Nyugati szamócafa
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nyugati szamócafa Korzikán | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Arbutus unedo L. | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nyugati szamócafa témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati szamócafa témájú médiaállományokat és Nyugati szamócafa témájú kategóriát.
|
A nyugati szamócafa (Arbutus unedo) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó örökzöld fafaj. A család kevés, mészkedvelő fajainak egyike. Madrid címerében is megjelenik ábrázolása. Azokon a területeken, ahol a görög szamócafával együtt fordul elő, könnyen kereszteződik. Hibridjük a platánkérgű szamócafa. Rokona a kaliforniai szamócafa, amely azonban Észak-Amerika nyugati részén honos, és jóval magasabbra megnő.
Latin nevében az arbutus szó a kelta arbois szóból ered, jelentése szigorú erdő, az unedo jelentése pedig csak egyet eszem.[1]
Származási hely, élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az atlanti partok mentén, DNY-Írországtól a mediterrán területekig. Sziklás lejtők, cserjések növénye. Egyidejű virágzása és termése miatt nagy a díszítőértéke.
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Terebélyes, 10 m magasra megnövő fa. Kérge vörösbarna, érdes és repedezett, nem hámlik. A levelek keskenyek, elliptikusak vagy visszástojásdadok, 10 cm hosszúak, 5 cm szélesek, fogazottak. Felszínük erősen fényes és sötétzöld, fonákjuk világosabb. Mindkét oldaluk kopasz. A virágok csupor alakúak, kicsik, fehérek vagy rózsásak. Bókoló, mintegy 5 cm hosszú, hajtásvégi fürtjeik ősszel az előző évi termések érésével egy időben nyílnak. A termése szederszerű, mirigyes, piros, 2 cm átmérőjű. Ősszel érik az előző évi virágokból.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Termése ehető, de lisztes íze, szemcsés állaga miatt nem igazán kellemes, inkább pálinka és befőtt formájában fogyasztják.
Nagyon finom szemcséjű fáját az asztalosok hasznosítják. Régebben bőr cserzésére is használták.
A levelek sok csersavat és arbutint tartalmaznak, melyek tisztítják a húgyutakat, és összehúzó hatásúak. Gyökérfőzete magas vérnyomás ellen hatásos.[1]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Törzse
Habitusa
Örökzöld levelei
Virágai és termései együtt
Virágai közelről
Mutatós termései
Termése
Ábrázolása Madrid címerében
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 188. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Allen J. Coombes: Fák (Határozó Kézikönyvek) Egyetemi Nyomda, 1996, ISBN 963-545-038-9
