (magyar nyelven). FN.hu
  108. Az Országos Választási Bizottságnál nyilvántartásba vételüket kérő jelölőszervezetek listája - 2010. évi országgyűlési választás (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. február 26. (Hozzáférés: 2010. február 26.)
  109. Orbán a Fidesz kormányfőjelöltje (magyar nyelven). Origo, 2009. október 3. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  110. Vonát miniszterelnöknek, Morvait köztársasági elnöknek jelölte a Jobbik (magyar nyelven). Index, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
  111. Dalmáth Lajos: Felállt a csapat: Lendvai - Mesterházy (magyar nyelven). HVG, 2009. november 29. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  112. Bajnai: Nincsenek csontvázak a szekrényben (magyar nyelven). Index, 2009. december 12. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  113. Bokros Lajos az MDF miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). Duna TV, 2009. november 26. (Hozzáférés: 2009. december 4.)
  114. Bokros az MDF miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). Index, 2009. december 12. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  115. Retkes Attila: Normális, hogy az SZDSZ-nek listavezetője van és nem miniszterelnök-jelöltje (magyar nyelven). SZDSZ, 2010. január 5. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
  116. Elfogadta az MDF-fel való választási együttműködést az SZDSZ országos tanácsa (magyar nyelven). SZDSZ, 2010. január 30. (Hozzáférés: 2010. február 9.)
  117. Országos és területi jelölt és lista állítási statisztika a nyilvántartásba vett jelöltekről, listákról (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  118. [http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/349/349_1_2.html 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról] (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. január 22. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
  119. ^ a b Fidesz által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  120. ^ a b Jobbik által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  121. KDNP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  122. ^ a b MSZP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  123. ^ a b LMP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  124. ^ a b MDF által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  125. ^ a b CM által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  126. ^ a b Munkáspárt által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  127. ^ a b MIÉP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  128. ^ a b MSZDP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  129. SZDSZ által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  130. Torgyán-Kisgazda által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  131. ^ a b ÖP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  132. MESZ által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  133. SOMOGYÉRT által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  134. FKgP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  135. ÖSSZEFOGÁS-MDF által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  136. ZÖLD BALOLDAL által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  137. MCF által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  138. MVMP által állított nyilvántartásba vett jelöltek és listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  139. Független jelöltek (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  140. Országos és területi jelölt és lista állítási statisztika a nyilvántartásba vett jelöltekről, listákról (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 24. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  141. Országos listák (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2010. március 10.)
  142. fidesz.hu: A párt választási listáiról és programjáról döntött a Fidesz (magyar nyelven). fidesz.hu, 2010. március 13. (Hozzáférés: 2010. március 14.)
  143. Spirk József: A legoptimistább verzióban számoltak Szilvásyval (magyar nyelven). Index, 2009. december 12. (Hozzáférés: 2009. december 12.)
  144. Országos lista (magyar nyelven). Jobbik Magyarországért Mozgalom, 2010. március 20. (Hozzáférés: 2010. március 22.)
  145. Lehet más a kampány: hiteles jelöltekkel, nyílt kampányszámlával indulunk (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2010. január 31. (Hozzáférés: 2010. február 2.)
  146. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM országos listája (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 26. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  147. CIVIL MOZGALOM országos listája (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. március 26. (Hozzáférés: 2010. március 26.)
  148. Bajnai nyújtotta be a káoszt okozó törvénytIndex, 2010. április 11.
  149. "A szavazópolgárok szándékaival konformabb" – hogyan lesz jó döntésekből teljes káosz? – Origo, 2010. április 17.
  150. Három órával volt hosszabb a kampánycsend – Index, 2010. április 11.
  151. Ombudsmani vizsgálat az eredmények késői közzététele miatt – Index, 2010. április 12.
  152. Valasztas.hu: Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
  153. Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
  154. Forrás: Tájékoztató adatok a pártok területi listáinak eredményeiről országos összesítésben (A szavazókörök 99,75%-ának adatai alapján.)
  155. Területi listák
  156. Egy országgyűlési egyéni választókörzetben a Fidesz-KDNP szövetség a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjával (MVMP) közösen nyert mandátumot.
  157. Molnár Oszkár edelényi polgármester.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Ebből 175 Fidesz–KDNP, 1 Fidesz–KDNP-MVMP közös jelölt
  2. Ebből 2 Összefogás–MDF, 10 MDF–SZDSZ közös jelölt
  3. Ebből 10 MDF–SZDSZ közös jelölt
  4. Ebből 2 Összefogás–MDF közös jelölt
  5. Ebből 1 Fidesz–KDNP-MVMP közös jelölt

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2010-es magyarországi országgyűlési választás témájú médiaállományokat.