Xankəndi
| Xankəndi (Ստեփանակերտ, Sztyepanakert) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Azerbajdzsán |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Souren Grigoryan |
| Irányítószám | AZ 2600 |
| Körzethívószám | +374 47 (9) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 49 848 fő (2005)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 813 m |
| Terület | 25,66 km² |
| Időzóna | UTC+04:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″39.815278°N 46.751944°EKoordináták: é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″39.815278°N 46.751944°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Xankəndi témájú médiaállományokat. | |
Xankəndi (ⓘ), vagy másképp Sztepanakert (örményül: Ստեփանակերտ; oroszul: Степанакерт (Sztyepanakert)) város Azerbajdzsánban. Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa volt 1994-2023 között. 2023 októberében gyakorlatilag kihalt, szellemvárossá vált, a közel 50 ezerből csupán néhány száz fő lakosa maradt.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1994-ben lett Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa.
İlham Əliyev azeri elnök 2023. október 15-én látogatást tett a városban. Megtaposta a hegyi-karabahi zászlót illetve felhúzta az azeri zászlót, jelképezve, hogy legyőzték az örményeket.[3]
A város visszafoglalását követően eltávolították az összes örményekhez köthető emlékművet, számtalan a korábbi arcahi de-facto államhoz kapcsolódó épületet leromboltak, többek között a parlament épületét, és a mellette lévő Szabadságharcosok Egyesületének épületét is[4]. lerombolták az egykori külügyminisztériumot[5] is, a kormányzat épületét, és a város két templomát[6]. Bizonyos épületeket csak átalakítottak, de vannak olyanok is, amik - habár a szeparatista kormányzat alatt épültek - hasznosították őket. Ilyen az Ameriabank épülete.
A város történelmi negyedét teljesen lerombolták, ahol kialakították a Győzelem Parkot, melynek központi eleme egy diadalív lett.[7]
Hozzákezdtek egy drótkötélpályás felvonó építéséhez, ami Şuşa városával biztosít összeköttetést.[8]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sztepanakertet korábban Vararakn-nak hívták (jelentése korai tavasz), első írásos említése a középkorból származik.[9] Az azerbajdzsáni állítások szerint azonban a 18. századnál előbb nem létezett itt település. Az ő véleményük úgy tartja, Sztepanakertet először azeriek alapították Xanın kəndi (Káni falu) néven.[9]
Örmény nevét a város 1923-ban Sztyepan Sahumján örmény származású bolsevik forradalmár után kapta.[10]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népességének változása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosok száma | 3118 | 10 459 | 20 333 | 30 293 | 38 980 | 56 705 | 49 848 | 53 400 |
| 1926 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2005 | 2011 |
Etnikumok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Lakosságának zöme örmény volt 2023 szeptemberéig, amikor Örményországba menekült mindenki. A városnak egykoron volt tatár etnikumú kolóniája is, amely mára teljesen asszimilálódott.[11]
Az azeri lakosság 2023 októberétől folyamatosan települ vissza a városba.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kilencvenes évek háborús időszaka előtt a város gazdasága többnyire a környező területek mezőgazdaságán, selyemiparán és borkészítésén alapult. Az ezekhez kapcsolódó ipar a háborúban többnyire megsemmisült. Az elmúlt években azonban, köszönhetően az örmény diaszpóra által küldött pénzeknek és befektetéseknek, kezd beindulni a város gazdasága és némileg mérsékeltebb ütemben a turizmusa is. Számos szálloda nyílt, az ausztrál-örmény Jack Abolakian vezette Hotel Nairihez hasonlóan.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ 2005 census of the Nagorno-Karabakh Republic
- ↑ Sztyepanakert szellemvárossá vált
- ↑ Videón, ahogy az azeri diktátor katonai egyenruhában végigtrappol a karabahi örmények zászlaján
- ↑ "Azerbaijan demolishes Nagorno-Karabakh Foreign Ministry in Stepanakert". OC Media (angol nyelven). 2025. szeptember 2. Hozzáférés: 2026. május 27..
- ↑ "Azerbaijan demolishes Nagorno-Karabakh Foreign Ministry in Stepanakert". OC Media (angol nyelven). 2025. szeptember 2. Hozzáférés: 2026. május 27..
- ↑ Chapple, Amos. „Photo Exclusive: Cathedral, Church Demolished In Nagorno-Karabakh”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2026. április 27. (Hozzáférés: 2026. május 27.) (angol nyelvű)
- ↑ "The Destruction of Stepanakert's Historic District". Monument Watch (amerikai angol nyelven). 2024. október 17. Hozzáférés: 2026. május 27..
- ↑ "Khankendi–Shusha cable car project set to launch next year - Aydin Karimov". Trend.Az (angol nyelven). 2026. május 19. Hozzáférés: 2026. május 27..
- 1 2 "Stepanakert (Phoenix Tour)". 2022. október 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. október 22..
- ↑ The Ambivalence of Shahumyan: Armenia’s Bolshevik Ghost (EVN Report)
- ↑ КАВКАЗСКИЙ КАЛЕНДАРЬ. НА 1915 ГОД
