Szelenga
| Szelenga | |
 | |
| A Szelenga Mongóliában | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Mongólia Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 992 km |
| Vízhozam | 284 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 447 000 km² |
| Forrás | Mongólia, a Delgermörön és az Ider összefolyásánál, |
 é. sz. 49° 15′ 43″, k. h. 100° 40′ 47″49.261900°N 100.679700°E | |
| Torkolat | Bajkál-tó (Oroszországban) |
| é. sz. 52° 16′ 33″, k. h. 106° 16′ 20″52.275900°N 106.272300°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Szelenga vízgyűjtője | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelenga témájú médiaállományokat. | |
A Szelenga vagy Szelenge (halha mongolul Сэлэнгэ гол vagy Сэлэнгэ мөрөн, t.á. Selenge gol vagy Selenge mörön, kiejtés szerint [Sziling gal] vagy [Sziling mörön], oroszul Селенга [Szelenga]) folyó Mongóliában és Oroszországban. Az Ider és a Delgermörön összefolyásától kezdve hívjuk Szelengának. A folyó november és április közt fagyott, 60-160 centiméteres jégpáncél borítja. Vizében 22 féle halfaj él. A Bajkál-tóba ömlik deltatorkolattal és annak legnagyobb hozamú vize. A Bajkál-tóból ered az Angara, mely a Jenyiszejbe ömlik, így a Szelenga ezen folyók vízrendszeréhez tartozik.
Nagy mellékfolyói
[szerkesztés]Az Idert és a Delgermörönt leszámítva legnagyobb mellékfolyói:
- Mongóliában: Hanuj (jobb), Eg (bal), Orhon (jobb)
- Oroszországban: Csikoj (jobb), Hilok (jobb), Uda (jobb).
Források
[szerkesztés]- A.A. Szokolov: A Szovjetunió vízrajza (1952)
