Kotyelnyics

	Kotyelnyics (Коте́льнич)
; Kotyelnyics címere	; Kotyelnyics zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Kotyelnyicsi
Alapítás éve	1143
Polgármester	Alekszandr Zsdanov
Irányítószám	612600–612607
Körzethívószám	83342
	Népesség
Teljes népesség	23 682 fő (2018. jan. 1.); 22 508 fő (2021. jan. 1.);
	Földrajzi adatok
Időzóna	MSK (UTC+3)
	Elhelyezkedése
	Kotyelnyics Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 58° 18′ 00″, k. h. 48° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 58° 18′ 00″, k. h. 48° 20′ 00″
	Kotyelnyics Pozíció a Kirovi terület térképén
	Kotyelnyics weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kotyelnyics témájú médiaállományokat.

Kotyelnyics (oroszul: Коте́льнич) folyami kikötőváros Oroszországban, a Kirovi területen, a Kotyelnyicsi járás központja. Vasúti és folyami közlekedési csomópont. Vjatka jobb partján, a Molomával való összefolyásának közelében terül el, Kirovtól délnyugatra (a távolság vasúttal 87 km, közúton 124 km). Áthalad rajta a transzszibériai vasút.

Lakossága: 24 979 fő (a 2010. évi népszámláláskor),^[2] melyből 24 187 orosz, 132 ukrán.

Története[szerkesztés]

Az eredetileg mari települést először Koksarov (Кокшаров) néven említették 1143-ban, majd 1181-ben - miután a novgorodiak elfoglalták - átnevezték Kotyelnyicsre. 1780-ban kapott városi rangot. A XVII. század végétől 1920-ig évente tartottak lóvásárt. A város gyakran leégett (1686, 1721, 1805, 1905, 1918). Az 1917-es polgárháború idején többször gazdát cserélt. 1926-ban ismét tűz ütött ki, ezúttal a város szinte teljesen megsemmisült, az egész országból származó segítséggel épült újjá. A második világháború idején kitelepítési központ volt. Sorsa jelenleg a tipikus szocializmusban iparosított vidéki orosz városoké: a nyersanyagtermelésre épülő nemzetgazdaságban nem sok remény van az ipar felélesztésére, lakossága csökkenő (az 1989-es népszámláláskor még 36 841 fő, a 2002-eskor már csak 28 245 fő).

A kotyelnyicsi Vjatka-part része a világ egyik legnagyobb Pareiasauridae-fosszília lelőhelyének.

A város elmegyógyintézetében találták meg Toma Andrást, az utolsó magyar hadifogolyt.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

Földrajzportál
Oroszország-portál

[d84f748bde80dac87e899490e943a9ac5d33eca8-1] 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

[1]

[2]