Xankəndi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Xankəndi (Ստեփանակերտ, Sztyepanakert)
Közigazgatás
Ország Azerbajdzsán
Jogállás város
Polgármester Souren Grigoryan
Körzethívószám +374 47 (9)
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség49 848 fő (2005)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság813 m
Terület25,66 km²
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″Koordináták: é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Xankəndi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Xankəndi (kiejtése), vagy másképp Sztepanakert (örményül: Ստեփանակերտ; oroszul: Степанакерт (Sztyepanakert)) város Azerbajdzsánban. Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa volt 1994-2023 között. A város 2023 októberében gyakorlatilag kihalt, szellemvárossá vált, csak néhány száz fő maradt.[2]

Története[szerkesztés]

1994-ben lett Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa.

Az azeri elnök felvonja az azeri lobogót

İlham Əliyev azeri elnök 2023. október 15-én látogatást tett a városban. Megtaposta a hegyi-karabahi zászlót illetve felhúzta az azeri zászlót, jelképezve, hogy legyőzték az örményeket.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

A város címere 2023-ig

Sztepanakertet korábban Vararakn-nak hívták (jelentése korai tavasz), első írásos említése a középkorból származik.[4] Az azerbajdzsáni állítások szerint azonban a 18. századnál előbb nem létezett itt település. Az ő véleményük úgy tartja, Sztepanakertet először azeriek alapították Xanın kəndi (Káni falu) néven.[4]

Jelenlegi nevét a város 1923-ban Sztyepan Sahumján örmény származású bolsevik forradalmár után kapta.[5]

Népesség[szerkesztés]

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1926 és 2011 között
Lakosok száma
3118
10 459
20 333
30 293
38 980
56 705
49 848
53 400
19261939195919701979198920052011
Adatok: Wikidata

Etnikumok[szerkesztés]

Lakosságának zöme örmény volt 2023 szeptemberéig, amikor Örményországba menekült mindenki. A városnak egykoron volt tatár etnikumú kolóniája is, amely mára teljesen asszimilálódott.[6]

Az azeri lakosság 2023 októberétől folyamatosan települ vissza a városba.

Gazdaság[szerkesztés]

A kilencvenes évek háborús időszaka előtt a város gazdasága többnyire a környező területek mezőgazdaságán, selyemiparán és borkészítésén alapult. Az ezekhez kapcsolódó ipar a háborúban többnyire megsemmisült. Az elmúlt években azonban, köszönhetően az örmény diaszpóra által küldött pénzeknek és befektetéseknek, kezd beindulni a város gazdasága és némileg mérsékeltebb ütemben a turizmusa is. Számos szálloda nyílt, az ausztrál-örmény Jack Abolakian vezette Hotel Nairihez hasonlóan.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]