Pisztácia

Pisztácia
	Pistacia vera érő termései
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett; ; IUCN3.1
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Szappanfavirágúak (Sapindales);
Család:	Szömörcefélék (Anacardiaceae);
Nemzetség:	Pistacia; L.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Pisztácia témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztácia témájú kategóriát.

A pisztácia vagy pisztáciafa (Pistacia) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó nemzetség. Legismertebb faja a Pistacia vera, amelynek olajokban gazdag magját fogyasztják.

Termesztése[szerkesztés]

Különböző fajait a Földközi-tenger térségében a Kanári-szigetekig, Közép-Ázsiában egészen Kínáig és Észak-Amerikában (Mexikó és Texas) termesztik.

A Pistacia vera fajt ehető magjáért termesztik. Ültetése magról történik, jó vízelvezetésű talajba, kb. 2 cm mélyre. A csírázáshoz folyamatos melegre és lehetőleg sok napfényre van szüksége. Ilyenkor nagyon kis mértékben igényel vizet, és nem szereti a párás környezetet, mert a mag túl nedves közegben könnyen rothadásnak indul. Csírázás után enyhén nedvesen kell tartani a földjét.

A híoszi pisztácia (Pistacia lentiscus) gyantája a masztix, amit nemcsak füstölőkben és ragasztóanyagnak használtak már az ókorban is, de a jellegzetes görög masztika bort is ezzel ízesítik. A ciprusi terpentinfa (Pistacia terebinthus) és a palesztinai terpentinfa (Pistacia palaestina) gyantájából terpentint párolnak le.