Agávé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Agávé
Virágzó agávé Fuerteventura szigetén, a háttérben pálmákkal
Virágzó agávé Fuerteventura szigetén, a háttérben pálmákkal
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Agávéformák (Agavoideae)
Nemzetség: Agave
L., 1753
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Agávé témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Agávé témájú kategóriát.

Az agávé (agavé, Agave) a spárgafélék (Asparagaceae) családjában az agávéformák (Agavoideae) alcsalád névadó nemzetsége számos, jól ismert sivatagi és száraz égövi fajjal.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A latinosított ógörög „agavusz” szó jelentése jeles, előkelő, illusztris.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikában honos Dél-Amerikától Észak-Amerika déli részéig; a legtöbb faj Mexikóban, illetve az USA-ban él. Dísz-, illetve haszonnövénynek valamennyi kontinensre áthozták a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt meleg régiókba, ahol aztán több faja is kivadult.

Mexikó őslakói egyes források szerint már 9000 éve termesztették. Ma is használnak olyan recepteket, amelyekről azt állítják, hogy az aztékoktól származnak. A fajok jelenlegi változatossága valószínűleg legalább részben az ősi nemesítők munkájának eredménye.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőlevélrózsás, levél pozsgás évelő. Levelei lándzsásak, az élük szúrós, a hegyük tövisesen szúrós; színük a világoszöldtől a hamvaskékig terjedhet — ez utóbbi árnyalat a párolgást csökkentő viaszos bevonatnak köszönhető.

Zömök szára másodlagosan elfásodik.

Végálló virágzata felálló virágszáron fejlődik ki. A virágok többnyire fehérek, némely fajok virágai sárgás vagy zöldes árnyalatúak.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szapogenin- és szaponinvegyületeik hatnak az állatok hormonális szabályozására, így fogamzásgátló tabletták gyártására használják őket.

Több faja kedvelt dísznövény.

Fontos trópusi rostnövény a szizál (Agave sisalana) és a henekén (Agave furcroides).

A közönséges agávé (Agave americana) levelektől megtisztított torzsájának tiszta vagy cukrozott cefréjéből párolják a mezcalt, a tequilát pedig ugyanígy készítik a kék agávéból (Agave tequilana). A kivágott virágszárból kicsorgó nedvből erjesztett ital a pulque, amit már az aztékok is nagyon kedveltek.

Oaxaca államban az indiánok a levelek legkülső rétegét tapadófóliaszerű csomagolóanyagnak használták a munkahelyükre magukkal vitt ételeiket védelmére. A leveleket és a bugavirágzatot állati takarmánynak is hasznosították.

Az agavé mint élelmiszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény szára és a levelek töve a nem zöld rész ehető, meglehetősen sok szénhidrátot tartalmaz; az alkoholos italok erjesztésénél is ezt a sajátosságát használják ki. A tápanyagtartalom és egyúttal a növény élvezeti értéke is a növény korával javul. A pH 5–6 savtartalmú agávélé tápértéke 100 ml-enként mintegy 300 kalória. A tápanyagok 90-93%-a fruktóz és glükóz, de vannak benne más egyszerű cukrok is és egy kevés vas. A fiatal virágzó tövek és a virágok is ehetők sütve vagy főzve, de akár nyersen is.

Mexikó északi területein és az USA délnyugati részén az agávé elkészítésének leggyakoribb módja az ún. gödörben sütés volt — úgy tűnik, ez az módszert délebbre nem ismerték.

A mai Tehuacán környékén a megfőzött agávéleveleket tojással habarták.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb pozsgáshoz hasonlóan jellemzően száraz éghajlaton él. Lassan növekszik, de a legtöbb faj meglehetősen nagyra: több méter átmérőt érhetnek el.

A hőséget, a tűző napot jól viseli; a legtöbb faj néhány fok mínuszt is kibír.

Néhány faj évente virágzik, a legtöbb azonban életében csak egyszer: több éves korában a tőlevélrózsa közepén hatalmas virágzatot fejleszt, majd a magok beérése után a vegetatív test elpusztul. Ha a magérés előtt a virágzatot kivágják, a virágszárból jelentős folyadékmennyiség csapolható, és a növény e veszteség ellenére továbbél. Egyes fajok már 8–10 évesen virágoznak, ám némelyik példány csak 30–40 év után.

Vegetatívan, sarjairól könnyen szaporodik, illetve szaporítható.

Rendszertani felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agave toumeyana ssp. bella
Agave mitis var. mitis
Közönséges agávé (Agave americana)
Agave shrevei ssp. shrevei
Agave inaequidens ssp. barrancensis
Agave parryi var. truncata
Agave salmiana var. ferox
Kék agávé (Agave tequilana)

A nemzetséget a rendszerzők 3 alnemzetségre bontják:

1. Littaea alnemzetség 8 fajsorral:

Choritepalae fajsor 3 fajjal:

Filiferae fajsor 5 fajjal:

Marginatae fajsor 22 fajjal:

Parviflorae fajsor 4 fajjal:

Polycephalae fajsor 6 fajjal:

Serrulatae (Amolae) fajsor 9 fajjal:

Striatae fajsor 7 fajjal:

Urceolatae fajsor 1 fajjal:

  • Agave utahensis
    • Agave utahensis ssp. kaibabensis
    • Agave utahensis ssp. utahensis

2. Euagave alnemzetség 18 fajsorral:

Americanae (Agave) fajsor 8 fajjal:

Antillanae fajsor 14 fajjal:

Antillares fajsor 6 fajjal:

Applanatae (Ditepalae) fajsor 12 fajjal:

Bahamanae fajsor 6 fajjal:

Campaniflorae fajsor 4 fajjal:

Caribaeae (Columbianae) fajsor 6 fajjal:

Costaricenses (Guatemalenses, Scolymoides, Hiemiflorae) fajsor 12 fajjal:

Crenatae fajsor 6 fajjal:

Deserticolae fajsor 10 fajjal:

Inaguenses fajsor 2 fajjal:

Parryanae fajsor 6 fajjal:

Salmianae fajsor 5 fajjal:

Umbelliflorae fajsor fajjal:

Vicinae fajsor 7 fajjal:

Viviparae (Sisalanae, Rigidae) fajsor 13 fajjal:

3. Manfreda alnemzetség 3 fajsorral:

Manfreda fajsor fajjal:

Polianthes fajsor 14 fajjal:

Prochnyanthes fajsor 1 fajjal:

4. Fajsorba be nem sorolt:

5. Hibridek:

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]