Tom
| Tom | |
 | |
| A Tom folyó Tomszk környékén | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 827 km |
| Vízhozam | 1110 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 62 000 km² |
| Forrás | Abakan-hegység, Hakaszföld |
 é. sz. 53° 39′ 05″, k. h. 89° 45′ 50″ | |
| Torkolat | Ob, Tomszki terület |
| é. sz. 56° 49′ 60″, k. h. 84° 29′ 20″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Tom (oroszul Томь) folyó Oroszországban, Nyugat-Szibéria délkeleti részén, az Ob jobb oldali mellékfolyója. Orosz neve a ket nyelvből származik, ahol a to:m szó jelentése: „a Kety folyó”.[1]
Földrajz[szerkesztés]
A Tom Hakaszföldön ered, a Kemerovói területen folyik keresztül és a Tomszki terület déli részén ömlik az Ob folyóba. Hossza: 827 km, vízgyűjtő területe: 62 000 km², közepes vízhozama a torkolatnál: 1110 km³/sec (vízgyűjtő területéhez képest igen nagy).
Az Abakan-hegység nyugati lejtőin ered és nyugat felé halad, majd Novokuznyeck városnál éles kanyarral északi irányba fordul. A Kuznyecki-medencén folyik keresztül, a Szalair hegyvonulat és a Kuznyecki-Alatau közötti területen. Ezen a részen meredek esésű, szűk völgyben haladó hegyi folyó. Alsó szakaszának végén sík vidékre ér, futása lelassul, völgye kiszélesedik, így jut el Tomszk város alatti torkolatáig.
A folyó nagyrészt olvadékvizekkel táplálkozik. Tavaszi árvize a hegyekben lévő hó olvadásától függően több hullámban érkezik és nagy jégtorlaszok képződésével jár, különösen az alsó szakaszon, ahol az olvadás csak később kezdődik.
Mellékfolyók[szerkesztés]
Kevés jelentős mellékfolyója van, ezeket az alsó szakaszon veszi fel:
- bal oldalon a Mrasz-Szu és a Kondoma (ez utóbbi Novokuznyeck város folyója);
- jobb oldalon az Usza.
Városok, víztározó[szerkesztés]
A Kuznyecki-medence Szibéria egyik legfontosabb nehézipari központja, szénbányászata, kohászata, vegyipara országos jelentőségűek. Az ipar és a kb. 3 milliós lakosság vízszükségletét szinte kizárólag a Tom biztosítja. Az üzemek által kibocsátott szennyvíz nagy koncentrációban tartalmaz mérgező anyagokat, köztük fenolt és stronciumot is (Kemerovo vegyészeti kombinátja). A Tom az ország egyik legszennyezettebb folyójának számít, bár az utóbbi években az ipari termelés csökkenése miatt a szennyezettség mértéke kissé mérséklődött.
1975-ben a középső szakaszon, Krapivinszknél nagy víztározó építését kezdték meg, a zöld mozgalmak tiltakozása miatt azonban 1989-ben leállították. A félbehagyott építkezés miatt a folyó csak az alsó szakaszon hajózható.
Sziklarajzok[szerkesztés]
A Tom völgye régészeti és történelmi emlékekben különösen gazdag. Köztük legismertebbek a Kemerovo és Jurga közötti, 2-4000 éves sziklarajzok (Tutalszkoje és környéke), melyek feltehetően az obi-ugor népek elődeitől származnak.
Irodalom[szerkesztés]
- A. P. Okladnyikov – A. I. Marinov Szibériai sziklarajzok (Corvina, 1983.) ISBN 963-13-1535-5
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7
