Hegyi-karabahi háború
| Hegyi-karabahi háború | |||
 | |||
| Balra fent: azeri páncélozott járművek, balra lent: hegyi-karabahi katonák, jobbra fent: az örmények területéről elmenekült azeriek, jobbra lent: örmény emlékmű Sztepanakertben | |||
| Dátum | 1988. február 20. – 1994. május 16. | ||
| Helyszín | Hegyi-Karabah, Azerbajdzsán, Örményország | ||
| Eredmény | örmény győzelem, fegyverszünet (biskeki protokoll), folytatódó béketárgyalások | ||
| Terület- változások | Létrejön a de facto független Hegyi-Karabah Köztársaság, ami de jure Azerbajdzsán része marad | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi-karabahi háború témájú médiaállományokat. | |||
A hegyi-karabahi háború fegyveres konfliktus volt Azerbajdzsán és az Örményország által támogatott örmény többség között 1988 februárjától és 1994 májusáig a hegyi-karabahi enklávé birtoklásáért. A konfliktus előrehaladtával a két egykori szovjet tagállam egy elhúzódó, hadüzenet nélküli háborúba bonyolódott a hegyekben, amint Azerbajdzsán megpróbálta megfékezni az elszakadási mozgalmat. A terület parlamentje megszavazta az Örményországgal való egyesülést, és ezt népszavazással erősítették meg, amit a terület azeri lakossága bojkottált. Az Örményországgal való egyesülés vágya, ami az 1980-as években erősödött fel, békés módon indult, azonban az elkövetkező hónapokban, ahogyan a Szovjetunió felbomlása közeledett, fokozatosan erőszakos konfliktussá fajult az örmények és az azeriek között, ami végül etnikai tisztogatásokba torkollott mindkét fél részéről.[11][12]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A két népcsoport között azután kezdődtek meg a etnikai harcok, hogy a Hegyi-karabahi autonóm terület parlamentje megszavazta az Örményországgal való egyesülést 1988. február 20-án, majd ezzel a kéréssel fordultak a szovjet központi kormányzathoz. A Szovjetunió felbomlása miatt előálló körülmények segítették az elszakadási mozgalmat. Az Azerbajdzsántól való elszakadás bejelentése a területért folytatott hosszú konfliktus eredménye volt.[13] Miután Azerbajdzsán 1991. augusztus 30-án kikiáltotta függetlenségét, szeptember 2-án Hegyi-Karabah szintén így cselekedett. A konfliktus 1992-re háborúvá nőtte ki magát.[14]
1992-1993-ban az örmény és karabahi csapatok nemcsak Hegyi-Karabah területét, de több más környező vidéket is az ellenőrzésük alá vontak (pl. Laçın, Kelbadzsár, Fizuli, Agdam), összességében Azerbajdzsán területének mintegy ötödét (Hegyi-Karabah nélkül 9%-át),[15] melyeknek lakosságát erőszakkal elűzték onnan.[14] A háború 1994. május 16-án Moszkvában kötött fegyverszünettel zárult le, a két állam azóta sem kötött békét egymással.[14] Mintegy 30 000 ember halt meg, és a harcok, valamint az etnikai tisztogatások miatt 230 000 örmény és 800 000 azeri menekült el.[16] 2009-ben még mindig legalább 573 000 menekült élt Azerbajdzsánban.[14]
Azerbajdzsán 2016-ban vívott egy kisebb határháborút Örményország és Hegyi-Karabah ellen, ami különösebb eredmény nélkül zárult. 2020-ban megelőző nyári határvillongásokat követően újabb háborús konfliktus bontakozott ki ezen országok határtérségeiben, s majdnem nyílt azeri-örmény háború kitörésére került sor.[17] Azerbajdzsán eddigre már szoros szövetséget épített ki a NATO tag Törökországgal. Örményország KBSZSZ-tag, így a háború bizonyos értelemben a két katonai tömb háborúja volt. A harcokat az örmények elvesztették, és az azeri hadsereg nagy területeket, többek között a stratégiailag fontos Susa városát is bevette, ezzel közvetlenül fenyegetve Sztepankertet. A megszállt területekről örmények tömegei menekültek el. Ugyan a térségbe orosz békefenntartók érkeztek, Örményország lakossága nem fogadja el a vereséget, így a viszály Hegyi-Karabahért tovább dúl.[18]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Nachmani, Amikam (2003). Turkey: Facing a New Millenniium : Coping With Intertwined Conflicts. Manchester, UK: Manchester University Press. 104. o. ISBN 9780719063701.
- ↑ David A. Hamburg, Cyrus R. Vance (1997). Preventing deadly conflict : final report. Carnegie Corp Of New. 101. o. ISBN 9780788170904.
- ↑ Stokes, Jamie (2008). Encyclopedia of the Peoples of Africa and the Middle East. New York: Facts On File. 66. o. ISBN 9781438126760.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - 1 2 Taarnby, Michael. "The Mujaheddin in Nagorno-Karabakh: A Case Study in the Evolution of Global Jihad." Real Institute Elcano. 5 September 2008.
- ↑ Griffin, Nicholas (2004). Caucasus: A Journey to the Land Between Christianity and Islam. Chicago: University of Chicago Press. 185–186. o. ISBN 0-226-30859-6.
- ↑ Brzezinski, Zbigniew (1997). Russia and the Commonwealth of Independent States: Documents, Data, and Analysis. Washington, D.C.: M.E. Sharpe. 616. o. ISBN 9781563246371.
Azeri artillery units launch attacks against the villages of Aghabekalendg, Levonarkh, and Talish in Karabakh's Mardakert district. It is also revealed that a new force of 200 armed members of the Grey Wolves organization has been dispatched from Turkey in preparation for a new Azeri offensive and to train units of the Azeri army.
- 1 2 3 Melik-Shahnazarov, Arsen. Нагорный Карабах: факты против лжи.
- ↑ "Winds of Change in Nagorno Karabakh Archiválva 2011. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben." Euronews. 28 November 2009.
- 1 2 De Waal, Thomas (2003). Black Garden: Armenia and Azerbaijan Through Peace and War. New York: New York University Press. passim. o. ISBN 0-8147-1945-7.
- ↑ Ohanyan, Karine (2004. május 12.). "Investigation: Karabakh: Missing in Action – Alive or Dead?". Institute for War and Peace Reporting. 2010. november 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 4.
{{cite news}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Rieff, David (1997. június). "Without Rules or Pity". Foreign Affairs. 76 (2). Council on Foreign Relations. Hozzáférés: 2007. február 13.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ Lieberman, Benjamin (2006). Terrible Fate: Ethnic Cleansing in the Making of Modern Europe. Chicago: Ivan R. Dee. 284–292. o. ISBN 1-56663-646-9.
- ↑ Croissant, Michael P. (1998). The Armenia-Azerbaijan Conflict: Causes and Implications. London: Praeger. ISBN 0-275-96241-5.
- 1 2 3 4 Gyene Pál (2012. szeptember 5.). "Karabahi konfliktus: ki ütött először?". Kitekintő. 2012. november 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. május 12.
- ↑ De Waal. Black Garden, p. 286.
- ↑ CIA. "The CIA World Factbook: Transnational Issues in Country Profile of Azerbaijan". 2016. július 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. február 14.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Kitört az azeri-örmény háború Hegyi-Karabahért (nepszava.hu)". 2021. április 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. szeptember 29.
- ↑ Lezárult korunk egyik legdurvább háborúja - Elszabadultak az indulatok, tömegek menekülnek (portfolio.hu)
