Szelenga
| Szelenga | |
 | |
| A Szelenga Mongóliában | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Mongólia Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 992 km |
| Vízhozam | 284 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 447 000 km² |
| Forrás | Mongólia, a Delgermörön és az Ider összefolyásánál, |
| Torkolat | Bajkál-tó (Oroszországban) |
| é. sz. 49° 15′ 43″, k. h. 100° 40′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 43″, k. h. 100° 40′ 47″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| A Szelenga vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelenga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szelenga vagy Szelenge (halha mongolul Сэлэнгэ гол vagy Сэлэнгэ мөрөн, t.á. Selenge gol vagy Selenge mörön, kiejtés szerint [Sziling gal] vagy [Sziling mörön], oroszul Селенга [Szelenga]) folyó Mongóliában és Oroszországban. Az Ider és a Delgermörön összefolyásától kezdve hívjuk Szelengának. A folyó november és április közt fagyott, 60-160 centiméteres jégpáncél borítja. Vizében 22 féle halfaj él. A Bajkál-tóba ömlik deltatorkolattal és annak legnagyobb hozamú vize. A Bajkál-tóból ered az Angara, mely a Jenyiszejbe ömlik, így a Szelenga ezen folyók vízrendszeréhez tartozik.
Nagy mellékfolyói[szerkesztés]
Az Idert és a Delgermörönt leszámítva legnagyobb mellékfolyói:
- Mongóliában: Hanuj (jobb), Eg (bal), Orhon (jobb)
- Oroszországban: Csikoj (jobb), Hilok (jobb), Uda (jobb).
Források[szerkesztés]
- A.A. Szokolov: A Szovjetunió vízrajza (1952)
