Laçın
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Laçın | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Azerbajdzsán |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Aqil Nəzərli |
| Irányítószám | AZ 4101 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2090 fő (2024) |
| Tszf. magasság | 889 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 38′ 27″, k. h. 46° 32′ 49″39.640833°N 46.546944°EKoordináták: é. sz. 39° 38′ 27″, k. h. 46° 32′ 49″39.640833°N 46.546944°E | |
 | |
| Laçın weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Laçın témájú médiaállományokat. | |
Laçın, örmény nevén Berdzor (örményül: Բերդձոր) város Azerbajdzsánban, a Laçıni járás központja. 1992-től 2022-ig a szakadár, Hegyi-Karabah Köztársaság megszállása alatt, a Kasatag régió része volt, de a korábbi Hegyi-Karabah autonóm területén kívül helyezkedett el. 2022-ben a háromoldalú békeszerződés keretében visszakerült Azerbajdzsánhoz.
Demográfia (1989)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település lakosságának a Hegyi-karabahi háború előtti összetétele:
Kurdok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első kurd lakosok a XIX. század első felében érkeztek Kurdisztán iráni részéről. Idővel a Laçın járás többségét alkotó népességgé váltak. Az 1920-as évek elején Lenin levélbe ígérte oda a területet Narimanovnak, Azerbajdzsán külügyminiszterének: Laçın területileg tartozzon Azerbajdzsánhoz, ám ezáltal a Jerevánnak és Bakunak tett felsőbb szovjet ígéretek ellentmondásba keveredtek. A város 1923. július 7-én vált a Kurdisztán Ujezd (Vörös Kurdisztán) hat évig létező szovjet közigazgatási egység fővárosává. Ennek megszüntetésére 1929. április 9-én került sor, ami a kurd iskolák, lapok felszámolását is jelentette. Bushkapin beszámolója szerint az 1931. évi hivatalos statisztikák 3 322 kurd beszélőről (nem számítva a magukat kurdnak valló, a nyelvet nem ismerőket) szóltak. Az 1930-as évek második felében a többségében síita muszlim kurd lakosság nagy részét a szovjet hatóságok deportálták. Ennek ellenére a háború előtt még mindig létezett kurd kisebbség a városban.
Az azeri visszafoglalás óta az örmény kisebbség jelentős része, aggódva esetleges szankcióktól és megfélemlítésektől ezen városon keresztül menekültek vissza Azerbajdzsánból Örményország területére a laçıni folyosón át, amit az azeri hatóságok orosz békefenntartók segítségével újra megnyitottak a 2022-es blokád után, a visszatelepülő lakosság számára.
