Gyümölcspárlat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Francia gyümölcspárlatok

A gyümölcspárlat olyan égetett szesz, melyet gyümölcsök vagy azok mustjának megerjesztésével és lepárlásával nyernek. Leggyakrabban szilvából, kajszibarackból, almából, körtéből vagy meggyből készítik.[1] A gyümölcspárlatok legtöbbször 40-50% alkoholtartalmúak. Többnyire fahordós érlelés nélkül vagy mindössze néhány hónapos érleléssel hozzák őket forgalomba, de időnként akár tíz évig is érlelik őket.

Az európai uniós gyümölcspárlat – illetve egyesült államokbeli megfelelője, a fruit brandy[2] – csak 100%-ban gyümölcsből erjesztett párlat lehet. Az Európai Unióban tizenegy ország rendelkezik eredetvédett gyümölcspárlatokkal. Törvényi szempontból megkülönböztetik a gyümölcspárlattól az almabor és a körtebor (angolul cider és perry) párlatát.[1]

Általában nem sorolják a gyümölcspárlatok közé a szőlőbor párlatát (a borpárlatot), míg a szőlőcefre párlatát igen. A bor- és gyümölcsborkészítés után megmaradt törkölyből készített párlatokat törköly- és gyümölcstörkölypárlatnak nevezik.

Ismertebb fajtái[szerkesztés]

  • A pálinka magyar gyümölcspárlat, leggyakrabban szilvából, sárgabarackból, cseresznyéből, körtéből, almából készül. Hagyományosan közvetlenül az erjedt gyümölcscefréből főzik kétszeres kisüsti lepárlással, ma már azonban egyes gyártók eltérnek ettől. A pálinka legtöbbször érleletlen, de időnként gyümölcságyon vagy – rövidebb ideig – fahordóban érlelik.
  • A rakia (vagy raki) a Balkán-félsziget gyümölcs- és törkölypárlatainak gyűjtőneveként ismert. Ezeket ritkábban további hozzávalókkal (ánizzsal, borókával vagy más fűszerekkel) együtt főzik le. A rakia Albánia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország jellemző itala. A török rakıt minden esetben ánizzsal együtt főzik le.
  • A slivovitz az (elsősorban a közép- és kelet-) európai szilvapárlatok nemzetközi gyűjtőneve.[1] Eredete a szerbhorvát šljivovica, melynek honosított formái számos európai nyelvben jelentenek szilvapárlatotː bolgárul: сливовица/slivovica, csehül: slivovice, lengyelül: śliwowica, magyarul: sligovica, németül: Sliwowitz, románul: şliboviţă, szlovákul: slivovica, szlovénül: slivovka.
  • Az eau de vie a francia gyümölcspárlatok (franciául: eau-de-vie de fruit) elnevezéseként ismert, de franciául égetett szeszt jelent. A latin aqua vitae tükörfordítása.
  • A schnaps a német és osztrák gyümölcspárlatok gyűjtőneveként ismert, de németül egyszerűen égetett szeszt jelent. A németországi és osztrák gyümölcspárlatok általános neve obstler vagy obstbrand, az egyes párlatok neve pedig a gyümölcs nevéből és a -wasser vagy -brand (-párlat) utótagból áll össze, például kirschwasser (cseresznyepárlat). Az osztrák schnaps (a gyümölcs megnevezésével, például marillenschnaps) olyan szeszes ital, melynek alkoholtartalma legalább 33%-ban gyümölcspárlatból származik (ez finomszesszel egészíthető ki), és nem tartalmaz ízesítő- vagy színezőanyagokat.[3] Az Egyesült Államokban a schnapps ma már (általában gyümölcs-) likőrt jelent.
  • Az amerikai applejack eredetileg fagysűrített almabor volt, azaz lepárlás helyett a téli hidegben az almaborban képződő jég eltávolításával nyertek akár 30-40% alkoholtartalmú italt. A szeszfőzés elterjedésével jelentősen csökkent a népszerűsége. A mai kereskedelmi forgalomban kapható „applejack” általában finomszesszel kevert almapárlat.[4] Az amerikai hagyományoknak része a valódi, tiszta almapárlat (apple brandy) is, de a szesztilalom után az amerikai gyümölcspárlatok nem nyerték vissza a korábbi népszerűségüket.
  • A brinjevec eredetvédett szlovén borókapárlat, melyet a legtöbb borókaízű szeszesitallal ellentétben kizárólag erjesztett borókából desztillálnak, és nem tartalmaz egyéb alkoholt.
  • A calvados a franciaországi Normandiában készült, érlelt almaborpárlat.[5]
  • A damassine-t kökényszilvából főzik a Jura-hegységben, Svájcban.
  • A medronho portugál szamócapárlat, melyet a nyugati szamócafa gyümölcséből (portugálul medronhóból) készítenek.
  • A țuică hagyományos román szilvapárlat, melynek egyes regionális változatait horincă és turţ néven ismerik.[6]

A legtöbb gyümölcspárlatnak nincs különleges elnevezése. A német Schnaps, a francia eau de vie, a román rachiu és a szerb rakjia a mindennapokban ugyan sokszor gyümölcspárlatra utalnak, de valójában égetett szeszt jelentenek annak alapanyagától függetlenül – hasonlóan a magyar „pálinka” szó korábbi jelentéséhez. Az Európai Unióban eddig összesen 80[7] különböző gyümölcspárlat kapott nemzetközi eredetvédelmet. Ezek nagy része a származási helyéről és az alapanyagáról kapta a nevét, időnként a -párlat utótag helyi megfelelőjével kiegészítve. Ilyen például a német Schwarzwälder Kirschwasser (fekete-erdei cseresznyepárlat), a portugál Aguardente de pêra da Lousã (lousã-i körtepárlat), a francia Framboise d’Alsace (elzászi málna), az olasz Williams dell’Alto Adige (dél-tiroli vilmoskörte), vagy az osztrák Wachauer Marillenbrand (wachau-i barackpárlat). Az eredetvédett gyümölcspárlatok szabályozása gyakran szigorúbb a gyümölcspárlat általános szabályozásánál; a termő- és előállítási terület mellett a gyümölcsvariánsokat, a gyümölcsfeldolgozás módszerét, a lepárlóeszköz típusát vagy a hordós érlelést is előírhatják.[1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b c d Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról
  2. 27 C.F.R. § 5.22 The standards of identity.. Justia US Laws. (Hozzáférés: 2012. március 7.)
  3. Codex Alimentarius Austriacus B 23 - Spirituosen[halott link]
  4. Laird & Company: 2005-Laird apple products sell sheet. Laird & Company. [2007. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 17.)
  5. Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica, Inc. (2007) 
  6. ORDIN nr. 368 din 13 iunie 2008 pentru aprobarea Normelor privind definirea, descrierea, prezentarea şi etichetarea băuturilor tradiţionale româneşti (román nyelven). Ministerul Agriculturii si Dezvoltarii Rurale. [2012. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  7. Az almabor- és körteborpárlatokkal együtt.