İskenderun
| İskenderun | |
 | |
| Az Atatürk-sugárút, az İsmet İnönü út és a világítótorony | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Földközi-tengeri |
| Tartomány | Hatay |
| Rang | körzeti központ |
| Polgármester | Yusuf H. Civelek |
| Irányítószám | 31xxx |
| Körzethívószám | 00 90326 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 248 335 fő (2018) |
| Körzet népessége | 304 891 fő[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 İskenderun
Pozíció Törökország térképén
| |
| é. sz. 36° 58′ 17″, k. h. 36° 16′ 50″Koordináták: é. sz. 36° 58′ 17″, k. h. 36° 16′ 50″ | |
| İskenderun weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz İskenderun témájú médiaállományokat. | |
İskenderun, görögül Alexandretta (Ἀλεξανδρέττα), arabul الإسكندرون, al-ʼIskandarūn város és körzet Törökország Hatay tartományában, a Földközi-tengeri régióban.
Története[szerkesztés]
Alexandretta valószínűleg a Kr. e. 333-ban, Nagy Sándor alapította Alexandria ad Issum helyén vagy közelében fekszik. Nagy Sándor a III. Dareiosz felett aratott győzelmét akarta a város alapításával megünnepelni. A Szuezi-csatorna megnyitása előtt fontos kikötőállomás és kereskedelmi csomópont, az Oszmán Birodalom Aleppó vilajetének (ma Szíria területén) kikötője volt. 1918 és 1937 között francia mandátum alatt autonóm szandzsák volt. 1939-ben került vissza Törökországhoz, amikor is Hatay tartomány székhelye Antakya lett.[2]
Gazdasága[szerkesztés]
Ma is kikötőváros, ezen felül katonai és tengerészeti központ, számos ipari létesítménynek is otthont ad (műtrágya, acél). Mind szárazföldi, mind légi összeköttetése az ország nagyobb városaival jól megoldott.[2]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Török Statisztikai Hivatal, 2008. Ld. fentebb.
- ↑ a b Iskenderun (Turkey) (angol nyelven). Britannica Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. június 1.)
