Manturovo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Manturovo (Мантурово)
Manturovo címere
Manturovo címere
Manturovo zászlaja
Manturovo zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKosztromai terület
JárásManturovói
Irányítószám 157302
Körzethívószám 49446
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Manturovo (Oroszország)
Manturovo
Manturovo
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 20′, k. h. 44° 46′Koordináták: é. sz. 58° 20′, k. h. 44° 46′
Manturovo (Kosztromai terület)
Manturovo
Manturovo
Pozíció Kosztromai terület térképén
Manturovo weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Manturovo témájú médiaállományokat.

Manturovo (oroszul: Мантурово) város Oroszország Kosztromai területén, a Manturovói járás székhelye.

Lakossága: 17 479 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés]

Kosztromától 260 km-re északkeletre, az Unzsa (a Volga mellékfolyója) jobb partján helyezkedik el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal északi ágának BujKotyelnyics közötti szakaszán. A Kosztromai terület keleti vidékén át vezető főúton fekszik, az országút és a vasútvonal találkozási pontja.

Környékén, az Unzsa völgyében foszforit- és palalelőhelyek találhatók.

Története[szerkesztés]

A város több kis település egyesítésével keletkezett. Az Unzsa folyóhoz közel fekvő Manturovo faluról először egy 1617-ben keletkezett irat tesz említést, más apró falvakkal együtt. 1870-ben egy Mokrovszkoje nevű falu lett a térség közigazgatási székhelye. 1872-ben megindult a folyón a gőzhajózás, a 20. század elején pedig a vidéken megjelent a vasút, és egyik fontos állomását Manturovo faluban alakították ki. A vasútvonal megnyitása (1906 végén) lehetővé tette, hogy az erdőkben gazdag vidéken kitermelt és a folyón leúsztatott fát helyben dolgozzák fel. A közelben több fűrészüzem és munkástelepülés jött létre. Az állomás, Mokrovszkoje falu és az üzemekhez tartozó települések egyesítésével hozták létre 1929-ben Manturovo települést. 1958-ban egy újabb helységet csatoltak hozzá, és az így már több mint 25 ezer lakosú Manturovót várossá nyilvánították.

Gazdaság[szerkesztés]

A szovjet korszakban a fafeldolgozás folytatódott, és a városban lenfeldolgozót, téglagyárat, traktorjavító üzemet, nagy hidrolízis üzemet (biokémiai gyárat), öntödei és mechanikai gyárat is alapítottak. Egy részük (többszöri átalakulás után) napjainkban is működik. Legfontosabb vállalata, a rétegelt lemezt gyártó kombinát az egyik régi fafeldolgozó üzemből nőtt ki. A gyár 2009-ben leégett, de egy évvel később és korszerűbb gépparkkal újra elkezdhette a termelést.

A biokémiai gyár hidrolízissel élesztőt készített mezőgazdasági célú felhasználásra (takarmány céljára), de 1988-ban a gyártást környezetvédelmi okokból leállították. A helyén létrehozott két vállalat közül az egyik gyógyászati készítményeket (Ingakamf), a másik (Medkompressz+) vattát, kötszert, a sebészetben is használatos 12 rétegű törlőkendőket állít elő.

Az öntöde helyi alapanyag és kokszolható szén hiánya miatt 1993-ban megszűnt. A korábbi tejfeldolgozó üzem márkás sajtok gyártására specializálódott. Szénsavas ásványvíz- és üdítőitalgyártása is jelentős.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)

Források[szerkesztés]