I. Szelim oszmán szultán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Szelim
Yavuz Sultan I. Selim Han.jpg

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1512. április 25. – 1520. szeptember 22.
Elődje II. Bajazid
Utódja I. Szulejmán
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oszmán-ház
Született 1470. október 10.
Amasya
Elhunyt 1520. szeptember 22. (49 évesen)
Edirne
Házastársa Ayşe Hafsa Valide
Gyermekei I. Szulejmán oszmán szultán
Hatice szultána
Édesapja II. Bajzid
Tughra of Selim I.JPG
I. Szelim aláírása

I. Szelim vagy Vitéz Szelim (Yavuz), (Amasya, 1470. október 10.[1]Drinápoly, 1520. szeptember 22.) oszmán szultán 1512-től haláláig. Cselekedeteivel kiérdemelte a Rettenetes Szelim nevet.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szelim 1470. október 10-én született Amasyában II. Bajazid fiaként. 1494-ben nőül vette a krími fejedelem leányát, a 15 esztendős Ayşe Hafsát, akivel 26 évig élt házasságban, s négy fiuk (Szulejmán, Orhan, Musa és Korkut) és négy leányuk (Haticse, Beyhan, Şah és Fatma) született. Fiaik közül csak Szulejmán érte meg a felnőttkort, a többi fivér még kisgyermekként meghalt különféle betegségek következtében.

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A janicsárok segítségével 1512. április 25. édesapját megbuktatta, két testvérét és öt unokaöccsét megölette, a trónt pedig elfoglalta.[2] Ezenfelül kivégeztetett a hadsereg előtt két magas rangú tisztet, akik fegyelmezetlenségre adtak okot. Bajazid nemsokkal későbbi halála ugyancsak nem erősítette meg a az elvárásokat Szelim jellemét illetően.[forrás?]

Hódításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szelim hamarosan megtámadta Perzsiát és 1514-ben Csaldirán mellett legyőzte a perzsa sah hadait, elfoglalta Kurdisztánt, Mezopotámiát és 1516-ban Szíriát.[2] Nemsokára sor került Palesztinára is[forrás?], 1517-ben pedig meghódította a mamelukok által irányított Egyiptomot.[2] Ezek után Mekka következett, és Szelim – mint a szent helyek védelmezője – felvette a kalifa címét.[2] (A 13. századi mongol invázió idején a már akkor is csak névlegesen uralkodó kalifát a mameluk szultán Bagdadból Egyiptomba menekítette. Szelim az utolsó Abbászida kalifát arra kényszerítette, hogy lemondjon szimbólumairól: a kardról és a próféta kaftánjáról.[forrás?])

Ettől fogva az oszmán szultánoknak jobban megnőtt a hírnevük a muszlim világban, és eltörölte azt a feltételt, hogy a kalifa a Kurajs-törzsből kell hogy származzon. Egyiptomi hadjárata után Rodosz felé fordult, de hirtelen betegség tört rá és meghalt uralkodásának kilencedik évében, közel ahhoz a helyhez, ahol az édesapja seregeit megtámadta és lemondásra kényszerítette. 1519-től kezdve csapatai hadat viseltek már a spanyolokkal is Észak-Afrikában és a Földközi-tengeren, amelynek végét már nem érte meg, de a konfliktus hosszú évtizedeken át ívelt, majdnem a század végéig.[forrás?]

Egyéb tettei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oszmán Török Birodalom kiterjedése Szelim halálakor (1520)

Szelim hozta létre az oszmán tengeri haderőt, célszerű reformokat létesített és megzabolázta a janicsárokat.[2] Hazánk ellen nem viselt háborút, a fegyverszünetet időről időre meghosszabbította.[2]

Fanatikus szunnitaként gyűlölte az eretnek síitákat és mintegy 40 000-t legyilkoltatott.[2] Tanácsadói csak nehezen tudták eltántorítani attól a tervétől, hogy kiirtson minden keresztényt a Birodalomban.[forrás?] Kegyetlenségét mutatja, hogy nyolcévi uralkodása alatt 7 nagyvezír is áldozatul esett neki.[3] Állítólag India meghódítását is eltervezte, és ő volt az első, aki a Szuezi-csatorna tervén gondolkodott.[forrás?]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szelim mindössze 8 évnyi uralkodás után 1520. szeptember 22-én rákban[forrás?] hunyt el, 49 éves korában. Fia I. Szulejmán követte a trónon.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Néhol 1467-et jelölnek meg a források.
  2. ^ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Szelim (I.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  3. Terebess Ázsia Lexikon: Dr. Celler Tibor: Az Oszmán-dinasztia. (Hozzáférés: 2012. április 27.)


Elődje:
II. Bajazid
Oszmán szultán
15121520
Az Oszmán Birodalom címere
Utódja:
I. Szulejmán
Elődje:
Musztaszim
Kalifa
15171520
Isten arab neve szimbolikus zöld színben
Utódja:
I. Szulejmán