Şəki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Şəki
Caravanserai-Sheki.jpg
Şəki címere
Şəki címere
Közigazgatás
Ország Azerbajdzsán
Jogállás város
Alapítás éveKörülbelül a 7. században
Irányítószám AZ5500
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség68 360 fő (2017) +/-
Népsűrűség68 360 ( 2019 ) fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság545 ± 1 m m
Terület9 km²
IdőzónaUTC + 4 (UTC)
Világörökség-azonosító1549
Elhelyezkedése
Şəki (Azerbajdzsán)
Şəki
Şəki
Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 41° 11′ 31″, k. h. 47° 10′ 14″Koordináták: é. sz. 41° 11′ 31″, k. h. 47° 10′ 14″
Şəki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Şəki témájú médiaállományokat.

Şəki város Azerbajdzsán északnyugati részén, a Kish folyó bal partján.

Fekvése[szerkesztés]

Ősi albán templom Şəkiben

Bakutól 370 km-re, 700 méter tengerszint feletti magasságban, a Nagy-Kaukázus hegység déli lábánál, az egykori Kaukázusi Albania területén fekvő település.

Története[szerkesztés]

Városkapu
A Şəki kánátság térképe 1823-ból
A város látképének részlete

Şəki Azerbajdzsán egyik legrégebbi városa. Középkori forrásokban neve többek között Shaki, Sheki, Shaki. A 18. század közepén Nukha város volt, Şəki város közelében, mely a Şəki kánátság központjává vált, a régi Şəki város eltűnt a történelmi helyéről.

Ptolemaiosz leírása szerint az albán városok közül e helyen Niga település található, míg Abbasgulu Bakikhanov azerbajdzsáni író, történész szerint Nukha (Nakhiya, Nacia), amelyet az ősi időkben Shirvannak tartottak. AY Krimski pedig egyetért azzal, hogy Niga a következő Nuha. A 19. század elején azonban ennek a nézetnek voltak ellenzői. V. Dorn akadémikus például úgy gondolta, hogy Niga Ibéria és Alazan közötti térségben található, és nem azonosítható Nuhával. Még ellentmondásosabb, hogy a "Nuha" szó az ősi Niha településhez kapcsolódik. Úgy gondolják, hogy a "Şəki" nevet Dél-Kaukázusban a szak (szaka) törzsek nevével társítják, Kis-Ázsiában a Derbenti-kapun keresztül a Fekete-tenger északi partján, i. e. a 7. században. A dél-kaukázusi Szakasztán egyik legtermékenyebb földterülete volt.

Történelmi előzmények[szerkesztés]

Várrészlet, Şəki

A fennmaradt források szerint a jelenlegi Şəki városától 10-15 km-re délre fekvő volt Şəki várost Sassani I Qubad (480-531) kormányzó építette. Később Şəki lett kaukázusi Albánia egyik legnagyobb városa. Az ősi Kish Alban templom, a keleti egyházak anyja, szintén Şəki város közelében található. Šeki tartomány az arab invázió előestéjén kaukázusi Albánia 11 közigazgatási tartományának egyike volt. Az arab megszállás eredményeként Şəki tartomány a 3. emirátusba került. A kalifátus hanyatlásának idején független sheikok alakultak ki Şəkiben. A hulaki állam összeomlása után a 14. század első felében Şəki függetlenné vált a Shirvanshahokkal, és az Orlat-dinasztia került hatalomra. 1551-ben Shah Tahmasib véget vetett Shaki függetlenségének. Şəki egyesült a Safavid állammal.

Shaki 17. századi építészete szintén fontos volt. Evlija Cselebi leírása szerint a gyönyörű, kőből épült Şəki várkastélya egy dombon állt. Az erődnek Shirvan és Ganja néven két kapuja volt. 3000 ház és 7 mecset volt a városban, amelyek közül a legismertebbek voltak a Mirza Ali mecset és a várkastély két mecsetje.

Az 1747-ben alapított Shaki kánátság az azerbajdzsáni kánátságok közül a legerősebb feudális állam volt. Az 1813-as gulusztáni békeszerződéssel Irán - más szóval a Gajariya állam - hivatalosan elismerte a Şəki Kánátság területnek az Orosz Birodalomhoz történő annektálását. 1819-ben Şəkiben megszüntették a kánátság adminisztrációját. A kánátság helyett Shaki tartomány jött létre.

Öt évvel a Shaki kánátság oroszok által 1819-ben való eltörlése után volt a terület első népszámlálása, ekkor Kishlag és Chapagan községek adminisztratív módon Nukha városának részét képezték, Nukha népessége 13 331 fő volt.

A kapitalizmus fejlődése során a várost adminisztratív módon szomszédos körzetekre osztották.

1920. május 5-én Şəkiben székhelyet hoztak létre. 1930-ban megváltozott az Azerbajdzsán Szovjetunió közigazgatási területi felosztása, és létrehozták a Nukha körzetet. 1963. január 4-én megszüntették a Nukha körzetet, területét áthelyezték Vartashenbe (a mai Oguzba), és Nukha városa a köztársaság ellenőrzése alá került. Az 1965 óta független Nukha körzetet átszervezték. 1968 óta a területet Şəkinek nevezték el.

Földrajza[szerkesztés]

A mai város kialakulása hatással volt a város építési és elrendezési rendszerére. A város bal és jobb része között 450 m távolság van. A 18. században épült város a 19. század közepéig megőrizte eredeti formáját, szerkezetében nem változott. A várost zöld felületek veszik körül, valójában a város a természet része volt, mely nemcsak látványos hegyvidéki tájon, hanem a természettel összeegyeztethető tervezésen is alapult. Ezen felül minden házat saját kert és vaskerítés vesz körül. Şəki utcáit nem a házak szerkezetének megfelelően építik, hanem a saját tervezésük szerint, elválasztva a falakat és a kerítéseket. Az utcák a Nagy-Kaukázus hegységének lejtői felé irányultak és épültek. Sok utca párhuzamos volt az északi domborzattal. A központi régió és a főutca kialakulásakor figyelembe vették a Gorjanchay és a Millir-Arki folyók irányát. A várostervezés ezen és egyéb jellemzői az 1862-es tervben láthatók. E terv szerint Şəki többek között a következő negyedrészekre és körzetekre oszlott: Gileili, Ganjali, Agvans, Doules, Dodge, Sarkars.

A domborzat széttöredezése akadályozta a mesterséges öntözőrendszerek fejlesztését itt. Az ivóvíz a folyókból származik. A Shink ivóvizet biztosít a Kish folyóhoz és a Xinjiang-Bakhlinsky medencékhez. Şəki lejtős és törékeny domborzata által alakult ki a város több részre bontása, melynek eredményeként egy gyönyörű természeti táj alakult ki. A város hegyvidéki tája e képet még vonzóbbá teszi.

Kulturális örökség[szerkesztés]

Az építészeti emlékek között megtalálható a Şəki kán-palotája, a Sheikhanov-ház, a Gilekli-mecset minarete, mecset, erődfalak, Shaki - kör alakú templom (XVII-XIX), Zeyzid - templom (XI-XII), Kish albán Kish-templom, Şəki Karavansar.

A városi utcák általános tervezése és Şəki építészetének finomítása elengedhetetlen az ősi várostervezés sajátosságainak kiemeléséhez. Más azerbajdzsáni középkori városoktól eltérően, amelyek fokozatosan építettek utcákat, e munka Şəkiben rövid és tervezett módon történt. Şəki fő és leghosszabb utcája a város legfontosabb építészeti emlékeit tartalmazza. Shaki történelmi és építészeti emlékei miatt a város sok utcája különösen figyelemre méltó. Az első helyen természetesen Şəki fő utcája áll. Ilyen utcák például: Heydar Alijev, Khoyski, Afgan, Arpus, Ganjali, Mirza Fatali Akhundzade, Mehdi Huseyn.

Források[szerkesztés]

  • Encyclopaedia Iranica. Šakki [1]
  • Encyclopaedia Iranica. Arran [2]
  • "Shaki", in Historical Dictionary of Azerbaijan 1999, p. 117
  • Nasiri, Ali Naqi; Floor, Willem M. (2008). Titles and Emoluments in Safavid Iran: A Third Manual of Safavid Administration. Mage Publishers. p. 279. ISBN 978-1933823232.

További információk[szerkesztés]