Tehuacán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tehuacán
Tehuacan2.jpg
Tehuacán címere
Tehuacán címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
Állam Puebla
Régió Tehuacán y Sierra Negra
Község Tehuacán
Irányítószám 75710
Körzethívószám 238
Népesség
Teljes népesség 248 716 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Tehuacán (Mexikó)
Tehuacán
Tehuacán
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 18° 27′ 47″, ny. h. 97° 23′ 39″Koordináták: é. sz. 18° 27′ 47″, ny. h. 97° 23′ 39″
Tehuacán (Puebla (állam))
Tehuacán
Tehuacán
Pozíció Puebla (állam) térképén
Tehuacán honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Tehuacán témájú médiaállományokat.

Tehuacán egy város Mexikó Puebla államának délkeleti részén. 2010-ben lakossága megközelítette a 250 000 főt.[2]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

A város Puebla állam délkeleti részén, a Vulkáni-kereszthegység és a Déli-Sierra Madre hegységek találkozásánál fekszik, Tehuacán y Sierra Negra régió területén. Áthalad rajta a Mexikóvárost Pueblán át Veracruzszal összekötő 150-es főút, valamint érinti a 125-ös és a 135-ös út is.

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró, és viszonylag száraz. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14,4 és a májusi 21,0 fok között váltakoznak, ősz végétől tavasz elejéig fagyok is előfordulnak. Az évi átlagosan 465 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 70%-a.

Tehuacán éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)31,034,036,039,039,037,034,033,034,033,036,032,039,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,124,928,029,829,727,425,726,225,724,824,023,126,0
Átlaghőmérséklet (°C)14,415,818,420,421,020,419,019,319,217,716,014,918,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)5,66,68,811,012,413,412,212,312,610,67,96,610,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)−5,0−5,0−4,01,53,06,06,05,05,0−2,0−2,0−5,0−5,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)6672261997168852983465
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3]


Népesség[szerkesztés]

A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 139 450
1995 172 510
2000 204 598
2005 238 229
2010 248 716

Története[szerkesztés]

Neve a navatl nyelvből ered, jelentése istenek vagy kövek helye. Régészeti leletek szerint a környéken már i. e. 8500 körül is éltek emberek. A Tehuacán Viejónak („öreg Tehuacán”) nevezett helyre coapani csocso-popolók indián törzsek telepedtek le. A 15. század közepén egy Xelhua nevű hódítóéi voltak az itteni földek, majd 1521-ben a spanyol gyarmatosítókéi lettek. Az Új-Spanyolországba érkező első tizenkét ferences szerzetes volt az, akik meghatározták a belvárosban a mai napig is látható városszerkezetet, valamint akik a Szent Ferenc-templomot felépítették. 1660. március 16-án városi (ciudad) címet vásároltak a településnek. A 19. század elején, a mexikói függetlenségi háború során a stratégiai fontosságú helyen fekvő Tehuacánban több felkelő vezér (José María Morelos, Nicolás Bravo, Manuel Mier y Terán) is berendezkedett, valamint 1815-ben egy ideig ez a város volt az anáhuaci kongresszus székhelye is.[4]

A köznyelven a gránátalma-termesztés miatt Tehuacán de las granadasnak is nevezett város egy 1884. augusztus 31-i keltezésű rendelettel (Juan Crisóstomo Bonilla emlékére) felvette a Tehuacán de Juan Crisóstomo Bonilla nevet.[4]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés]

A település értékes műemlékei az 1724. augusztus 21-én építeni kezdett székesegyház, az 1748 és 1783 közöttről származó Carmen-kolostor, az 1804-ben épült Casa de Altos nevű ház a mai Juárez park mellett, a Szent Ferenc-templom és a mór stílusú községi palota. Az egykori kolostorban ma múzeum működik, ahol többek között ősi nyakékeket, figurákat és edényeket is kiállítottak.[4]

A vallási jellegű ünnepek mellett fontos a márciusi városi fesztivál, valamint az október–november során tartott „La Matanza”, amelynek során hízlalt kecskéket vágnak le, és húsukat feldolgozzák. A helyi kézművesek fő termékei a takarítóeszközök, az ónixből készült tárgyak, az edények és más agyagtárgyak, a hímzések, valamint a pálmából és ixtléből készült eszközök.[4]

A közelben található a Világörökség részét képező Tehuacán-Cuicatlán Bioszféra-rezervátum is.[5]

Források[szerkesztés]

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
  3. SMN-adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  4. a b c d E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tehuacán község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  5. Tehuacán-Cuicatlán (spanyol nyelven). CONANP. (Hozzáférés: 2018. július 5.)