Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev
(Татищев, Василий Никитич)
Tatishchev.png
Született 1686. április 26. (16)
Pszkov
Elhunyt 1750. július 26. (15) (64 évesen)
Boldino
Nemzetisége orosz
Foglalkozása
  • felfedező
  • antropológus
  • történész
  • geográfus
Beceneve tüzérkapitány, városalapító, történész, geográfus
Commons

Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev (Василий Никитич Татищев; 1686. április 26. (16.) – 1750. július 26. (15.) orosz tüzérkapitány, történész, az orosz történelem első összefoglaló művének írója, geográfus, az Urál és Szibéria felmérője, városalapító (Jekatyerinburg, Perm, Togliatti).

Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev a Moszkvai Tüzérségi mérnöki iskolában Jakov Brjuszov tanítványa volt. Katonai pályafutása alatt részt vett Narva bevételében (1705) a poltavai csatában. 1713-1714 között nyugat-európai tanulmányutat tett Berlinben, Wrocławban és Drezdában tanulmányozta a porosz és a szász haditechnikát. Európai útjairól jelentős mennyiségű könyvvel tért haza.

Tevékenysége Nagy Péter alatt[szerkesztés]

1717-től a Bányászati- és Manufakturális Kollégiumba került, ahol 1719-ben megbízzák Oroszország térképészeti felmérésében való részvétellel. A földrajzi felméréssel egy időben elkezdte Oroszország történetének megírását is.

1720-ban új megbízást kapott. Szibériába küldték réz és ezüst bányák és kohók építésének megszervezésére. Az uktuszkomi gyártelepen létrehozza a Bányászati Kancelláriát. A kohókat áttelepíti az Iszet folyó partjára és ezzel megalapítja Jekatyerinburgot. A Káma partján kijelöli egy rézkohászati manufaktúra helyét, megalapítva Perm városát. Az általa létrehozott gyártelepeken postaszolgálatot szervezett és általános oktatási profilú, illetve bányászati iskolákat alapított.

1724-ben I. Péter visszarendeli Szentpétervárra, és Svédországba küldi, mint különleges követet. Tatyiscsev 1726-ig tölti be ezt a posztot. Svédországi tartózkodása alatt tanulmányozza a svéd bányászatot, tengeri kereskedelmet és a pénzverést. 1727-ben kinevezik a Pénzügyi Felügyelet tagjává. Visszatért Szibériába és Jekatyerinburgban ahol közvetlenül irányítja a pénzverdét. Oroszország pénzérméit az 1917-es októberi forradalomig ez a pénzverde készítette.

Tevékenysége Anna Ivanovna cárnő uralkodása idején[szerkesztés]

Tatyiscsev 1730-ban Anna Ivanovna cárnő koronázásakor még fő-ceremónia mester, azonban hamarosan megromlik viszony Ernst Johann von Bironnal Anna Ivanovna kegyencével. 1731-ben bíróság elé állították. Az eljárást 1734-ben megszüntették, és ismét Szibériába küldték az állami bányák és kohók megsokszorozására. Tevékenysége során közel 40 új bánya illetve kohó épült fel. Határozottan ellenezte a bányák, illetve a kohók magánkézbe adását. Ezzel számos ellenséget szerzett magának. Ezek elérték, hogy von Biron ismét vád alá helyezze, így 1739-ben Pétervárra rendelik. Rövid időre börtönbe kerül, végül, érdemeire való tekintettel, csupán megfosztják minden címétől és hivatalától. 1741-ben von Biron kegyvesztését követően visszakapja címeit és Caricinba küldik, hogy a kereszténységet ekkor felvevő kalmük fejedelemnőt támogassa és letelepítse a kalmüköket. Sztavropol néven várost alapít a Volga mentén (ma Togliatti) a kalmükök számára. Küldetése nem bizonyul kellően sikeresnek 1745-ben tér vissza Moszkva környéki birtokára Bolgyinóba. Ettől kezdve haláláig, nagy művén Oroszország történetének megírásán, dolgozik.

További információk[szerkesztés]

Tatyiscsev: Orosz történelem (ИСТОРИЯ РОССИЙСКАЯ) (eredeti szöveg)