Lənkəran

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lenkorány, Lankaran (Lənkəran)
Montage of Lənkəran 2019.jpg
Közigazgatás
Ország Azerbajdzsán
Jogállás város
Irányítószám AZ4200
Testvérvárosok
Lista
Monterey
Népesség
Teljes népesség51 300 fő (2014)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság76 m
Terület70 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Lenkorány, Lankaran (Azerbajdzsán)
Lenkorány, Lankaran
Lenkorány, Lankaran
Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 38° 45′ 13″, k. h. 48° 51′ 04″Koordináták: é. sz. 38° 45′ 13″, k. h. 48° 51′ 04″
Lankaran City in Azerbaijan 2021.svg
Lenkorány, Lankaran weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenkorány, Lankaran témájú médiaállományokat.

Lenkorány vagy Lankaran (azeriül: Lənkəran) város Azerbajdzsán déli részén, a Kaszpi-tenger partján, az iráni határ közelében. Lakossága 226 799 fő (2018). A Lenkorányi kerület mellett helyezkedik el, de független tőle.

Nevének eredete[szerkesztés]

A név régi formája "Langarkanan" volt, amely perzsa nyelven azt jelenti, hogy "a horgony(ok) felhúzása": "Langar" (perzsa: لنگر , horgony) + "kan" ( کن , húzni) + "an" ( آن , helyhatározó). Egyes források azonban azt állítják, hogy a tális "Lan Karan" („nádház”) szóból származik, míg más állítás szerint a méd *Lan(a)karan kifejezésből ered, ahol a *karan jelentése „határ, régió, föld”, a Lan pedig valószínűleg egy kaszpi törzs neve volt.

Története[szerkesztés]

Lenkorány

A várost egy mocsárra építették a hasonló nevű folyó északi partján. A környékén a neolitikumból származó emberi települések nyomai, valamint bronz- és vaskori erődített falvak romjai maradtak fenn.

1747-ben Nádir perzsa sah halála után egy bizonyos Seyyed Abbas alapította a Tális Kánságot, akinek ősei az iráni Szafavida-dinasztia tagjai voltak, és az 1720-as években költöztek a Tális régióba. A kánság megalapításától kezdve 1828-ig az iráni Zand és Kádzsár-dinasztiák uralma alatt állt. A 18. század első felében néhány évig az 1722–1723-as orosz-perzsa háború révén az oroszok szerezték meg a terület feletti irányítást, de 1732-ben a resti szerződés visszajuttatta Perzsiának. Az 1804-1813-as orosz-perzsa háború alatt Kotlyarevszky tábornok, aki a háború alatt a legdélebbi orosz kontingenst vezette, megrohamozta és elfogta Lankaran erődjét. Az 1813-as golisztáni szerződést követően Oroszországnak engedték át. Perzsia később, az 1826-1828-as orosz-perzsa háború alatt újból elfoglalta a várost, de a turkmencsaji szerződés (1828) alapján kénytelen volt visszaadni Oroszországnak, amely a perzsa befolyás határozott végét jelentette a Dél-Kaukázusban.

Az 1917-es orosz forradalom után a település az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság, egyben a Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált, majd rövid ideig az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság része volt. 1991-ben a Szovjetunió felbomlása után a független Azerbajdzsán része lett.

Földrajza[szerkesztés]

A Kaszpi-tenger partján, Lenkorány közelében homokos strandok találhatók. Az Andjin (felső és alsó) ásványforrások termikus szulfidos, kloridos, nátriumos és kalciumos vizei a várostól 12 km-re nyugatra helyezkednek el. Nyugaton, az azonos nevű falu közelében találhatók a Ballabur kastély romjai.

A régió nemzeti parkjai hatalmas területen helyezkednek el, ahol jelentős állat- és növényvilág került megőrzésre. A Gizil-Agach Állami Rezervátumban több mint 250 fajta növény, 30 halfaj és több mint 220 madárfaj található. Lankaran a parrotia, vagyis a vasfáról is ismert, mely e térségben honos, és a Hirkan Nemzeti Parkban is megtalálható. A helyi mítosz szerint ez az egyetlen fa, amely a vízben elsüllyed, ebből származik a neve (vasfa). A történelem során fűtésre használták, mivel hosszú ideig ég, és nem könnyű eloltani. A nemzeti parkban is él a perzsa leopárd (Panthera pardus saxicolor), a leopárd egyik alfaja.

Éghajlat[szerkesztés]

Lenkorány éghajlata a nedves szubtrópusi éghajlat (Köppen éghajlati besorolása: Cfa) és a forró nyári mediterrán éghajlat (Köppen éghajlati besorolás: Csa) között mozog. Hűvös, csapadékos tél és nagyon meleg, részben száraz/nagyon párás nyarak a jellemzők. A maximális csapadékmennyiség 1600 és 1800 mm között van, ami a legnagyobb csapadékmennyiség Azerbajdzsánban.

Gazdaság[szerkesztés]

A város környékének jellemzője a zöldségtermesztés, teatermesztés, szarvasmarha-tenyésztés, a citrusfélék, a méhészet, a halászat és a gabonatermesztés. A nedves szubtrópusi éghajlat, a jó szántóföld, a víz és a város elegendő munkaerőforrása kedveznek a mezőgazdasági tevékenységeknek, valamint jó alapot nyújtanak az agrár-feldolgozó vállalkozások fejlődéséhez. A város ad otthont Azerbajdzsán első, 1937-ben épült teagyárának is.

Közlekedés[szerkesztés]

A Lankaran nemzetközi repülőtér szolgálja ki a belföldi és nemzetközi utasforgalmat. A repülőtér nemzetközi terminálját 2008 szeptemberében nyitották meg, és a repülőtér egyike Azerbajdzsán legforgalmasabb csomópontjainak.

A város vasúti összeköttetést is nyújt a belváros történelmi termináljaitól keleten Bakuig és délen Astaráig.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Hazi Aslanov – a második világháború idején a szovjet páncélos csapatok vezérőrnagya.
  • Samad bey Mehmandarov – az orosz hadsereg tüzérségi tábornoka, az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság védelmi minisztereként szolgált.
  • Jahan Talyshinskaya – népi énekes és színházi színésznő.
  • Maryam Bayramalibeyova – társadalmi aktivista.

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lankaran című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • "Lisihalisi - LƏNKƏRAN ŞƏHƏR Icra Hakimiyyəti" . lenkeran-ih.gov.az (azerbajdzsáni nyelven). 2018. január 1-jétől. Az eredeti példánytól 2018. június 19-én archiválva . Beérkezett 2018. június 19-én .
  • А. Периханян (1982) , Этимологические заметки // Историко-филологический журнал. Ереван. 1. sz., 55–62
  • Lankaran története Archivált 2011-07-06, a Wayback Machine
  • Timothy C. Oroszország háborúja: A mongol hódítás az afganisztáni, a csecsenföldi és az utóbbi időkig, 728-730. oldal, ABC-CLIO, 2. dec. 2014 ISBN 978-1598849486
  • Nataly Y. Snegovaya (2007). "Két új kombájnfaj az Azerbajdzsán Lenkoranból (Arachnida: Opiliones: Phalangiidae)" (PDF) . A Brit Arachnológiai Társaság közleménye . 14 (2): 88–92.
  • Teakultúra Azerbajdzsánban
  • Juan Eduardo Campo, Az iszlám enciklopédia , 625. o
  • Azərbaycanın subtropik zonası Archivált 2009-09-14, a Wayback Machine-nél (azerbajdzsáni nyelven)
  • Turizm müəssisələri Archivált 2009-04-05 a Wayback Machine-nél (azerbajdzsáni nyelven)